Mennyi évig fog működni egy 2021-ben vásárolt ipari elektronikai eszköz?

Mennyi évig fog működni egy 2021-ben vásárolt ipari elektronikai eszköz?

Mennyi éven át működhet várhatóan egy olyan ipari elektronikai eszköz, amit 2021-ben vásárolunk? Milyen tényezők és körülmények befolyásolhatják egy-egy készülék várható élettartamát?

A PLC programozás területén dolgozva és a témakör iránt érdeklődve ez a kérdés kulcsfontosságú lehet. Úgyhogy összegyűjtöttünk néhány érdekességet, ami befolyással lehet az ipari elektronikai eszközök élettartamára.

Mitől bírják jobban a gyűrődést az ipari eszközök?

Vagyis mitől lesz ipari egy tápegység, kijelző, vagy tartozék, és miért érik meg akár a többlet beruházást is? Nézzük meg, milyen paramétereknek és speciális megoldásoknak köszönhetően várhatunk tőlük hosszabb élettartamot:

Egy ipari elektronikai eszköz jobban bírja a szélsőséges hőmérsékletet, akár a -25 / +75 Celsius közötti tartományon túl is. Úgy tervezik őket, hogy akár egész évben is megállás nélkül használhatók legyenek.

 A külső mechanikai hatások elleni védelem jegyében robosztus fém házat kapnak, emiatt pedig az elektromágneses zavarokra is kevésbé érzékenyek. Utóbbi amúgy az áramkör tervezésekor, és a felhasznált alkatrészek kiválasztásakor is szempont.

A gyártásuk során az izoláció és az ESD védelem is szempont, hogy a rendszerint többe kerülő elektronikai eszközök egymást se tegyék tönkre. Mindezen felül a tápfeszültségtűrésük is tágabb, emiatt akár szünetmentes áramforrással is hiba nélkül használhatók.

Ettől függetlenül az ipari elektronikai eszközök beszerzésekor nem árt az óvatosság. Többek között a programozott élettartam kivédése miatt, amit mindjárt kifejtünk bővebben is.

Mi az a programozott élettartam, és hogyan védekezhetsz ellene?

Tervezett elavulás, vagy angolul „planned obsolescence”. Így hívják a számos elektronikai eszköz gyártása során alkalmazott (egyébként nem túl etikus) gyakorlatot. Egy mesterségesen rövid élettartamról van szó, a vásárló tudta nélkül.

Burkoltan ugyan, de ez a fajta eljárás a termékfejlesztési stratégia része számos gyártónál, méghozzá a profitmaximalizálást megcélozva. Az elgondolás persze a maga nemében logikus:

  • a végfelhasználó megvásárolja a terméket;
  • ami néhány éven belül „váratlanul” hibás lesz;
  • a legtöbbször nemsokkal a garancia lejártát követően.

Mit tehetsz védekezésképpen, hogy gyanútlan felhasználóként ne szaladj bele egy csúnya átverésbe? Mindenekelőtt az ipari elektronikai eszközök beszerzését valóban független, megbízható helyről oldd meg.

Vagyis a rendelés előtt használj a tájékozódáshoz érdek és reklámmentes weboldalakat. Ezen felül nézz meg néhány független teszt cikket és videós véleményt is, hogy ténylegesen meg tudj győződni egy-egy termék minőségéről és megbízhatóságáról.

Az ólommentes forrasztási technikák hatása a várható élettartamra

Fontos tényező lehet még a várható élettartam képletében, hogy az elektronikai gyártóiparban a 2006-os év óta bevezetett új ólommentes forrasztási technikák hatásaival is érdemes kalkulálni.

Ennek az eljárásnak a hatására ugyanis korábban már eredményesen kezelt hibajelenségek jöttek újfent a felszínre. Tipikusan ilyennek számít az elektrokémiai migrációs dendrit növekedés.

Nehezíti a dolgot, hogy sokszor nem 100%-ban tisztázott folyamatokról és reakciókról beszélünk. Viszont egy-egy ipari elektronikai eszköz beszerzése előtt az ezzel kapcsolatos tapasztalati és kísérleti megfigyeléseknek érdemes lehet utánanézni.

Néhány példa a ház körül használatos eszközök várható élettartamáról

Végezetül nézzünk meg néhány otthoni készüléket. Habár ezek nem ipari elektromos eszközök, ettől függetlenül nagyon nem mindegy, meddig számíthatsz a zavartalan működésükre. A nagy átlagok szerint a várható élettartam:

  • napelemeknél 20-30 év (a folyamatosan fejlődő technológia eredményeként ez több is lehet);
  • automatikus garázskapu nyitóknál 10-15 év (a nyitások és zárások gyakorisága fontos tényező);
  • öntözőrendszereknél 60 év körül van a föld alatti PVC csövek, 20 év a szelepek, illetve 15 év a vezérlők esetében;
  • termosztátoknál 35 év (a folyamatos fejlesztések miatt ez is könnyen hosszabbodhat);
  • vízmelegítőknél 6-12 évvel lehet számolni a hagyományos változatok esetében, a tartály nélküli verzióknál pedig 20 év kalkulálható előre.

Szeretnél még több PLC programozóval megismerkedni és eszmét cserélni? A zárt Facebook csoportunkkal találkoztál már? Kattints ide, lépj be a PLC-k és HMI-k iránt érdeklődők közösségébe, és legyél képben az újdonságokkal!

Gyakran ismételt kérdések a PLC-k kapcsán –  a gépsorokról és gépegyüttesekről

Gyakran ismételt kérdések a PLC-k kapcsán – a gépsorokról és gépegyüttesekről

A PLC programozás területén kérdésekből nem kell hiányt szenvedni, úgyhogy a megfelelő válaszok elképesztően értékesek. Többek között ezért is folytatjuk a nemrégiben indított tartalomsorozatot, aminek az elnevezése „gyakran ismételt kérdések a PLC-k kapcsán”.

Igyekszünk minél több olyan témát kivesézni, amivel jó eséllyel találkozhatsz a munkád során, így a válaszok részletezése remélhetőleg segítséget jelenthet a hatékonyságod növelésében.

Ezúttal a gépsorokra és a gépegyüttesekre vonatkozó kérdésekkel foglalkozunk bővebben.  /A forrást ezúton is köszönjük a https://safecon.hu/portálnak./

Mit nevezünk gépegyüttesnek?

A gépegyüttes kettő vagy annál több összeszerelt gép egységeként definiálható, amiket egy előre meghatározott alkalmazás miatt állítottak össze. A két egységből álló gépegyüttesre jó példa egy csomagoló és egy címkéző gép egysége, a több egymással összekapcsolt egységre pedig a gyártósorokat vehetjük példaként.

Milyen kritériumoknak kell teljesülnie, hogy gépegységek egy csoportja gépegyüttesnek minősüljön?

Először is fontos, hogy a gépegyüttes alkotóegységeit egy közös funkció ellátása végett szereljék és hangolják össze. Tipikus példa erre, amikor az összeszerelés egy adott termék gyártását célozva történik.

Szintén alapvető kritérium az alkotóegységek funkcionális összekapcsolódását illetően, hogy az összes egység működésének közvetlenül befolyásolnia kell a többi egység működését a gépegyüttes funkciójával együtt. Mindezen felül a teljes gépegyüttesre nézve szükséges elvégezni a kockázatelemzést.

A harmadik fontos kritérium alapján pedig a gépegyüttes alkotóegységeinek közös vezérlőrendszerrel kell rendelkeznie.

Mi nem tekinthető gépegyüttesnek?

Hogyha bizonyos számú gépek egymással össze vannak kapcsolva, viszont ezek a gépek teljesen függetlenül működnek egymástól, akkor nem minősülnek gépegyüttesnek.

Kinek kell gondoskodni a gépegyüttesre vonatkozó egészségvédelmi és biztonsági követelmények biztosításáról?

Fontos tudni, hogy a gépekről szóló irányelvben foglalt egészségvédelmi és biztonsági követelményeknek való megfelelés biztosítása a gépegyüttest összeszerelő személy felelőssége. Ő minősül ugyanis a gépegyüttes gyártójának.

Szükséges-e megjeleníteni a gépegyütteseken az úgynevezett a CE-jelölést?

A kérdés megválaszolását az dönti el, hogy az érintett egységek miként kerülnek forgalomba. Hogyha a forgalomba hozataluk önálló működésre képes kész gépként történik, akkor a CE-jelölésnek rajtuk kell lennie. Sőt, ezen felül az úgynevezett EK-megfelelőségi nyilatkozatra is szükség lesz.

Más lesz a helyzet a részben kész gépként kivitelezett forgalomba hozatalnál. Ilyen esetekben magát a CE-jelölést nem kell feltüntetni rajtuk. Ellenben fontos lesz mellékelni hozzájuk egy beépítési nyilatkozatot, méghozzá az összeszerelési utasításokkal együtt.

Milyen kötelezettségek érvényesek a gépegyüttes gyártójára nézve?

Mindenekelőtt a gépegyüttes gyártójának a kötelezettsége, hogy a gépegyüttesre vonatkozó megfelelő kockázatelemzési eljárást végezze el. El kell látnia továbbá a gépegyüttest egy meghatározott jelöléssel.

Ezen a jelölésen a 2006/42/EK irányelv I. melléklet 1.7.3. pontjában, illetve a 3.6.2., 4.3.3. és 6.5. pontjában előírt információknak rajta kell lennie, mégpedig a CE-jelöléssel együtt. A jelölést a gyakorlatban egyedi táblával lehet a leghatékonyabban megoldani.

A gépegyüttes gyártójának ezen felül a gépegyüttesre vonatkozó EK-megfelelőségi nyilatkozatot is el kell készítenie, majd alá is kell írnia.

Mikor beszélhetünk a gépegyüttes forgalomba hozataláról?

Fontos kérdés lehet, hogy a felhasználótól különböző személy általi, a gyártó telephelyén összeszerelt gépegyüttesek forgalomba hozatala mikor tekinthető megvalósultnak. Ezt akkor lehet kijelenteni, amikor egyrészt befejezettnek tekinthetők az összeszerelési műveletek, a gépegyüttest pedig átadták használatra a felhasználónak.

Szeretnél még több PLC programozóval megismerkedni és eszmét cserélni? A zárt Facebook csoportunkkal találkoztál már? Kattints ide, lépj be a PLC-k és HMI-k iránt érdeklődők közösségébe, és legyél képben az újdonságokkal!

5 gyakori hiba, amit célszerű elkerülnöd PLC programozóként

5 gyakori hiba, amit célszerű elkerülnöd PLC programozóként

A PLC programozás területén dolgozva óriásit lendíthetsz a személyes hatékonyságodon, ha lehetőség szerint igyekszel elkerülni azokat a hibákat, amikbe a szakmában sokan belefutnak.

Hogy segítsünk neked ebben, az alábbi videón inspirálódva összeszedtük neked a PLC programozás terén tapasztalható 5 leggyakoribb hibát. Megmutatjuk, miért érdemes kerülnöd őket, és mik a kiküszöbölésük eredményes módjai.

#1 hiba hogyha indokolatlanul fordítasz energiát a program írására

„Várjatok, PLC programozóként nekem a program írása a munkám része” – mondhatod jogosan. Úgyhogy mindjárt kifejtjük, mire is gondoltunk pontosan. Hibáról egész pontosan akkor beszélhetünk, ha indokolatlan módon fordítasz időt és energiát a program megírására.

Jó eséllyel korábban már megírták azt a programot, amire éppen szükséged van. Vagyis más dolgod nincs is, mint megkeresni a szükséges programot vagy program részletet, ami közel megegyezik az általad keresett verzióval.

Így már csak arra a gépre vagy projektre kell csak alakítanod, amin épp dolgozol. Ráadásul nemcsak a munka menete válik gyorsabbá, hanem a hibázás lehetőségét is a nullára redukálhatod.

#2 hibaha anélkül változtatsz a programon, hogy értenéd azt

Önmagában az még nem feltétlenül jelent hibát, ha át akarsz írni egy programot. A bonyodalmak akkor jelentkeznek, amikor ezt anélkül teszed, hogy teljesen értenéd azt. Szóval, kezdd a folyamatot a megértéssel, és csak utána menj tovább a változtatásokkal.

Ennek több előnye is lesz. Egyrészt biztosabbá válsz a dolgodban, miközben a teszteknél is hatékonyabb leszel. Mivel a változtatások során nem jönnek majd a mellényúlások, ezért gyorsabban és bátrabban nyúlhatsz a programokhoz, egyúttal új metódusokat sajátítasz el.

#3 hiba – ha nem követed a precedenst

„Járt utat járatlanért el ne hagyj” – legalábbis az ismert mondás szerint. Ha a PLC programozásról és a kódolásról beszélünk, akkor nehéz volna vitatkozni az igazságtartalmával. Ne térj tehát le a járt útról és kövesd a precedenst.

Ez egyébként nem is annyira a funkcionalitás, hanem az olvashatóság miatt fontos. Egy inkonzisztens kód nehezíti az olvasást, bonyolítja a változtatások eszközölését, ráadásul több hibaforrást is rejt magában. A következetes kódolást mindig egyszerűbb olvasni, emiatt ahol csak lehet, ott inkább másolj és maradj konzisztens.

#4 hiba – hogyha egyre másra halmozod a funkciókat

Legyünk őszinték, a különféle funkciók hozzáadását mindenki szereti. Pedig nem árt gondolni az érem másik oldalára is, mielőtt még egy plusz (és sokszor) felesleges funkciót beleszuszakolsz a programba.

A serpenyő másik oldalán ugyanis a kód összetettebbé válik, emiatt nehezebb lesz megérteni vagy olvasni. Nem beszélve az így generált plusz fejlesztési időről, vagy a többi gépen történő nehezebb alkalmazhatóságról.

Ráadásul, ha a funkciók beépítése során megmaradsz a racionalitásnál, azzal a felsorolt tényezők mellett több PLC programozó tudja majd használni a kódot, vagyis plusz értéket teremtettél.

#5 hiba – ha csak felületes munkát végzel a kommentelésnél

Hogy szó szerint idézzük a videóban elhangzottakat, „think big picture”. Vagyis gondolkodj a nagy képben és tartsd szem előtt a következő alapelvet: „a komment mutat rá arra, hogy mit csinál a kód – a kód pedig arra világít rá, hogyan is valósul meg mindez”.

Ha megtekintenéd a cikk alapjául szolgáló eredeti videót angol nyelven, azt ide kattintva teheted meg.

Szeretnél még több PLC programozóval megismerkedni és eszmét cserélni? A zárt Facebook csoportunkkal találkoztál már? Kattints ide, lépj be a PLC-k és HMI-k iránt érdeklődők közösségébe, és legyél képben az újdonságokkal!

Gyakran ismételt kérdések a PLC-k kapcsán –  az új és használt gépek irányelveiről

Gyakran ismételt kérdések a PLC-k kapcsán – az új és használt gépek irányelveiről

A PLC programozás területén kérdésből legalább annyi akad, ahányféle funkciót egy jófajta Rievtech PLC segítségével beprogramozhatsz. Ennek apropóján indítjuk útjára az új tartalomsorozatot „gyakran ismételt kérdések a PLC-k kapcsán” elnevezéssel.

Igyekszünk minél több olyan témát kivesézni, amivel jó eséllyel találkozhatsz a munkád során, így a válaszok részletezése remélhetőleg segítséget jelenthet a hatékonyságod növelésében.

Vágjunk is bele, elsőként az új és használt gépekre vonatkozó irányelvekre vonatkozó kérdéseket tárgyaljuk ki. /A forrást ezúton is köszönjük a https://safecon.hu/portálnak./

Milyen esetekre vonatkozik, illetve mikor nem érvényes a gépekről szóló irányelv?

A válaszadáshoz először nézzük meg, mit értünk pontosan egy gép forgalomba hozatala alatt. Konkrétan arról az eseményről van szó, amikor a gépet első alkalommal teszik elérhetővé az Európai Unió területén.

Maga a gépekről szóló irányelv minden olyan új gépre érvényes, amit az EU-ban hoznak forgalomba, vagy helyeznek üzembe. Az érvényesség attól függetlenül fennáll, hogy a gépet az Európai Unió területén belül, vagy azon kívül gyártották.

Nem vonatkozik viszont a gépekről szóló irányelv a használt, valamint másodkézből származó gépek forgalomba hozatalára.

Hogy egy gyakorlati példát említsünk, egy Kínából érkezett használt gép esetén az irányelv érvényes lesz. Annak a gyártónak, importőrnek, forgalmazónak vagy felhasználónak pedig, aki a gép forgalomba hozataláért vagy üzembe helyezéséért felelős, az irányelv alapján kötelezettségei lesznek. Ezeket fogjuk részletezni a második pontban.

Milyen kötelezettsége van a gyártónak, vagy meghatalmazott képviselőjének a gépek forgalomba hozatalát, valamint üzembe helyezését megelőzően?

  • Mindenképp le kell bonyolítania a vonatkozó megfelelőségértékelési eljárásokat;
  • gondoskodnia kell arról, hogy a gép eleget tegyen az alapvető egészségvédelmi és biztonsági követelményeknek;
  • kezeskednie kell a műszaki dokumentáció rendelkezésre állásáról;
  • szolgáltatnia kell a kulcsfontosságú információt, mint mondjuk a használati utasításokat;
  • meg kel oldania az EK-megfelelőségi nyilatkozat elkészítését;
  • emellett pedig a CE-jelölés elhelyezése is az ő feladata.

Hogyan rendelkezik a 2009/104/EK irányelv munkáltatói szempontból a gépek állapotára, illetve karbantartására nézve?

A 2009/104/EK irányelvet alapul véve a munkáltató köteles olyan munkaeszközöket bocsátani a munkavállalók rendelkezésére, amik egyrészt megfelelőek a szóban forgó munka elvégzéséhez, miközben az érvényben lévő uniós irányelvek rendelkezéseinek is megfelelnek.

Ezen felül munkáltatói kötelezettség minden olyan intézkedést megtenni a gép élettartamának idején, amelyek segítik a munkaeszköz szinten tartását. Vagyis a gépet rendszeres karbantartás útján olyan szinten kell tartani, hogy az a vállalkozáson belüli első rendelkezésre bocsátás időpontjában érvényes rendelkezéseknek meg tudjon felelni.

Tehát az irányelv alapján újszerű állapotban kell tartani a gépet?

Erről szó sincs, hiszen a természetes elhasználódással mindenképp számolni kell. Az irányelv rendelkezései sokkal inkább a megfelelő karbantartás elvégzését szorgalmazzák. Mégpedig abból a megfontolásból, hogy a gép folyamatos jelleggel eleget tegyen a releváns egészségvédelmi és biztonsági elvárásoknak.

Ennek a rendelkezésnek egyébként azon gépeknél van jelentősége, amik az első rendelkezésre bocsátásuk idején a gépekről szóló irányelv rendelkezéseinek hatálya alá tartoztak.

Az esetükben elengedhetetlen tehát megőrizni a gépekről szóló irányelvben foglalt alapvető egészségvédelmi és biztonsági követelményeknek való megfelelőséget, amik egyébként a gép első forgalomba hozatalakor vagy üzembe helyezésekor érvényben voltak.

Szeretnél még több PLC programozóval megismerkedni és eszmét cserélni? A zárt Facebook csoportunkkal találkoztál már? Kattints ide, lépj be a PLC-k és HMI-k iránt érdeklődők közösségébe, és legyél képben az újdonságokkal!

A PLC programozó szakma szépségei és kihívásai  /interjú Csóka Zsolttal/

A PLC programozó szakma szépségei és kihívásai /interjú Csóka Zsolttal/

Foglalkoztat már egy ideje a PLC programozás területe, és szívesen ismernéd meg jobban a szakma sajátosságait? Szeretnél olyan gyakorlott személyektől választ kapni a “milyen az élet PLC programozóként” kérdésre, akik a hosszú évek alatt rengeteget tapasztaltak már a szakmában?

Megyünk tovább a korábban indított tartalomsorozatunkkal, amiben sokat látott és tapasztalt szakembereket kérdezünk a karrierjük indulásáról, az őket érintő kihívásokról, izgalmas projektekről, valamint a szakma jövőjéről.

Korábban interjú alanyunk volt már Pallagi ÁdámZink JánosZink BencePál Csaba és Hrabovszky János. Ezúttal pedig Csóka Zsolt mesélt arról, milyen szépségekkel és kihívásokkal jár együtt a PLC programozás.

Nagyjából mióta dolgozol a PLC programozás területén?

Közép X generációsként még TTL technikát tanultam, és aztán ennek kapcsán kezdtem el valamit használni. PLC-kel legelőször a Pepsi Cola palackozóüzemeiben találkoztam, ez még valamikor 1996 környékén történt.

Mi motivált arra, hogy ezen a területen helyezkedj el?

Két jelentéktelen dolog kezdett erre a területre vezetni. Egyrészt a nagyszüleim házában volt 4-5 éves koromban valami baj a „villannyal”. Fogalmam sincs, nem is érthettem akkor, mi lehetett a hiba.

De arra emlékszem, hogy a Tóth Imre bácsi – a helyi villanyszerelő – hosszú órákon keresztül járt le és fel a padlásra egy nagyon érdekes világító piros műszerrel a nyakában. A padlás számomra akkor még egy nagyon tikos és varázslatos helye volt annak a régi háznak, nem is mehettem fel oda.

De minden alkalommal lent vártam a létra alján és folyton folyvást csak azt kértem, mondja meg nekem: mi megy abban a vezetékben, hol és hogyan, illetve mi is az az áram egyáltalán. Persze NEM válaszolt. Így kénytelen voltam pár évvel később utánajárni a dolognak.

Másrészt mindig robotokat szeretem volna építeni és irányítani. Ne feledjük el, hogy az én gyerekkoromban a vezetékes távirányítós autó volt a játékok csúcsa. Ez előre vagy balra-hátra tudott csak menni. (Azóta se tudok jobbra tolatni). Így nagyon lenyűgöztek azok a robotok, amiket csak a Deltában láttam.

Hogy a PLC programozás NEM is robotvezérlés? Valóban, de nem bánkódok, van még hová fejlődni.

A végzettségednek és a tanulmányaidnak volt-e bármilyen köze ahhoz, hogy végül ezt a szakmát választottad?

Egyáltalán nem, az első szakmám ugyanis 614-es elektroműszerész.

Milyen kezdeti nehézségeken kellett túllendülnöd a szakmai pályafutásod elején?

Nem álltak rendelkezésre PLC-s tananyagok, a Siemens PLC-k és a programozásukra alkalmas eszközök pedig elérhetetlenül drágák voltak.

Szerinted milyen irányultság és gondolkodásmód kell ahhoz, hogy valaki a területen jól boldoguljon?

Nem tudom, már a „jól boldogulni”-t is nehéz meghatározni. Én szeretek segíteni mindazoknak, akiknek vezérlési ötleteik vagy problémáik vannak, de nem értenek a „gépek nyelvén”. Gyakorlatilag egy tolmács vagyok a gépész, vegyész vagy bárki, illetve a PLC között.

Hozzávetőlegesen hány PLC programozói munka kivitelezésében vettél már részt?

Vannak projektek, amiken akár egy évet is dolgozunk, de vannak olyanok is, amik néhány óra alatt elkészülnek. Úgy gondolom, nagyjából 1500 db körül lehet ez a szám.

Melyik projektre vagy a legbüszkébb azok közül, amiken dolgoztál?

Mindegyikre. Akkor vagyok a legbüszkébb, amikor olyan berendezést készítünk, amely sok-sok évig segíti és könnyíti meg a berendezésen dolgozó emberek munkáját. Jó érzés, amikor egy összetettebb szakmai problémát sikerül megoldani. Illetve természetesen annak is tudok örülni, ha egy projekt üzletileg sikeres.

Melyik munka okozta a legtöbb nehézséget? Hogyan oldottad meg?

Kiemelkedően szeretem a színháztechnikai projekteket. A színpad mögött, mellett, alatt és felett található berendezések világa mindannyiszor rabul ejt. Valamiért viszont minden eddigi munkánk során nagyvonalúan voltak specifikálva a vezérlés felé támasztott követelmények. Így sok esetben kellet akár az előadás előtti éjszakán jelentős mértékben módosítani a programon.

Hogyan oldottuk meg? – Igyekeztünk azt a szemléletet magunkba szippantani, ami minden ügyelőt, díszlet munkást, gyakorlatilag mindenkit vezérel. Az előadáson mindennek tökéletesen kell működnie.

Tudsz olyan PLC programozói munkát említeni, ami egyáltalán nem szokványos?

Csak olyanokat tudok.

Olyan projektet, amire az emberek rendre felkapják a fejüket?

Sajnos nem. A PLC programozás „csak” egy nagyon kis porszem az egész berendezés születésének folyamatában. Talán mindenki látta már a margitszigeti zenélő szökőkutat. Eszébe jut bárkinek is, ki volt az, aki programozta?

Volt/van-e olyan „side projekted”, aminek a kivitelezésén a normál munkavégzés mellett puszta érdeklődésből dolgozol/dolgoztál?

Minden projektünk ilyen. A szívünk és a szakmai érdeklődésünk hajt elsősorban.

Van olyan személy, akit mentorodnak neveznél?

Szerencsés vagyok, mert sokan vannak, akikre példaképként felnézhetek, akik segítették és terelgették az életemet. De gondolom a kérdés elsősorban a PLC programozásra vonatkozik. Így egy nagyon rövid lista:

  • Nagy Béla Csaba – aki elsőként vezetett be az elektrotechnika rejtelmeibe.
  • Fajta József – akinek a cipőfűzőjén állva tanultam PLC-t programozni.
  • Rádi János – akitől mindig lehet kérdezni, ha elkavarodik az ember a programosotok között.

Mi az, amit a mai napig a legjobban kedvelsz ebben a szakmában?

Az újabb és újabb kihívásokat.

Mi az, amit a legkevésbé kedvelsz ebben a szakmában?

A legnehezebb, amikor egy–egy gépészeti berendezés tervezési vagy gyártási hibáit kell (kellene) programból „javítani”.

Mik lehetnek a reális elvárásai egy a szakmát most kezdő személynek az 1. évben, illetve 10 éves távlatban?

Elvárásokra nincs szükség. Szeressen programokat alkotni és a siker majd jön szépen lassan.

Szeretnél még több PLC programozóval megismerkedni és eszmét cserélni? A zárt Facebook csoportunkkal találkoztál már? Kattints ide, lépj be a PLC-k és HMI-k iránt érdeklődők közösségébe, és legyél képben az újdonságokkal!