Mennyi éven át működhet várhatóan egy olyan ipari elektronikai eszköz, amit 2021-ben vásárolunk? Milyen tényezők és körülmények befolyásolhatják egy-egy készülék várható élettartamát?
A
PLC programozás területén dolgozva és a témakör iránt érdeklődve ez a kérdés
kulcsfontosságú lehet. Úgyhogy összegyűjtöttünk néhány érdekességet, ami
befolyással lehet az ipari elektronikai eszközök élettartamára.
Mitől bírják jobban a gyűrődést az ipari eszközök?
Vagyis
mitől lesz ipari egy tápegység, kijelző, vagy tartozék, és miért érik meg akár
a többlet beruházást is? Nézzük meg, milyen paramétereknek és speciális
megoldásoknak köszönhetően várhatunk tőlük hosszabb élettartamot:
Egy
ipari elektronikai eszköz jobban bírja a
szélsőséges hőmérsékletet, akár a -25 / +75 Celsius közötti tartományon túl
is. Úgy tervezik őket, hogy akár egész évben is megállás nélkül használhatók legyenek.
A külső mechanikai
hatások elleni védelem jegyében robosztus fém házat kapnak, emiatt pedig az
elektromágneses zavarokra is kevésbé
érzékenyek. Utóbbi amúgy az áramkör tervezésekor, és a felhasznált
alkatrészek kiválasztásakor is szempont.
A
gyártásuk során az izoláció és az ESD védelem is szempont, hogy a
rendszerint többe kerülő elektronikai eszközök egymást se tegyék tönkre.
Mindezen felül a tápfeszültségtűrésük
is tágabb, emiatt akár szünetmentes áramforrással is hiba nélkül használhatók.
Ettől
függetlenül az ipari elektronikai eszközök beszerzésekor nem árt az óvatosság.
Többek között a programozott élettartam kivédése miatt, amit mindjárt kifejtünk
bővebben is.
Mi az a programozott élettartam, és hogyan védekezhetsz ellene?
Tervezett
elavulás, vagy angolul „planned obsolescence”. Így hívják a számos elektronikai
eszköz gyártása során alkalmazott (egyébként nem túl etikus) gyakorlatot. Egy mesterségesen
rövid élettartamról van szó, a vásárló tudta nélkül.
Burkoltan
ugyan, de ez a fajta eljárás a termékfejlesztési stratégia része számos
gyártónál, méghozzá a profitmaximalizálást megcélozva. Az elgondolás persze a
maga nemében logikus:
a végfelhasználó
megvásárolja a terméket;
ami néhány éven
belül „váratlanul” hibás lesz;
a legtöbbször
nemsokkal a garancia lejártát követően.
Mit
tehetsz védekezésképpen, hogy gyanútlan felhasználóként ne szaladj bele egy
csúnya átverésbe? Mindenekelőtt az ipari elektronikai eszközök beszerzését
valóban független, megbízható helyről oldd meg.
Vagyis
a rendelés előtt használj a tájékozódáshoz érdek és reklámmentes weboldalakat.
Ezen felül nézz meg néhány független teszt cikket és videós véleményt is, hogy
ténylegesen meg tudj győződni egy-egy termék minőségéről és megbízhatóságáról.
Az ólommentes forrasztási technikák hatása a várható élettartamra
Fontos
tényező lehet még a várható élettartam képletében, hogy az elektronikai
gyártóiparban a 2006-os év óta bevezetett új ólommentes forrasztási technikák
hatásaival is érdemes kalkulálni.
Ennek
az eljárásnak a hatására ugyanis korábban már eredményesen kezelt
hibajelenségek jöttek újfent a felszínre. Tipikusan ilyennek számít az
elektrokémiai migrációs dendrit növekedés.
Nehezíti
a dolgot, hogy sokszor nem 100%-ban tisztázott folyamatokról és reakciókról
beszélünk. Viszont egy-egy ipari elektronikai eszköz beszerzése előtt az ezzel
kapcsolatos tapasztalati és kísérleti megfigyeléseknek érdemes lehet utánanézni.
Néhány példa a ház körül használatos eszközök várható élettartamáról
Végezetül
nézzünk meg néhány otthoni készüléket. Habár ezek nem ipari elektromos
eszközök, ettől függetlenül nagyon nem mindegy, meddig számíthatsz a zavartalan
működésükre. A nagy átlagok szerint a várható élettartam:
napelemeknél
20-30 év (a folyamatosan fejlődő technológia eredményeként ez több is lehet);
automatikus garázskapu nyitóknál 10-15 év (a nyitások és zárások gyakorisága fontos
tényező);
öntözőrendszereknél
60 év körül van a föld alatti PVC csövek, 20 év a szelepek, illetve 15 év a
vezérlők esetében;
termosztátoknál
35 év (a folyamatos fejlesztések miatt ez is könnyen hosszabbodhat);
vízmelegítőknél
6-12 évvel lehet számolni a hagyományos változatok esetében, a tartály nélküli
verzióknál pedig 20 év kalkulálható előre.
Szeretnél még több PLC
programozóval megismerkedni és eszmét cserélni? A zárt Facebook csoportunkkal
találkoztál már? Kattints ide, lépj be a PLC-k és HMI-k
iránt érdeklődők közösségébe, és legyél képben az újdonságokkal!
A PLC programozás területén kérdésekből nem kell hiányt szenvedni, úgyhogy a megfelelő válaszok elképesztően értékesek. Többek között ezért is folytatjuk a nemrégiben indított tartalomsorozatot, aminek az elnevezése „gyakran ismételt kérdések a PLC-k kapcsán”.
Igyekszünk
minél több olyan témát kivesézni, amivel jó eséllyel találkozhatsz a munkád
során, így a válaszok részletezése remélhetőleg segítséget jelenthet a
hatékonyságod növelésében.
Ezúttal
a gépsorokra és a gépegyüttesekre vonatkozó kérdésekkel foglalkozunk bővebben. /A forrást ezúton is köszönjük a https://safecon.hu/portálnak./
Mit nevezünk gépegyüttesnek?
A gépegyüttes kettő vagy annál több összeszerelt gép egységeként definiálható, amiket egy előre meghatározott alkalmazás miatt állítottak össze. A két egységből álló gépegyüttesre jó példa egy csomagoló és egy címkéző gép egysége, a több egymással összekapcsolt egységre pedig a gyártósorokat vehetjük példaként.
Milyen kritériumoknak kell teljesülnie, hogy gépegységek egy csoportja gépegyüttesnek minősüljön?
Először
is fontos, hogy a gépegyüttes alkotóegységeit egy közös funkció ellátása végett
szereljék és hangolják össze. Tipikus példa erre, amikor az összeszerelés egy
adott termék gyártását célozva történik.
Szintén
alapvető kritérium az alkotóegységek funkcionális összekapcsolódását illetően,
hogy az összes egység működésének közvetlenül befolyásolnia kell a többi egység
működését a gépegyüttes funkciójával együtt. Mindezen felül a teljes gépegyüttesre
nézve szükséges elvégezni a kockázatelemzést.
A
harmadik fontos kritérium alapján pedig a gépegyüttes alkotóegységeinek közös
vezérlőrendszerrel kell rendelkeznie.
Mi nem tekinthető gépegyüttesnek?
Hogyha bizonyos számú gépek egymással össze vannak kapcsolva, viszont ezek a gépek teljesen függetlenül működnek egymástól, akkor nem minősülnek gépegyüttesnek.
Kinek kell gondoskodni a gépegyüttesre vonatkozó egészségvédelmi és biztonsági követelmények biztosításáról?
Fontos tudni, hogy a gépekről szóló irányelvben foglalt egészségvédelmi és biztonsági követelményeknek való megfelelés biztosítása a gépegyüttest összeszerelő személy felelőssége. Ő minősül ugyanis a gépegyüttes gyártójának.
Szükséges-e megjeleníteni a gépegyütteseken az úgynevezett a CE-jelölést?
A kérdés megválaszolását az dönti el, hogy az érintett egységek miként kerülnek forgalomba. Hogyha a forgalomba hozataluk önálló működésre képes kész gépként történik, akkor a CE-jelölésnek rajtuk kell lennie. Sőt, ezen felül az úgynevezett EK-megfelelőségi nyilatkozatra is szükség lesz.
Más lesz a helyzet a részben
kész gépként kivitelezett forgalomba hozatalnál. Ilyen esetekben magát a
CE-jelölést nem kell feltüntetni rajtuk. Ellenben fontos lesz mellékelni
hozzájuk egy beépítési nyilatkozatot, méghozzá az összeszerelési utasításokkal
együtt.
Milyen kötelezettségek érvényesek a gépegyüttes gyártójára nézve?
Mindenekelőtt a gépegyüttes gyártójának a kötelezettsége, hogy a gépegyüttesre vonatkozó megfelelő kockázatelemzési eljárást végezze el. El kell látnia továbbá a gépegyüttest egy meghatározott jelöléssel.
Ezen a jelölésen a
2006/42/EK irányelv I. melléklet 1.7.3. pontjában, illetve a 3.6.2., 4.3.3. és
6.5. pontjában előírt információknak rajta kell lennie, mégpedig a
CE-jelöléssel együtt. A jelölést a gyakorlatban egyedi táblával lehet a
leghatékonyabban megoldani.
A gépegyüttes gyártójának
ezen felül a gépegyüttesre vonatkozó EK-megfelelőségi nyilatkozatot is el kell
készítenie, majd alá is kell írnia.
Mikor beszélhetünk a gépegyüttes forgalomba hozataláról?
Fontos kérdés lehet, hogy a felhasználótól különböző személy általi, a gyártó telephelyén összeszerelt gépegyüttesek forgalomba hozatala mikor tekinthető megvalósultnak. Ezt akkor lehet kijelenteni, amikor egyrészt befejezettnek tekinthetők az összeszerelési műveletek, a gépegyüttest pedig átadták használatra a felhasználónak.
Szeretnél még több PLC programozóval megismerkedni és eszmét cserélni? A zárt Facebook csoportunkkal találkoztál már? Kattints ide, lépj be a PLC-k és HMI-k iránt érdeklődők közösségébe, és legyél képben az újdonságokkal!
A
PLC programozás területén kérdésből legalább annyi akad, ahányféle funkciót egy
jófajta Rievtech PLC segítségével beprogramozhatsz. Ennek apropóján indítjuk
útjára az új tartalomsorozatot „gyakran ismételt kérdések a PLC-k kapcsán”
elnevezéssel.
Igyekszünk
minél több olyan témát kivesézni, amivel jó eséllyel találkozhatsz a munkád
során, így a válaszok részletezése remélhetőleg segítséget jelenthet a
hatékonyságod növelésében.
Vágjunk is bele, elsőként az új és használt gépekre vonatkozó irányelvekre vonatkozó kérdéseket tárgyaljuk ki. /A forrást ezúton is köszönjük a https://safecon.hu/portálnak./
Milyen esetekre vonatkozik, illetve mikor nem érvényes a gépekről szóló irányelv?
A
válaszadáshoz először nézzük meg, mit értünk pontosan egy gép forgalomba
hozatala alatt. Konkrétan arról az eseményről van szó, amikor a gépet első
alkalommal teszik elérhetővé az Európai Unió területén.
Maga
a gépekről szóló irányelv minden olyan új gépre érvényes, amit az EU-ban hoznak
forgalomba, vagy helyeznek üzembe. Az érvényesség attól függetlenül fennáll,
hogy a gépet az Európai Unió területén belül, vagy azon kívül gyártották.
Nem
vonatkozik viszont a gépekről szóló irányelv a használt, valamint másodkézből
származó gépek forgalomba hozatalára.
Hogy egy gyakorlati példát említsünk, egy Kínából érkezett használt gép esetén az irányelv érvényes lesz. Annak a gyártónak, importőrnek, forgalmazónak vagy felhasználónak pedig, aki a gép forgalomba hozataláért vagy üzembe helyezéséért felelős, az irányelv alapján kötelezettségei lesznek. Ezeket fogjuk részletezni a második pontban.
Milyen kötelezettsége van a gyártónak, vagy meghatalmazott képviselőjének a gépek forgalomba hozatalát, valamint üzembe helyezését megelőzően?
Mindenképp le kell
bonyolítania a vonatkozó megfelelőségértékelési eljárásokat;
gondoskodnia kell
arról, hogy a gép eleget tegyen az alapvető egészségvédelmi és biztonsági
követelményeknek;
kezeskednie kell a
műszaki dokumentáció rendelkezésre állásáról;
szolgáltatnia kell
a kulcsfontosságú információt, mint mondjuk a használati utasításokat;
meg kel oldania az
EK-megfelelőségi nyilatkozat elkészítését;
emellett pedig a
CE-jelölés elhelyezése is az ő feladata.
Hogyan rendelkezik a 2009/104/EK irányelv munkáltatói szempontból a gépek állapotára, illetve karbantartására nézve?
A
2009/104/EK irányelvet alapul véve a munkáltató köteles olyan munkaeszközöket
bocsátani a munkavállalók rendelkezésére, amik egyrészt megfelelőek a szóban
forgó munka elvégzéséhez, miközben az érvényben lévő uniós irányelvek
rendelkezéseinek is megfelelnek.
Ezen felül munkáltatói kötelezettség minden olyan intézkedést megtenni a gép élettartamának idején, amelyek segítik a munkaeszköz szinten tartását. Vagyis a gépet rendszeres karbantartás útján olyan szinten kell tartani, hogy az a vállalkozáson belüli első rendelkezésre bocsátás időpontjában érvényes rendelkezéseknek meg tudjon felelni.
Tehát az irányelv alapján újszerű állapotban kell tartani a gépet?
Erről
szó sincs, hiszen a természetes elhasználódással mindenképp számolni kell. Az
irányelv rendelkezései sokkal inkább a megfelelő karbantartás elvégzését
szorgalmazzák. Mégpedig abból a megfontolásból, hogy a gép folyamatos jelleggel
eleget tegyen a releváns egészségvédelmi és biztonsági elvárásoknak.
Ennek
a rendelkezésnek egyébként azon gépeknél van jelentősége, amik az első
rendelkezésre bocsátásuk idején a gépekről szóló irányelv rendelkezéseinek
hatálya alá tartoztak.
Az
esetükben elengedhetetlen tehát megőrizni a gépekről szóló irányelvben foglalt
alapvető egészségvédelmi és biztonsági követelményeknek való megfelelőséget, amik
egyébként a gép első forgalomba hozatalakor vagy üzembe helyezésekor érvényben
voltak.
Szeretnél még több PLC programozóval megismerkedni és eszmét cserélni? A zárt Facebook csoportunkkal találkoztál már? Kattints ide, lépj be a PLC-k és HMI-k iránt érdeklődők közösségébe, és legyél képben az újdonságokkal!
Melyek a vízanalitika korszerű, felhasználóbarát, és tűpontos méréseket elősegítő eszközei manapság, és miként tudod őket akár Te magad is alkalmazni a munkádban?
A cikkben ezeket a kérdéseket fogjuk részletesen megválaszolni. Vagyis a pH méréshez, a redoxpotenciál méréséhez, az oldott oxigén méréshez, továbbá a vezetőképesség precíz méréséhez remekül alkalmazható eszközöket, illetve azok előnyeit mutatjuk meg egyenként.
Természetesen
arról is lesz szó, hogy az egyes mérőeszközök és kiegészítők beszerzésére
miként nyílhat lehetőséged.
A pH mérés hatékonyságát elősegítő eszközök
Definíció szerint a pH a hidrogén ionok aktivitásának, másként fogalmazva a híg oldatokban való koncentrációjának a mértékét mutatja meg. A méréséhez a következő apparátusra lehet szükséged.
Kalibráló oldatok – Fontos, hogy a kifinomult és pontos érzékelőkhöz precíz kalibrációs megoldásokat alkalmazz. Az Atlas Scientific pH-kalibráló oldatait ennek szellemében a legnagyobb pontosság biztosítása végett készítik, három pontos eljárással. PH 4.00, PH 7.00 és PH 10.00 változatban egyaránt rendelkezésre állnak.
Gravity analóg pH mérő – A pH-méréséhez remekül használható, ugyanakkor az alacsonyabb árfekvésű kézi pH-mérő pontosságát szolgáltató eszköz. Az alkalmazása egyszerű, a célnak tökéletesen megfelel, miközben könnyen olvasható analóg jelet biztosít.
IXIAN ipari pH mérő műszer – Szintén egyszerűen használható pH műszer, amely a lényegre fókuszálva, precízen olvassa le a pH-t. A könnyű telepítésről a DIN sínre szerelhető tartó, az egyszerű leolvasásról pedig 4-20 mA-es analógkimenet és kijelző gondoskodik.
Labor szonda – Kifinomult pontosságú pH-érzékelő, amely anélkül teszi lehetővé az oldatok pH értékének leolvasását, hogy maga a szonda károsodna. Emellett a kifejezetten tiszta vízben is elősegíti a tűpontos a pH-érzékelést.
A
szonda egyébként extrudált epoxiból készült, hihetetlen ellenállást biztosítva így
az erős savakkal és egyéb anyagokkal szemben. A segítségével akár a füstölgő
salétromsav pH értékének leolvasása sem jelenthet gondot.
Ipari pH szonda – A készülék a nagyobb felülete miatt jóval több belső elektrolitot tartalmaz, ennek köszönhetően a várható élettartama csaknem is kétszer hosszabb a labor szondához képest.
A vastag Ryton teste gyakorlatilag elpusztíthatatlan, a szonda sík érzékelési területe miatt pedig az üveg törésétől sem kell tartani. A 3/4 ″ -os NPT menetes test, valamint a belső hőmérséklet érzékelő pedig további hozzáadott értékkel bír.
A redoxpotenciál számításához szükséges kellékek
A
redukciós-oxidációs (redox) reakciók legfontosabb paraméterének méréséhez a Rievtech
webshopban a következő újdonságok állnak rendelkezésre.
Redoxpotenciál 225mV kalibráló oldat – Állandó jelleggel 225 mV értéket tart fenn, ami optimális a redoxpotenciál szonda kalibrálásához. Hogyha 16 °C alatt tárolod, jelentősen megnövelhetjük az eltarthatóságát.
Gravit analóg redoxpotenciál mérő – Ideális kellék, hogyha a méréseket szeretnéd hozzáadni a készülékhez, mégpedig egyszerűen. Nagyszerű ár-érték aránnyal bír, miközben az alap kézi mérőeszközök tudásával bír.
Ixian redoxpotenciál műszer – Mivel az EZO besorolású eszközök rendszerint nem integrálódnak jól a PLC-kkel, az IXIAN műszerek segíthetnek áthidalni ezt a problémát.
Mini redoxpotenciál szonda – Tudását tekintve nem marad el a labor szondáktól, a kisebb mérete viszont segítséget jelent a zökkenőmentes használatban. Remekül alkalmazható a környezeti mérések során, ahol rendszerint kevés hely áll rendelkezésre a megvalósításhoz.
Ipari redoxpotenciál szonda – Úgy tervezték, hogy szinte elpusztíthatatlan legyen. A 3/4″ -os NPT menetes test ráadásul megkönnyíti a csőágba szerelést, így a szonda vegyszergyártás, vagy egy uszoda környezetében is elképesztően hasznos lehet.
Fontos hozzávalók az oldott oxigén méréshez
Oldott oxigén teszt oldat – Remekül alkalmazható az oldott oxigén skála alsó értékének kalibrálásához, illetve annak megerősítéséhez, hogy az oldott oxigén szonda megfelelően működik.
Gravity analóg oldott oxigén mérő – Az oldott oxigén mérés nem feltétlenül kell, hogy összetett vizsgálat legyen. A Gravity oldott oxigén mérő analóg feszültséget 10mV és 1000mV között bocsát ki analóg feszültséget, a D.O. leolvasásokat pedig csak a telítettség százalékában fejezi ki.
Ixian oldott oxigén műszer – Egyszerű megoldást kínál a komplex méréshez. Elég csatlakoztatni és kalibrálni a szondát, hogy kifogástalan minőségben rendelkezésre álljanak a mérési adatok. Egyszerű, mégis pontos és hatékony, ahogyan az elvárható.
Mini oldott oxigén szonda – Kifejezetten a kisebb helyekre tervezett mini szonda, ami tudását tekintve egyáltalán nem marad el a labor szondáktól. Alacsonyabb áron szerezhető be, ugyanakkor a kisebb elektrolit tartalma miatt gyakrabban kell újra tölteni, mint egy nagyméretű, vagy ipari szondát.
Újdonságok, amelyek a vezetőképesség méréshez bizonyulhatnak hasznosnak
Ixian vezetőképesség műszer – Jóval egyszerűbbé teszi a vezetőképességi adatok beolvasását PLC segítségével, mégpedig a ma piacon lévő megoldások árának csaknem a töredékéért.
Mini vezetőképesség szonda – Ugyanolyan megbízható működik, mint a nagyobb méretű vezetőképességi szondák, csak kisebb méretben. Fontos tudni vele kapcsolatban, hogy mivel a vezetőképességi szondákban nincs kimerülő elektrolit, ezért csak a telepítés során szükséges kalibrálni őket.
Miként
tudod beszerezni a felsorolt újdonságokat? Látogass el a Rievtech
webshopjába, ahol minden fontos információt megtalálsz a készülékekkel
kapcsolatban. Ha pedig kérdésed van, tedd fel nekünk ide kattintva.
Szeretnél még több PLC programozóval megismerkedni és eszmét
cserélni? A zárt Facebook csoportunkkal találkoztál már? Kattints ide, lépj be a PLC-k és HMI-k
iránt érdeklődők közösségébe, és legyél képben az újdonságokkal!
Javít a csirkék életkörülményein, csökkenti a stresszt, biztonságossá teszi a munkavégzést, stabilabbá, gazdaságosabbá az állattartást és így a gazdák életét a mindszenti fejlesztésű alomszóró robot.
– A fejlesztés soha nem zárul le, folyamatos a finomhangolás, újabb és újabb ötletek jönnek – mondta az alomszóró robotot kivitelező, informatikus barátjukkal szövetkező két mindszenti gazda. Szijjártó Ádám és keresztapja, Gál Jenő hosszú évek munkaerőhiány miatti küzdelmeit akarta lezárni új ötletével.
Forrás: delmagyar.hu
Azok a családi ebédek
Ahogy azt a mindszenti majorban összegyűlve mesélték: nem múlhatott el családi összejövetel a problémák emlegetése nélkül. Az automatizálás gondolata gyorsan megfogant. A gazdák ötleteit barátjuk, Nagy Tamás programozóként szerencsére kitűnően értette, és tudta, miként segítheti a technikai igények automatizálását, a robot szoftveres vezérlését.
Az egyik mélyalmos csarnok tízezer csirkéje alá összedarált szalmát szóró, síneken közlekedő, távvezérelt robot híre szépen terjed a településen. A gazdák gépükön munka mellett, szabadidejükben dolgoztak, és egy bordányi telepen kezdték a fejlesztést. Az első két évben ötleteltek, terveztek és építettek, megcsinálták a robotot, valamint a mozgásához szükséges felsőpályákat. A csarnokba belépve a legapróbb részleteken át próbálták érzékeltetni, a baromfitartás micsoda összmunka és hány ponton bukhat a sikeressége.
Forrás: delmagyar.hu
A szalmát terítő robot
Ádám a csirkék alatti alom, a nemzetközileg alkalmazott eljárások közti különbségeket magyarázta. A mélyalom szárazon tartását a turnus befejeztéig többnyire két irányból közelítik meg. Vagy olyan almot – mondjuk a legelterjedtebb búzaszalmát – használnak az ólban, amelyet folyamatos utánpótlással újra és újra frissítenek, vagy az állomány telepítése előtt egyszerre elhelyezik például a fapelletet, aminek minőségét megóvva tartják fenn az elvárt ideális körülményeket. Az anyag nedvességgel telítődésekor fűtéssel és szellőztetéssel szárítják vissza azt, ezzel hatalmas energiamennyiséget elhasználva.
A Szijjártó telepen mindkét technikával dolgoztak már, tapasztalatuk szerint a szalma használata gazdaságosabb és az állatoknak is kedvező körülményeket nyújt az újabb és újabb alájuk helyezett réteg. Ezt a feladatsort automatizálták a gazdák. Ahhoz, hogy a robot egyenletesen teríthesse szét az almot, azt előbb darálóval apróra törik, hogy könnyebben szóródjon a könnyű súlya miatt a szerkezetből egyébként nehezen távozó szalma. A csarnok teljes hosszában az itatósorokkal párhuzamos síneken, távvezérléssel fut az gép.
Forrás: delmagyar.hu
Méri a csarnok értékeit
Az elektromos vezérlés miatt szinte hangtalanul gördül a síneken, elkerülve a baromfit terhelő stresszhatást. Az akkumulátorokkal, 24 voltról működtetett robot elektromos árammal és alomanyaggal tölti magát, emberi beavatkozás nélkül. Rögzíti, hogy terítés közben a csarnok mely pontján fogyott ki a szalma, és újratöltés után a visszakeresett pozícióból folytatja a munkát. Ezt a fejlesztés egyik legfontosabb pontjaként említették a gazdák. Ahogy azt is, hogy képes a csarnok belső értékeit, például páratartalmat és hőmérsékletet mérni, így javíthatják a szárnyasok életkörülményeit. A folyamatosan frissen szórt és így száraz alommal csökkenthetik az egészségügyi kockázatokat.
Miként
lehet robotokat alkalmazni a termelői és a gyártási folyamatokban anélkül, hogy
a munkavállalókban mindez ellenállást okozna? A cikkben erre a kérdésre fogjuk
megadni a választ.
Ahhoz ugyanis, hogy a szervezeten belül senki ne veszítse el a munkáját, mindenképp haladni kell a korral, nyitottan állva az automatizált megoldások felé.
A változó gazdasági körülmények között a munkavállalók képzésébe fektetni létkérdés
Habár
az egyik legjobban megtérülő befektetés olyan csapatot kialakítani, amelyik lelkes
és szereti a munkáját, a meglévő munkaerő képzésére és fejlesztésére aránylag
kevesebb erőforrást fordítanak a cégek.
Pedig
a járványhelyzet következtében megváltozott gazdasági környezetben ez
kulcskérdésnek bizonyulhat. Évtizedekig megszokott és ismert pozíciók
szűnhetnek meg és alakulhatnak át, teljesen más készségeket megkívánva.
Az előttünk álló időszakban azok a szereplők határozhatják meg a munkaerő piaci helyzetet, akik a fejlesztésre szánt költségkeretüket racionális tervek mentén költik el. Példának okáért a robotizálásra.
Helyettesíthető-e az emberi munka robotok által?
„Elveszik-e a
robotok a munkánkat?”
„Helyettesíthető-e
az emberi munkaerő robotokkal?”
„Mely iparágak és
munkakörök robotok általi kiváltására van a legnagyobb esély?”
A munkavállalók részéről gyakran feltett kérdések ezek. A válasz összetettebb egyszerű igennél vagy nemnél. Habár robotizálással és automatizálással egyes munkafolyamatok megkönnyíthetők vagy akár ki is válthatók, azonban teljes helyettesítésről nem beszélhetünk.
Az emberi kreativitás, döntéshozatal, analitikus gondolkodás, érzelmi intelligencia, vagy éppen a konfliktus megoldó készség automatizáció általi felváltása jelen állás szerint elképzelhetetlen.
Ettől függetlenül célszerű törekedni a robotok integrálására a termelési, illetve gyártási folyamatokban. Ennek a figyelmen kívül hagyása olyan lemaradáshoz vezethet, mintha kockás füzetbe jegyzetelnénk , miközben valamennyi konkurensünk Excel táblákat és fejlett vállalatirányítási rendszert használ.
A
robotizálás zökkenőmentes bevezetése ugyanakkor őszinte kommunikációt,
körültekintést, valamint alapos tervezést igénylő folyamat.
A robotok termelésbe történő integrációjának javasolt módja
Először is fontos tisztában lenni vele, hogy egy újonnan beszerzett robot érkezése bizonytalanságot válthat ki a dolgozók körében. A vezetők részéről érkező kommunikáció hiányában úgy érezhetik, hogy az ipari automatika a helyettesítésüket célozza.
Ezért
beszélni kell minden érintett személlyel és tudatosítani velük, hogy
a robot nem a kiváltásukat szolgálja;
hanem a munkájukat hivatott megkönnyíteni;
tehát nem helyettük, hanem velük együtt fog dolgozni.
Miután
sikerült elfogadtatni az emberekkel a robotcella hasznát, fel kell készülni az
üzemeltetésére. Ez különösen ott járhat majd többletmunkával, ahol korábban nem
volt példa hasonló innovációra.
Az előkészítés részét képezi a munkarend átszervezése, a logisztika megtervezése, a gép működéséért felelős személyek kinevezése, a felfedezés, valamint a kipróbálás. Fontos továbbá nyitottnak lenni azokra az ötletekre és fejlesztési javaslatokra, ami a robotcellán dolgozók részéről érkezik.
Az operátorokat pedig ki kell képezni a robotkezelésre. Ez megoldható tanfolyamok segítségével, illetve a gépgyártó oldaláról szintén igényelhető a robotkezelői oktatás. A folyamatra szánt időbeli és anyagi befektetés hosszútávon megtérüléssel jár. A robotkezelés elsajátítása kulcsfontosságú a termelés hatékonyságának biztosításához.
Egy új alkatrész legyártásához szükség lesz a gép pontos beállításaira, a paraméterek megadására, továbbá be kell írni a méreteket, illetve a megmunkálási folyamatok sorrendjét. Magyarul meg kell mondani a gépnek, hogy mit csináljon.
Ezt a munkagép nyelvére történő kódolással tudjuk lefordítani azért, hogy folyamatosan, beavatkozás nélkül tudja olvasni a beírt sorokat, vagyis a programot. Tehát bizonyos értelemben a CNC gépkezelés is programozás, mivel programkód alapján működik, ami manuális bevitelt igényel.
Ha
a felépítést vesszük alapul, egy robot sok tekintetben hasonlít CNC
megmunkálóhoz. Egyszerűsített ábrával szemléltetve egy központi vezérlőhöz
szervomotorok csatlakoznak, amiket pozíciók és sebességek beállításával
mozgásra bírunk.
A hasonlóságból pedig egyenesen következik, hogy a megmunkálógép kezelője a robotprogramozásra is betanítható. Ez minden érintett számára előnyös lehet, mert a hatékonyság növelése mellett a dolgozó értékes tudással gazdagodik.
A robotok alkalmazása közben a munkavállalók biztonsága sem elhanyagolható
Azoknál a gyártó és termelő egységeknél, ahol robotok alkalmazása is történik, ott az eszköz biztonságos használata is része kell, hogy legyen a munkavédelmi oktatásnak. Ennek a kidolgozásához kockázatelemzésre van szükség, amibe érdemes bevonni a folyamatban érintett dolgozókat is.
A
biztonságos robotkezelésre vonatkozó fontosabb szabályok:
Egyszerre csak egyetlen ember kezeli robotot, aki birtokában van a szükséges ismereteknek és jogosultságoknak.
Automata üzemű működtetésnél a robotcella védőkerítése és ajtaja mindig legyen zárva.
Mielőtt a robot indítása megtörténik, a kezelő személyzetnek ellenőriznie kell, hogy a robotcellában senki nem tartózkodik.
A megfelelő munkavédelmi eszközök viselése és az előírások betartása kötelező.
A robotot kezelőnek mindig úgy kell helyezkednie, hogy a robot egy bizonytalan megindulásnál se tudjon számára sérülést okozni.
Összegzés
A munkaerő továbbképzése, valamint a robotok alkalmazása egyaránt a hatékonyságot és eredményességet támogató befektetésnek számít. Mindkettő összetett és körültekintést igénylő feladat, ugyanakkor komoly megtérüléssel kecsegtetnek.
Munkavállalóként és munkáltatóként célszerű nyitottnak maradni az innováció felé, mert a tartós növekedésnek csakis ez a fajta kooperáció lehet a kulcsa.
Szeretnél még több PLC programozóval megismerkedni és eszmét cserélni? A zárt Facebook csoportunkkal találkoztál már? Kattints ide, lépj be a PLC-k és HMI-k iránt érdeklődők közösségébe, és legyél képben az újdonságokkal!
Kedves Látogató! Tájékoztatjuk, hogy a honlap felhasználói élmény fokozásának érdekében sütiket alkalmazunk. A honlapunk használatával ön a tájékoztatásunkat tudomásul veszi.ElfogadomAdatvédelmi tájékoztató
