A PLC programozó szakma szépségei és kihívásai  /interjú Csóka Zsolttal/

A PLC programozó szakma szépségei és kihívásai /interjú Csóka Zsolttal/

Foglalkoztat már egy ideje a PLC programozás területe, és szívesen ismernéd meg jobban a szakma sajátosságait? Szeretnél olyan gyakorlott személyektől választ kapni a “milyen az élet PLC programozóként” kérdésre, akik a hosszú évek alatt rengeteget tapasztaltak már a szakmában?

Megyünk tovább a korábban indított tartalomsorozatunkkal, amiben sokat látott és tapasztalt szakembereket kérdezünk a karrierjük indulásáról, az őket érintő kihívásokról, izgalmas projektekről, valamint a szakma jövőjéről.

Korábban interjú alanyunk volt már Pallagi ÁdámZink JánosZink BencePál Csaba és Hrabovszky János. Ezúttal pedig Csóka Zsolt mesélt arról, milyen szépségekkel és kihívásokkal jár együtt a PLC programozás.

Nagyjából mióta dolgozol a PLC programozás területén?

Közép X generációsként még TTL technikát tanultam, és aztán ennek kapcsán kezdtem el valamit használni. PLC-kel legelőször a Pepsi Cola palackozóüzemeiben találkoztam, ez még valamikor 1996 környékén történt.

Mi motivált arra, hogy ezen a területen helyezkedj el?

Két jelentéktelen dolog kezdett erre a területre vezetni. Egyrészt a nagyszüleim házában volt 4-5 éves koromban valami baj a „villannyal”. Fogalmam sincs, nem is érthettem akkor, mi lehetett a hiba.

De arra emlékszem, hogy a Tóth Imre bácsi – a helyi villanyszerelő – hosszú órákon keresztül járt le és fel a padlásra egy nagyon érdekes világító piros műszerrel a nyakában. A padlás számomra akkor még egy nagyon tikos és varázslatos helye volt annak a régi háznak, nem is mehettem fel oda.

De minden alkalommal lent vártam a létra alján és folyton folyvást csak azt kértem, mondja meg nekem: mi megy abban a vezetékben, hol és hogyan, illetve mi is az az áram egyáltalán. Persze NEM válaszolt. Így kénytelen voltam pár évvel később utánajárni a dolognak.

Másrészt mindig robotokat szeretem volna építeni és irányítani. Ne feledjük el, hogy az én gyerekkoromban a vezetékes távirányítós autó volt a játékok csúcsa. Ez előre vagy balra-hátra tudott csak menni. (Azóta se tudok jobbra tolatni). Így nagyon lenyűgöztek azok a robotok, amiket csak a Deltában láttam.

Hogy a PLC programozás NEM is robotvezérlés? Valóban, de nem bánkódok, van még hová fejlődni.

A végzettségednek és a tanulmányaidnak volt-e bármilyen köze ahhoz, hogy végül ezt a szakmát választottad?

Egyáltalán nem, az első szakmám ugyanis 614-es elektroműszerész.

Milyen kezdeti nehézségeken kellett túllendülnöd a szakmai pályafutásod elején?

Nem álltak rendelkezésre PLC-s tananyagok, a Siemens PLC-k és a programozásukra alkalmas eszközök pedig elérhetetlenül drágák voltak.

Szerinted milyen irányultság és gondolkodásmód kell ahhoz, hogy valaki a területen jól boldoguljon?

Nem tudom, már a „jól boldogulni”-t is nehéz meghatározni. Én szeretek segíteni mindazoknak, akiknek vezérlési ötleteik vagy problémáik vannak, de nem értenek a „gépek nyelvén”. Gyakorlatilag egy tolmács vagyok a gépész, vegyész vagy bárki, illetve a PLC között.

Hozzávetőlegesen hány PLC programozói munka kivitelezésében vettél már részt?

Vannak projektek, amiken akár egy évet is dolgozunk, de vannak olyanok is, amik néhány óra alatt elkészülnek. Úgy gondolom, nagyjából 1500 db körül lehet ez a szám.

Melyik projektre vagy a legbüszkébb azok közül, amiken dolgoztál?

Mindegyikre. Akkor vagyok a legbüszkébb, amikor olyan berendezést készítünk, amely sok-sok évig segíti és könnyíti meg a berendezésen dolgozó emberek munkáját. Jó érzés, amikor egy összetettebb szakmai problémát sikerül megoldani. Illetve természetesen annak is tudok örülni, ha egy projekt üzletileg sikeres.

Melyik munka okozta a legtöbb nehézséget? Hogyan oldottad meg?

Kiemelkedően szeretem a színháztechnikai projekteket. A színpad mögött, mellett, alatt és felett található berendezések világa mindannyiszor rabul ejt. Valamiért viszont minden eddigi munkánk során nagyvonalúan voltak specifikálva a vezérlés felé támasztott követelmények. Így sok esetben kellet akár az előadás előtti éjszakán jelentős mértékben módosítani a programon.

Hogyan oldottuk meg? – Igyekeztünk azt a szemléletet magunkba szippantani, ami minden ügyelőt, díszlet munkást, gyakorlatilag mindenkit vezérel. Az előadáson mindennek tökéletesen kell működnie.

Tudsz olyan PLC programozói munkát említeni, ami egyáltalán nem szokványos?

Csak olyanokat tudok.

Olyan projektet, amire az emberek rendre felkapják a fejüket?

Sajnos nem. A PLC programozás „csak” egy nagyon kis porszem az egész berendezés születésének folyamatában. Talán mindenki látta már a margitszigeti zenélő szökőkutat. Eszébe jut bárkinek is, ki volt az, aki programozta?

Volt/van-e olyan „side projekted”, aminek a kivitelezésén a normál munkavégzés mellett puszta érdeklődésből dolgozol/dolgoztál?

Minden projektünk ilyen. A szívünk és a szakmai érdeklődésünk hajt elsősorban.

Van olyan személy, akit mentorodnak neveznél?

Szerencsés vagyok, mert sokan vannak, akikre példaképként felnézhetek, akik segítették és terelgették az életemet. De gondolom a kérdés elsősorban a PLC programozásra vonatkozik. Így egy nagyon rövid lista:

  • Nagy Béla Csaba – aki elsőként vezetett be az elektrotechnika rejtelmeibe.
  • Fajta József – akinek a cipőfűzőjén állva tanultam PLC-t programozni.
  • Rádi János – akitől mindig lehet kérdezni, ha elkavarodik az ember a programosotok között.

Mi az, amit a mai napig a legjobban kedvelsz ebben a szakmában?

Az újabb és újabb kihívásokat.

Mi az, amit a legkevésbé kedvelsz ebben a szakmában?

A legnehezebb, amikor egy–egy gépészeti berendezés tervezési vagy gyártási hibáit kell (kellene) programból „javítani”.

Mik lehetnek a reális elvárásai egy a szakmát most kezdő személynek az 1. évben, illetve 10 éves távlatban?

Elvárásokra nincs szükség. Szeressen programokat alkotni és a siker majd jön szépen lassan.

Szeretnél még több PLC programozóval megismerkedni és eszmét cserélni? A zárt Facebook csoportunkkal találkoztál már? Kattints ide, lépj be a PLC-k és HMI-k iránt érdeklődők közösségébe, és legyél képben az újdonságokkal!

Ellenállás-szekrényektől a PLC programozásig, avagy az Allen-Bradley márka 117 éves története

Ellenállás-szekrényektől a PLC programozásig, avagy az Allen-Bradley márka 117 éves története

Hogyha erőteljesen érdeklődsz a PLC programozás és az ipari automatizálás iránt, akkor minden bizonnyal a kompressziós ellenállás-szekrény fogalmával is találkoztál már. Csakúgy, mint az Allen-Bradley vállalat termékeivel, akik egyébként a kezdetek kezdetén pontosan ilyen szekrények gyártásával foglalkoztak.

Biztosan kitaláltad már, hogy folytatjuk a neves PLC, illetve automatizálási gyártók történetét  ismertető sorozatunkat, mégpedig az 1903-ban Rockwell Automation néven alapított Allen Bradley sztori felelevenítésével.

Egyrészt felidézzük a vállalat történetének jelentős mérföldköveit, emellett pedig az általuk képviselt filozófiára, illetve ügyfélközpontú szemléletmódra szintén kitérünk.

Az Allen-Bradley vállalat létrejöttének kezdeti lépései

A történet 1903-ban vette kezdetét, amikor Lynde Bradley és Dr. Stanton Allen megalapították a Compression Rheostat Company-t, méghozzá 1000 dollárnyi kezdeti befektetéssel. Egyébként a vállalat neve 6 évvel később változott Allen-Bradley Company-ra.

Minden bizonnyal kezdettől fogva tudatosan és eredményesen dolgoztak, hiszen 1904-ben a cég egyik első kereskedelmi forgalomban gyártott daru-vezérlőjét már ki is állították a St. Louis-i világkiállításon.

Termékfejlesztési szempontból aztán az 1920-as év számított komolyabb mérföldkőnek. Merthogy ekkor dobták piacra első ízben a “Bradleystat” ellenálló-szekrényt, ami egyébként az autók műszerfalaiban és rádióiban alkalmazható. A fogadtatás teljes mértékben pozitív volt, így 1924-re a „Bradleystat” eladási statisztikái az 1.161.380 dollárnál álltak meg.

Háború, majd pedig berendezkedés a globális színtérre

1944-ben a vállalat igyekezett alkalmazkodni az aktuális politikai és gazdasági helyzethez, így a megrendelések 80 százaléka egyértelműen a háborús igények kiszolgálására összpontosult: konkrétabban az ipari vezérlésre, másrészt az elektromos alkatrészekre.

Aztán a háborút követő évtizedek az új irányok keresésével teltek, emiatt is válhatott 1969-ben az angliai Bletchley-ben található Allen-Bradley U.K. Ltd. a vállalat legelső Észak-Amerikán kívüli üzemévé.

A tendencia pedig tovább erősödött, így a 80-as évekre globális méretűvé gyarapodó vállalkozás a bűvös egymilliárd dolláros éves árbevételi határt is átléphette. A folyamatos fejlődés pedig szép lassan a nagyobb befektetők figyelmét is felkeltette.

Végül a Rockwell International 1,651 milliárd dollárért cserébe vásárolta meg az Allen-Bradley-t, amely addigra az ipari automatizálási berendezések piacán Észak-Amerika szerte vezető szerepet betöltő piaci szereplőnek számított.

A PLC programozás korszerű megoldásaihoz vezető lépések

PLC programozói szempontból fontos lépés volt, amikor 1994-ben az Allen-Bradley szoftvervonal egyesült az ICOM vonallal. Miért volt ez jelentős lépés? Mert így alakulhatott meg a Rockwell Software Inc, az automatizálási piacon működő szoftverek fejlesztésében és támogatásában világszerte vezető vállalat.

A kétezres évek jelentősebb eseményei kapcsán az Intel nagy teljesítményű hálózati processzor-technológiájának az ipari automatizálási alkalmazásokba történő kiterjesztése említhető még.

Csakúgy, mint Rockwell Automation és a Cisco Systems szövetsége. Utóbbi a vállalati hálózatok integrációjának egyszerűsítését célozta a termelési információk áramlásának és biztonságának javítása érdekében.

Szintén jelentős mérföldkőnek számított a „hallgat – gondolkodik – megold” koncepció, ami a vállalat által képviselt szemlélet központi elemévé vált. Mégpedig az ügyfelek igényeinek minél magasabb szintű kiszolgálását célozva.

Részben ennek is volt köszönhető, hogy a 2012-es esztendőben az Ethisphere Institute immáron negyedik alkalommal ismerte el a Rockwell Automationt a “világ legetikusabb vállalatai” között.

Az Allen-Bradley készülékek létrehozása mögött rejlő filozófia

A vállalat kötelékében az “intelligens, biztonságos, fenntartható gyártás” elősegítése körül csoportosul minden erőfeszítés. Ez jelenti tehát az alapot, továbbá ez a központi mozgatórugója valamennyi innovatív fejlesztésnek.

Ma már nem az alacsony képzettségű munkavállalók sokaságára jelenti ugyanis a leghatékonyabb eszközt a munka elvégzéséhez. Sokkal inkább a gyárak biztonságosabbá, termelékenyebbé és fenntarthatóbbá tétele a kulcs, elsősorban automatizált rendszerek alkalmazásával.

Az ügyfeleiket kiszolgáló gyártóknak tehát hatékonyabbnak és produktívabbnak kell lenniük, mint valaha. Az Allen-Bradley termékeket létrehozó Rockwell-nél eltökélt szándék, hogy ebben tényleges segítséget nyújtsanak.

Szeretnél még több PLC programozóval megismerkedni és eszmét cserélni? A zárt Facebook csoportunkkal találkoztál már? Kattints ide, lépj be a PLC-k és HMI-k iránt érdeklődők közösségébe, és legyél képben az újdonságokkal!

A PLC programozó szakma szépségei és kihívásai  /interjú Hrabovszky Jánossal/

A PLC programozó szakma szépségei és kihívásai /interjú Hrabovszky Jánossal/

Foglalkoztat már egy ideje a PLC programozás területe, és szívesen ismernéd meg mélyre hatóan a szakma rejtelmeit? Szeretnél olyan gyakorlott személyektől választ kapni a “milyen az élet PLC programozóként” kérdésre, akik a hosszú évek alatt rengeteget tapasztaltak már a szakmában?

Folytatjuk azt a korábban indított tartalomsorozatunkat, amiben sokat látott és tapasztalt szakembereket kérdezünk a karrierjük indulásáról, az őket érintő kihívásokról, izgalmas projektekről, valamint a szakma jövőjéről.

Korábban interjú alanyunk volt már Pallagi Ádám, Zink János, Zink Bence és Pál Csaba. Ezúttal pedig Hrabovszky János válaszolt a kérdéseinkre, amik főként a PLC programozás szépségeire és kihívásaira irányultak.

Nagyjából mióta dolgozol a PLC programozás területén?

1993-óta foglalkozom a PLC programozással.

Mi motivált arra, hogy kifejezetten ezt a munkát akard csinálni?

Az életutam a vezérléstechnika körül mozgott, az elektronikával pedig már 1972-től foglalkozom. A feladatok megoldása egyrészt a tudás, másrészt az eszközök fejlődésével egyre egyszerűbbé és átláthatóbbá vált, miközben a megoldások egyre színesebbek és látványosabbak lettek. Ezen felül mindig is szerettem megismerni az új megoldásokat, a korszerű eszközöket.

Mi motivált a PLC programozás oktatására?

Mindig emberek irányításával foglalkoztam. Ha az általam vezetettek nem tudták a készülékeket megjavítani, akkor nekem kellett menni. Ez kellő motivációt jelentett arra, hogy olyan szinten magyarázzak el minden lényeges tudnivalót, hogy ők azt el tudják sajátítani.

Mivel ez elég jól sikerült, így belevágtam az oktatásba, és viszonylag hamar sikerült is rátalálnom a megfelelő hangra.

Szerinted milyen irányultság és gondolkodásmód kell ahhoz, hogy valaki a területen jól boldoguljon?

Szerintem a jó program egyrészt a folyamat, másrészt az alkalmazott berendezések működési határainak megismerésével kezdődik. Az volna a legjobb, ha a kezelő fejével tudnánk gondolkodni, hiszen ő fogja használni magát a berendezést.

A működési leírást mindenképp a tervezővel kell tisztázni, és már itt kiszűrni a hibákat. Sajnos nem mindenki gondolkodik a logika mentén, így „bolondbiztosra” kell tervezni. El kell tudni képzelni a rendszer működését, főleg a meghibásodásokat. Ezek előre látása sokat segít.

Szerinted mennyire képes felkészíteni a középiskola a mai fiatalokat arra, hogy elhelyezkedjenek PLC programozóként?

Azt szeretném megtanítani, hogy a tanulók képesek legyenek programot készíteni egy berendezés leírása, áramutas rajza vagy kézi működése alapján.

Hozzávetőlegesen hány diákot indítottál el a PLC programozói pálya irányába?

Nagyjából harmincra tehető azoknak a diákoknak a száma, akiket én indítottam el a PLC programozói pálya felé.

Van olyan iskolai PLC-vel kapcsolatos projekt, amit szívesen kiemelnél?

Minden évben sikerül olyan gépet elkészíteni, ami PLC segítségével működtethető. Építettünk már többek között beültető gépet, HMI-s daruvezérlést, vagy például kisvasutat négy állomással.

Mi okozza a legnagyobb kihívást a munkád során?

A tanulók induló szintjét kell eltalálni, majd pedig valami érdekes, gyorsan kézzel fogható, működő darabot létrehozni. Ez sokszor okoz kihívást.

Volt/van-e olyan “hobby projekted”, aminek a kivitelezésén a normál munkavégzés mellett puszta érdeklődésből dolgoztál?

Már abban a korban vagyok, hogy elég sok időm jut ilyen jellegű elfoglaltságokra. Jelenleg például egy hajlító gépen dolgozom.

Van olyan személy, akit mentornak neveznél? Aki elindított a PLC programozás, vagy az oktatás irányába?

Dr. prof. Ajtonyi István volt ez a személy, aki sajnos már nincs közöttünk.

Mi az, amit a mai napig a legjobban kedvelsz a szakmában?

Megnyomom a gombot, és úgy működik minden, ahogyan kell. Ez az, amit mind a mai napig a legjobban kedvelek a szakmában.

Szerinted milyen készségekre, kompetenciákra, illetve milyen szakirányú végzettségre van szükség a PLC programozáshoz? Szükséges-e egyetemi végzettség, vagy OKJ?

Sok olyan kollégám van, akik maguktól tanulták meg a szakmát. Ha a tanulóimat veszem alapul, akkor nem a legokosabbnak kell lenni. Sokkal inkább akarni kell, csinálni és kipróbálni mindent. Ezen felül fontos, hogy legyen meg a logikus gondolkodás, az alapos elektronikai ismeretekkel együtt.

Mi az a három tanács, amit egy kezdő, PLC programozás iránt érdeklődő személynek tanácsolnál?

Először is vegyen egy kis PLC-t, és kezdje el írni a programokat szép sorban. Másodszor próbáljon ki mindent, amire csak lehetősége nyílik. Harmadszor pedig készítsen magának sok jegyzetet.

Hogyan látod a szakma jövőjét? Egyetértesz abban, hogy egyre több jó PLC szakértőre lesz szükség a következő években / évtizedekben?

Az automatizálás növekedése, az okos otthonok, az internetes elérhetőség, valamint a távfelügyeletek miatt egyre intelligensebbek lesznek a berendezések. Ezeket egyértelműen a megfelelő szakembereknek kell egyrészt elkészíteni, majd pedig felügyelni.

Szeretnél még több PLC programozóval megismerkedni és eszmét cserélni? A zárt Facebook csoportunkkal találkoztál már? Kattints ide, lépj be a PLC-k és HMI-k iránt érdeklődők közösségébe, és legyél képben az újdonságokkal!

Kapcsolókészülékek gyártásától a PLC programozásig – a Moeller márka és vállalat története

Kapcsolókészülékek gyártásától a PLC programozásig – a Moeller márka és vállalat története

A neves PLC, illetve automatizálási gyártók történetét, illetve innovatív fejlesztéseit bemutató cikksorozatunkban ezúttal a Moeller márka, illetve vállalat sztoriját göngyölítettük fel.

Mivel a PLC programozást gyakorlók, illetve a terület iránt érdeklődők körében meglehetősen ismert és sokak által kedvelt márkáról van szó, ezért a vállalat születésének a körülményei minden bizonnyal sok érdekességet tartogatnak.

A japán Omron, majd a Siemens bemutatása után tehát most a Moeller történetével foglalkozunk.

Ma PLC eszközöket köszönhetünk nekik, először viszont kapcsolókészülékeket gyártottak

Amikor az 1899-es évben Franz Klöckner megalapította a ma világhírű márka elődjét, kezdetben még kapcsolókészülékek gyártása volt a fő tevékenység.

Hein Moeller 1911-ben mérnökként csatlakozott a vállalathoz, 1925-től kezdve pedig már kizárólagos tulajdonosként kormányozta a vállalatot.

Hogy az évtizedek során milyen szép növekedést sikerült produkálniuk, azt remekül példázza, hogy 1950-re a cégnél már 1500 alkalmazott dolgozott, Belgiumban pedig az első leányvállalatot alapították.

Ekkoriban egyébként a vállalkozás már Klöckner-Moeller néven futott. A következő jelentős mérföldkő az 1988-as esztendő, amikor a cégcsoport első ízben érte el az egymilliárd márkás éves forgalmat.

A növekedés továbbra sem állt le, az 1999-es 100 éves jubileumot pedig már ismét új elnevezéssel, Moeller néven ünnepelte a cégcsoport. Ahogy később kiderült, messze nem ez volt az utolsó névváltoztatás a vállalat életében.

A Moeller cégcsoport 100%-os felvásárlásához vezető út

A 2003-as évre datálható annak a folyamatnak a kezdete, amikor a Moeller cégcsoport felvásárlása gyakorlatilag kezdetét vette. Első körben befektetők egy csoportja a Moeller család részvényeit szerezte meg.

Ezzel párhuzamosan szép lassan végbement egy stratégiai átszervezés is. Ennek keretei között a cégcsoport egyrészt elbúcsúzott a periférikus tevékenységektől, illetve kivonta magát a jövedelmet nem hozó üzleti területek mindegyikéről.

Ennek a folyamatnak, valamint az újdonsült részvényeseknek hála a Moeller ismételten szert tett a tartós működéshez elengedhetetlen pénzügyi stabilitásra. A stratégia középpontjába pedig az ipari- és épületautomatizálás alap üzletágai kerültek.

Két évvel később, vagyis 2005 szeptemberében az angol tulajdonú Dougthy Hanson & Co. magánjogi társaság szerzett a Moeller csoportban 75% többségi részesedést. Innen pedig egyetlen fontos lépés vezetett a teljes felvásárláshoz.

A tényleges dátum 2008. április 4-e. Az amerikai Eaton Corporation ekkor vásárolta fel 100%-ban a Moeller Csoportot. A tranzakció értelmében az Eaton kizárólagos tulajdonos lett, a Moeller pedig az Eaton Villamosipari Csoportjának vezető cégévé vált.

Az egyesülés nem volt véletlen. Az egyértelmű célkitűzés a két cég erőinek egyesítésén keresztül vezető pozíciót létrehozni és elfoglalni a villamosipari ágazatban.

A Moeller cégcsoport tevékenysége Magyarországon

A Klöckner-Moeller márkanév minden bizonnyal nem cseng ismeretlenül a PLC programozás iránt érdeklődők, illetve a területen dolgozók számára. Merthogy a vállalkozás hosszabb ideje tevékenykedik már Magyarországon.

Mégpedig úgy, mint a kifogástalan minőségű, és nem utolsó sorban megbízható elektromos és elektronikus ipari készülékek és berendezések gyártója. Egész pontosan az 1995-ös volt az az év, amikor Klöckner Moeller Hungaria Kft. néven a kizárólagos tulajdonú magyarországi leányvállalatot megalapították.

Mondhatni, a vállalat azóta is remekül prosperál és jön ki újabb innovatív fejlesztésekkel, a felhasználók legnagyobb örömére. A névváltoztatás azonban itt is megtörtént, hiszen a Moeller Electric Kft. hivatalos neve 2010. májustól már Eaton Industries Kft. Mindez szerencsére a márka által képviselt minőséget nem érintette negatív előjellel.

Szeretnél még több PLC programozóval megismerkedni és eszmét cserélni? A zárt Facebook csoportunkkal találkoztál már? Kattints ide, lépj be a PLC-k és HMI-k iránt érdeklődők közösségébe, és legyél képben az újdonságokkal!

Így segíthetik a munkád vízanalitika korszerű és felhasználóbarát műszerei

Így segíthetik a munkád vízanalitika korszerű és felhasználóbarát műszerei

Melyek a vízanalitika korszerű, felhasználóbarát, és tűpontos méréseket elősegítő eszközei manapság, és miként tudod őket akár Te magad is alkalmazni a munkádban?

A cikkben ezeket a kérdéseket fogjuk részletesen megválaszolni. Vagyis a pH méréshez, a redoxpotenciál méréséhez, az oldott oxigén méréshez, továbbá a vezetőképesség precíz méréséhez remekül alkalmazható eszközöket, illetve azok előnyeit mutatjuk meg egyenként.

Természetesen arról is lesz szó, hogy az egyes mérőeszközök és kiegészítők beszerzésére miként nyílhat lehetőséged.

A pH mérés hatékonyságát elősegítő eszközök

Definíció szerint a pH a hidrogén ionok aktivitásának, másként fogalmazva a híg oldatokban való koncentrációjának a mértékét mutatja meg. A méréséhez a következő apparátusra lehet szükséged.

Kalibráló oldatok – Fontos, hogy a kifinomult és pontos érzékelőkhöz precíz kalibrációs megoldásokat alkalmazz. Az Atlas Scientific pH-kalibráló oldatait ennek szellemében a legnagyobb pontosság biztosítása végett készítik, három pontos eljárással. PH 4.00, PH 7.00 és PH 10.00 változatban egyaránt rendelkezésre állnak.

Gravity analóg pH mérő – A pH-méréséhez remekül használható, ugyanakkor az alacsonyabb árfekvésű kézi pH-mérő pontosságát szolgáltató eszköz. Az alkalmazása egyszerű, a célnak tökéletesen megfelel,  miközben könnyen olvasható analóg jelet biztosít.

IXIAN ipari pH mérő műszer – Szintén egyszerűen használható pH műszer, amely a lényegre fókuszálva, precízen olvassa le a pH-t. A könnyű telepítésről a DIN sínre szerelhető tartó, az egyszerű leolvasásról pedig 4-20 mA-es analógkimenet és kijelző gondoskodik.

Labor szonda – Kifinomult pontosságú pH-érzékelő, amely anélkül teszi lehetővé az oldatok pH értékének leolvasását, hogy maga a szonda károsodna. Emellett a kifejezetten tiszta vízben is elősegíti a tűpontos a pH-érzékelést.

A szonda egyébként extrudált epoxiból készült, hihetetlen ellenállást biztosítva így az erős savakkal és egyéb anyagokkal szemben. A segítségével akár a füstölgő salétromsav pH értékének leolvasása sem jelenthet gondot.

Ipari pH szonda – A készülék a nagyobb felülete miatt jóval több belső elektrolitot tartalmaz, ennek köszönhetően a várható élettartama csaknem is kétszer hosszabb a labor szondához képest.

A vastag Ryton teste gyakorlatilag elpusztíthatatlan, a szonda sík érzékelési területe miatt pedig az üveg törésétől sem kell tartani.  A 3/4 ″ -os NPT menetes test, valamint a belső hőmérséklet érzékelő pedig további hozzáadott értékkel bír.

A redoxpotenciál számításához szükséges kellékek

A redukciós-oxidációs (redox) reakciók legfontosabb paraméterének méréséhez a Rievtech webshopban a következő újdonságok állnak rendelkezésre.

Redoxpotenciál 225mV kalibráló oldat – Állandó jelleggel 225 mV értéket tart fenn, ami optimális a redoxpotenciál szonda kalibrálásához. Hogyha 16 °C alatt tárolod, jelentősen megnövelhetjük az eltarthatóságát.

Gravit analóg redoxpotenciál mérő – Ideális kellék, hogyha a méréseket szeretnéd hozzáadni a készülékhez, mégpedig egyszerűen. Nagyszerű ár-érték aránnyal bír, miközben az alap kézi mérőeszközök tudásával bír.

Ixian redoxpotenciál műszer – Mivel az EZO besorolású eszközök rendszerint nem integrálódnak jól a PLC-kkel, az IXIAN műszerek segíthetnek áthidalni ezt a problémát.

Mini redoxpotenciál szonda – Tudását tekintve nem marad el a labor szondáktól, a kisebb mérete viszont segítséget jelent a zökkenőmentes használatban. Remekül alkalmazható a környezeti mérések során, ahol rendszerint kevés hely áll rendelkezésre a megvalósításhoz.

Ipari redoxpotenciál szonda – Úgy tervezték, hogy szinte elpusztíthatatlan legyen. A 3/4″ -os NPT menetes test ráadásul megkönnyíti a csőágba szerelést, így a szonda vegyszergyártás, vagy egy uszoda környezetében is elképesztően hasznos lehet.

Fontos hozzávalók az oldott oxigén méréshez

Oldott oxigén teszt oldat – Remekül alkalmazható az oldott oxigén skála alsó értékének kalibrálásához, illetve annak megerősítéséhez, hogy az oldott oxigén szonda megfelelően működik.

Gravity analóg oldott oxigén mérő – Az oldott oxigén mérés nem feltétlenül kell, hogy összetett vizsgálat legyen. A Gravity oldott oxigén mérő analóg feszültséget 10mV és 1000mV között bocsát ki analóg feszültséget, a D.O. leolvasásokat pedig csak a telítettség százalékában fejezi ki.

Ixian oldott oxigén műszer – Egyszerű megoldást kínál a komplex méréshez. Elég csatlakoztatni és kalibrálni a szondát, hogy kifogástalan minőségben rendelkezésre álljanak a mérési adatok. Egyszerű, mégis pontos és hatékony, ahogyan az elvárható.

Mini oldott oxigén szonda – Kifejezetten a kisebb helyekre tervezett mini szonda, ami tudását tekintve egyáltalán nem marad el a labor szondáktól. Alacsonyabb áron szerezhető be, ugyanakkor a kisebb elektrolit tartalma miatt gyakrabban kell újra tölteni, mint egy nagyméretű, vagy ipari szondát.

Újdonságok, amelyek a vezetőképesség méréshez bizonyulhatnak hasznosnak

Ixian vezetőképesség műszer – Jóval egyszerűbbé teszi a vezetőképességi adatok beolvasását PLC segítségével, mégpedig a ma piacon lévő megoldások árának csaknem a töredékéért.

Mini vezetőképesség szonda – Ugyanolyan megbízható működik, mint a nagyobb méretű vezetőképességi szondák, csak kisebb méretben. Fontos tudni vele kapcsolatban, hogy mivel a vezetőképességi szondákban nincs kimerülő elektrolit, ezért csak a telepítés során szükséges kalibrálni őket.

Miként tudod beszerezni a felsorolt újdonságokat? Látogass el a Rievtech webshopjába, ahol minden fontos információt megtalálsz a készülékekkel kapcsolatban. Ha pedig kérdésed van, tedd fel nekünk ide kattintva.

Szeretnél még több PLC programozóval megismerkedni és eszmét cserélni? A zárt Facebook csoportunkkal találkoztál már? Kattints ide, lépj be a PLC-k és HMI-k iránt érdeklődők közösségébe, és legyél képben az újdonságokkal!