Komolyan érdeklődsz a PLC programozás iránt, és szívesen tekintenél a szakma kulisszái mögé? Jó volna azoktól a releváns személyektől választ kapni a “milyen az élet PLC programozóként” kérdésre, akik már hosszú évek óta aktívan dolgoznak a területen?

Akkor a nemrégiben indított tartalomsorozatunk pontosan neked szól. Merthogy PLC programozókat kérdezünk a karrierjük indulásáról, a velük nap-mint-nap szembejövő kihívásokról, izgalmas projektekről, illetve a szakma jövőjéről.

Egy korábbi cikkünkben  Pallagi Ádámmal, aki a PLCszervíz Kft. oszlopos tagjával beszélgettünk, most pedig Zink Jánost faggattuk ki a PLC programozó szakma rejtelmeiről.

Nagyjából mióta dolgozol a PLC programozás területén?

Úgymond hivatásszerűen immáron 11 éve. Ugyanakkor a PLC-vel való ismeretségem hosszabb időre nyúlik vissza. Korábban is építettem néhány automata rendszert, de még relé vezérléssel. Amikor a mostani cégemnél elkezdtem dolgozni, akkor kerültem ismét kapcsolatba a PLC területével, azon belül is a Unitronics PLC-vel.

Mi motivált arra, hogy ezen a területen helyezkedj el?

Már egészen kisgyerek korom óta az elektronika a hobbim, így egész fiatalon is a vezérléstechnika, illetve a logikai kapcsolások érdekeltek. Később villanyszerelőként helyezkedtem el, közben pedig akadtak olyan feladataim, amikor néhány automatikát meg kellett oldanom.

A mostani munkáltatómhoz kerülve már én terveztem és építettem a cégnél a gépvezérlőket, továbbá az egyszerűbb rendszereket saját tervezésű és építésű mikrovezérlős áramkörökkel láttam el. A komplexebb rendszerekhez ez viszont kevés volt.

Ezen vezérlésekhez egy külsős cég szállította a PLC-t felprogramozva. Elkezdtem tehát autodidakta módon tanulni. Immáron bő tíz éve az összes létező programot én írom a cégnél.Később az egyedi elektronikák nagy részét a Riew/Tech PLC család legkisebb egységére váltottam. Ugyanis az elektronikák gyártása a ráfordított idő és alkatrész tekintetében többe került, mint ez a PLC.

A végzettségednek és a tanulmányaidnak volt-e bármilyen köze ahhoz, hogy végül ezt a szakmát választottad?

Nem volt hozzá köze. Az eredeti végzettségem gépszerelő karbantartó.

Milyen kezdeti nehézségeken kellett túllendülnöd a szakmai pályafutásod elején?

Mindenképp nehézségeket okozott megemészteni, hogy a létradiagram hiába hasonló felépítésű a relé vezérléshez, amíg a relé vezérlésben minden művelet azonnali, a létradiagramban ez nem így van. Ez kezdetben sok kihívással járt.

Nehézségek okozott például, ha egy motor kimenetet szerettem volna bekapcsolni, közben pedig volt egy ugyanerre a motorra hivatkozást tartalmazó feltételrendszer. Amennyiben ez a feltételrendszer nem teljesült, akkor nem kapcsolt be a motor.

Rá kellett jönnöm, hogy a PLC minden esetben az utolsó parancsot tekinti érvényesnek. Ezeket a speciális körülményeket volt nehéz megszokni eleinte. Az átállásban egyébként nagy segítséget jelentett a Unitronics felhasználóbarát fejlesztői környezete.

Szerinted milyen irányultság és gondolkodásmód kell ahhoz, hogy valaki a területen jól boldoguljon?

Problémamegoldó készségre alapvetően szükség van. Ezen kívül fontos végigjárni a szamárlétrát a programozásnál. Ennek hiányában ugyanis nem fogjuk érteni, hogy az általunk megírt program pontosan mit is csinál.

Azt a gondolkodást kell elsajátítani, hogy relé vezérlés szinten meg tudjunk tervezni egy vezérlést. Amikor ez már magabiztosan megy, akkor mögé fogunk látni a dolgoknak, és léphetünk tovább a magasabb szintű programnyelvekre.

Hozzávetőlegesen hány PLC programozói munka kivitelezésében vettél már részt? (közelítő szám is megfelel)

Nagyjából 60-70 programot írtam a 10 év alatt különböző gépekre. Továbbá elég sok olyan programon is dolgoztam, ami sokkal inkább fejlesztésnek, vagy tökéletesítésnek számít.

Melyik projektre vagy a legbüszkébb azok közül, amiken dolgoztál?

Egy bádogos ipari cégnél dolgozom, tehát bádogos ipari gépeket gyártunk. Működik egy úgynevezett hasító sor, mégpedig a hozzá kapcsolódó gépekkel ellátva. Ez volt az a projekt, amire a legbüszkébb vagyok.

A rendszert úgy építettem fel, hogy a kezdő gépen helyet kapjon egy saját, kis teljesítményű PLC azokra a feladatokra, ami úgymond az anyag behúzásával kapcsolatos. Része még továbbá a rendszernek egy központi PLC is, ami a túloldalon ugyanezeket a feladatokat látja el a felcsévélővel, miközben a vezérlést is megvalósítja. Szintén megoldandó kérdést jelentett a kommunikáció, vagyis PLC-k közötti összeköttetés kialakítása a megfelelő vezetékekkel.

Ez egy meglehetősen komplex gép, több mérőponttal ellátva. A három gépnek hibáktól mentes szinkronban kell működnie, hogy a rendszer a lemezt ne hullámoztassa és ne tépje. Ezt biztonságosan és működőképesen kialakítani volt a legösszetettebb projektem.

Volt/van-e olyan „side projekted”, aminek a kivitelezésén a normál munkavégzés mellett puszta érdeklődésből dolgozol/dolgoztál? Pl: Az otthonodban is mindent PLC vezérel a garázsajtótól kezdve a redőnyig?

Mivel a hobbim is ez a terület, ennek megfelelően idehaza is sokat foglalkozom vezérléstechnikával. Itthon viszont nem PLC-t használok, hanem magam által összerakott áramköröket PIC mikrokontroller vezérléssel.

Jó példa erre az az öreg, 30 éves 350-es Jawa motorkerékpár, amihez PIC-el csináltam automata előgyújtás vezérléses gyújtásrendszert.

Van olyan személy, akit mentorodnak neveznél?

Nincs ilyen személy, mert mindent autodidakta módon tanultam.

Mi az, amit a mai napig a legjobban kedvelsz ebben a szakmában?

A leginkább a változatosságot kedvelem ebben a szakmában. A PLC bőven ad gondolkodni valót, logikai feladványt. Mivel a monotóniát egyáltalán nem bírom elviselni, ezért számomra kiemelten fontos, hogy ez a terület egyszerűen nem tud monotóniába fulladni.

Miért javasolnád ezt a területet egy a PLC-k és HMI-k iránt érdeklődő pályakezdőnek vagy karrierváltáson gondolkodónak?

Annak idején nekem az élet hozta így, viszont ha valaki iskolai szinten tanulja ki a PLC programozó szakmát, és sikerül megfelelő munkahelyet találnia, akkor komoly keresethez tud hozzájutni.

Egyértelműen olyan személyiséggel rendelkezőknek javaslom egyébként a szakma kipróbálását, akik szeretik a kihívásokat, szeretnek agyalni, gondolkodni, és nem utolsó sorban fejleszteni.

Mi az a három tanács, amit egy kezdő PLC programozónak mondanál?

Ne elmondás alapján készítsenek programot. Ismerjék meg a gépet, amit vezérelni kell!
Mit csinál, hogyan működik, milyen baleseti veszélyforrásokat rejt, hogyan lehet programból kivédeni a felhasználó esetleges hibáit.

Nagyon fontos az is, hogy a kezelő felületet ne a saját szemszögünkből nézve alakítsuk ki! Mindig a felhasználó szemszögéből nézzük a dolgokat. Ne kelljen a felhasználónak mérnöki diplomát szereznie ahhoz, hogy kezelni tudja.

Mit értek ez alatt?

Tavaly volt egy eset, hogy a kollégával nem tudtunk időben elindulni egy digitális ütközős, programozható félautomata lemezhajlító gép beüzemelésére. A teherautó a géppel órákkal előttünk célhoz ért. Mire mi odaértünk, a géppel már két órája dolgoztak. Pedig még a gépkönyvet a kezelési leírással is mi vittük magunkkal. 

Szeretnél még több PLC programozóval megismerkedni és eszmét cserélni? A zárt Facebook csoportunkkal találkoztál már? Kattints ide, lépj be a PLC-k és HMI-k iránt érdeklődők közösségébe, és legyél képben az újdonságokkal!