Komolyan érdekel a PLC programozás területe, és szívesen tudnál meg többet a szakma rejtelmeiről? Jó volna választ kapni a “milyen az élet PLC programozóként” kérdésre olyan releváns személyektől, akik már hosszú évek óta aktívan dolgoznak a szakmában?

Folytatjuk korábban indított tartalomsorozatunkat. Vagyis újfent egy tapasztalt PLC programozót kérdeztünk a karrierjének indulásáról, az őt érintő kihívásokról, izgalmas projektekről, valamint a szakma jövőjéről.

Pallagi Ádám, Zink János és Zink Bence után ezúttal Pál Csabával volt szerencsénk beszélgetni a PLC programozás szépségeiről és kihívásairól.

Nagyjából mióta dolgozol a PLC programozás területén?

Körülbelül 5-6 éve már, hogy aktívan dolgozom a PLC programozásban. Ezt megelőzően a villamosiparban tevékenykedtem.

Mi motivált arra, hogy ezen a területen helyezkedj el?

Gyermekkoromtól kezdve kedvelem az elektronikát. Már a nyolcvanas években logikai kapukkal, időzítő áramkörökkel, és érzékelőkkel kezdetleges, ugyanakkor jól működő, és feltételekhez kötött vezérléseket valósítottam meg.

Tettem ezt pusztán azért, mert az örömömet leltem benne. Úgy is fogalmazhatunk, hogy ez volt a hobbim. Akkortájt kezdtem el foglalkozni a programozással is. Először az akkor elérhető számítógépeken, mikro computereken. Vagyis az ZX81-en, Commodore 64-en, 1993-95-től pedig már PC-n.

Aztán a kétezres évek elején kezdtem el építgetni komolyabb vezérlőket, mégpedig PIC mikrokontrollerek alkalmazásával. Ezek már megírt program alapján működtek. Közben pedig a munkáim során egyre több helyen találkoztam PLC segítségével megoldott vezérléssel. Kényszert éreztem a közelebbi megismerésére, illetve a technológia felhasználására.

Milyen kezdeti nehézségeken kellett túllendülnöd a szakmai pályafutásod elején?

A szegényes információ ellátottság, valamint az idegennyelv hiánya okozott kezdetben olyan nehézségeket, amiket át kellett hidalnom.

Manapság egyébként már kedvezőbb a helyzet ilyen szempontból. Kapásból eszembe jut a Rievtech weboldala, ahol nagyon jó a szakirodalom ellátottság. De némi kereséssel magyar, angol vagy német nyelvű oldalakat is könnyű már találni a témában, amelyek egytől egyig nagy segítséget nyújtanak.

Szerinted milyen irányultság és gondolkodásmód kell ahhoz, hogy valaki a területen jól boldoguljon?

Úgy gondolom, hogy az elektronika és az informatika szeretete mellett a logikus, kognitív funkciók megléte szükséges több szinten. Kulcsfontosságú hozzávaló továbbá a magas szintű problémamegoldó képesség.

Hozzávetőlegesen hány PLC programozói munka kivitelezésében vettél már részt?

Hét komolyabb önálló fejlesztésem volt mostanáig, kiegészítve rengeteg kisebb, már meglévő program módosításával és / vagy kiegészítésével az igények szerint. Hozzáteszem, hogy szeretek foglalkozni ezzel a területtel.

Tehát otthon a virágaimat nem én locsolom, hanem PLC vezérlés végzi a locsolást. Volt egy nagyon jó projektem pár évvel ezelőtt, szintén csak hobbi szinten. Ott léptető motorokkal megoldott precíziós mechanika vezérlését kellett elkészíteni.

Ez egy tekercselő gép volt, amivel transzformátorokat, illetve különböző tekercseket lehetett elkészíteni. Az ember befűzte a drótot, megadta a paramétereket, a gép pedig elkészítette saját maga a végeredményt.

Melyik projektre vagy a legbüszkébb azok közül, amiken dolgoztál?

Egy gyár üzemcsarnok kapuinak, kültéri és beltéri biztonsági világításának, ipari levegő ellátásának, tetőablakainak, továbbá a vagyonvédelmi rendszerének egyetlen PLC-vel történő felügyelete, irányítása, illetve automatikus funkciókkal történő ellátása volt a komplex feladat.

Közel egy évet vett igénybe. Itt ugyanis nemcsak a programozásról volt szó, hanem a terepi megvalósítást is én csináltam. Egyébként Hörmann és Scan-Door típusú redőnykapuk vannak ezeken az üzemcsarnokokon.

Meg kellett oldani, hogy ezeknek a távolról vezérelhetősége, automatikus nyitása és zárása, valamint a füstelvezető tetőablakoknak a felügyelete a manuális parancskiadás mellett, automatikusan is működjön.

Ha példának okáért tűz üt ki az üzemcsarnokban, akkor az oda tartozó tetőablakok automatikusan kinyílnak. Emellett műszak végén az üzemvezetőnek nem kell végigjárni és ellenőrizni minden kaput és kapcsolót. Ehelyett csak megnyom egy gombot, és minden automatikus módon bezáródik, a villany lekapcsol, a biztonsági rendszer élesedik.

Fontos, hogy az időjárás paramétereinek a változása is befolyással van a rendszer működésére. Nagy szél vagy eső hatására az ablakok automatikusan becsukódnak, a redőnykapuk pedig nyitáskor nem nyílnak fel teljesen, ha esik az eső.

Volt/van-e olyan hobbi projekted, ami egyáltalán nem hétköznapi?

Az előbb említett gyár automatizálása rendkívül látványos, hiszen bármely funkció vezérelhető telefonról is. A dolgozók egyébként sokáig nem is értették, hogy miért kapcsolnak fel a lámpák és nyílnak ki az ajtók automatikusan, amerre csak járnak az épületen belül.

Melyik munka okozta a legtöbb nehézséget? Hogyan oldottad meg?

Különösebb nehézséget egyik sem okozott. Mindig szépen sorban haladok, lépésről lépésre egy projektben. Ha egy probléma megoldása megakad, azt félreteszem néhány napra. Addig folytatom más lépéssel, majd pár nap múlva visszatérek a pihentetett problémás kérdésre.

Mi az, amit a mai napig a legjobban kedvelsz ebben a szakmában?

A kihívást, valamint a megvalósításban rejlő sikerélményeket. Ha elkészítek egy projekten belül egy-egy lépést vagy funkciót, az nekem óriási sikerélményt okoz.

Mit kedvelsz a legkevésbé a szakmán belül?

Azt hiszem, hogy az aktuális projekt első néhány napját. Amíg kitalálom, majd papírra vetem a megvalósításhoz vezető utat.

Fontos tudni ezzel kapcsolatban, hogy alapvetően kétféle programozó létezik. Van, aki terv szerint készíti a programot és van, aki az úgynevezett monolit programozást csinálja. Utóbbi esetben nem készül előre terv, hanem az illető csak nekiáll, és csinálja.

A tapasztalataim szerint a tervezés alapos kidolgozása kiemelten fontos. Ha nem így csináljuk, a későbbiekben elég sok problémába ütközünk.

Szerinted milyen készségekre, kompetenciákra, illetve milyen szakirányú végzettségre van szükség a PLC programozáshoz?

Úgy gondolom, hogy jól kell ismerni a villamosiparban használatos technológiákat, megoldásokat, alkatrészeket, méghozzá készségszinten. Nem árt továbbá az sem, ha van az embernek objektum orientált programfejlesztési gyakorlata.

Szerintem spontán tanulással is elsajátíthatók a fontosabb ismeretek. Nekem például általános programozói és villamosipari végzettségem van. A kettő alkalmazása egyenes út a PLC programozáshoz.

Nem kell mást tenni, mint felkutatni, illetve megismerni egy-egy adott PLC típusnak a felhasználhatóságát és logikáját.

Mi az a három tanács, amit egy kezdő PLC programozónak mondanál?

A legfontosabbnak a tanulást tartom. Másodiknak a kitartást. A harmadiknak tanácsom pedig az, hogy mindig legyen biztonsági mentés egy másik háttértárolón. Jártam már úgy, hogy több hét munkáját követően tönkrement a winchester, és elölről kellett kezdeni mindent.

Hogy látod a szakma jövőjét? Egyetértesz azzal, hogy egyre több jó PLC programozóra lesz szükség a következő években?

Az iparban egyre többször, egyre több helyen PLC-vel valósítják meg már az egyszerű vezérléseket is. Ez nemcsak a vezérlés könnyebb megvalósítását jelenti, hanem több olyan funkciót is ad a rendszernek, amit a későbbiekben fel lehet használni.

Például egy üdítőital készítő gyárban, ahol a 80-as és 90-es években még ember nézte végig a szalagról legördülő ládák hibátlan összetételét, manapság ezeket már mind PLC-k figyelik.

Úgy gondolom, hogy ez a tendencia folytatódik, hiszen az automatizálás napról napra fejlődik. Ennek megfelelően a terület szakemberei is egyre keresettebbek lesznek.

Pál Csaba elérhetősége szakmai jellegű megkeresésekhez: mest@freemail.hu

Szeretnél még több PLC programozóval megismerkedni és eszmét cserélni? A zárt Facebook csoportunkkal találkoztál már? Kattints ide, lépj be a PLC-k és HMI-k iránt érdeklődők közösségébe, és legyél képben az újdonságokkal!