A PLC programozó szakma szépségei és kihívásai  /interjú Csóka Zsolttal/

A PLC programozó szakma szépségei és kihívásai /interjú Csóka Zsolttal/

Foglalkoztat már egy ideje a PLC programozás területe, és szívesen ismernéd meg jobban a szakma sajátosságait? Szeretnél olyan gyakorlott személyektől választ kapni a “milyen az élet PLC programozóként” kérdésre, akik a hosszú évek alatt rengeteget tapasztaltak már a szakmában?

Megyünk tovább a korábban indított tartalomsorozatunkkal, amiben sokat látott és tapasztalt szakembereket kérdezünk a karrierjük indulásáról, az őket érintő kihívásokról, izgalmas projektekről, valamint a szakma jövőjéről.

Korábban interjú alanyunk volt már Pallagi ÁdámZink JánosZink BencePál Csaba és Hrabovszky János. Ezúttal pedig Csóka Zsolt mesélt arról, milyen szépségekkel és kihívásokkal jár együtt a PLC programozás.

Nagyjából mióta dolgozol a PLC programozás területén?

Közép X generációsként még TTL technikát tanultam, és aztán ennek kapcsán kezdtem el valamit használni. PLC-kel legelőször a Pepsi Cola palackozóüzemeiben találkoztam, ez még valamikor 1996 környékén történt.

Mi motivált arra, hogy ezen a területen helyezkedj el?

Két jelentéktelen dolog kezdett erre a területre vezetni. Egyrészt a nagyszüleim házában volt 4-5 éves koromban valami baj a „villannyal”. Fogalmam sincs, nem is érthettem akkor, mi lehetett a hiba.

De arra emlékszem, hogy a Tóth Imre bácsi – a helyi villanyszerelő – hosszú órákon keresztül járt le és fel a padlásra egy nagyon érdekes világító piros műszerrel a nyakában. A padlás számomra akkor még egy nagyon tikos és varázslatos helye volt annak a régi háznak, nem is mehettem fel oda.

De minden alkalommal lent vártam a létra alján és folyton folyvást csak azt kértem, mondja meg nekem: mi megy abban a vezetékben, hol és hogyan, illetve mi is az az áram egyáltalán. Persze NEM válaszolt. Így kénytelen voltam pár évvel később utánajárni a dolognak.

Másrészt mindig robotokat szeretem volna építeni és irányítani. Ne feledjük el, hogy az én gyerekkoromban a vezetékes távirányítós autó volt a játékok csúcsa. Ez előre vagy balra-hátra tudott csak menni. (Azóta se tudok jobbra tolatni). Így nagyon lenyűgöztek azok a robotok, amiket csak a Deltában láttam.

Hogy a PLC programozás NEM is robotvezérlés? Valóban, de nem bánkódok, van még hová fejlődni.

A végzettségednek és a tanulmányaidnak volt-e bármilyen köze ahhoz, hogy végül ezt a szakmát választottad?

Egyáltalán nem, az első szakmám ugyanis 614-es elektroműszerész.

Milyen kezdeti nehézségeken kellett túllendülnöd a szakmai pályafutásod elején?

Nem álltak rendelkezésre PLC-s tananyagok, a Siemens PLC-k és a programozásukra alkalmas eszközök pedig elérhetetlenül drágák voltak.

Szerinted milyen irányultság és gondolkodásmód kell ahhoz, hogy valaki a területen jól boldoguljon?

Nem tudom, már a „jól boldogulni”-t is nehéz meghatározni. Én szeretek segíteni mindazoknak, akiknek vezérlési ötleteik vagy problémáik vannak, de nem értenek a „gépek nyelvén”. Gyakorlatilag egy tolmács vagyok a gépész, vegyész vagy bárki, illetve a PLC között.

Hozzávetőlegesen hány PLC programozói munka kivitelezésében vettél már részt?

Vannak projektek, amiken akár egy évet is dolgozunk, de vannak olyanok is, amik néhány óra alatt elkészülnek. Úgy gondolom, nagyjából 1500 db körül lehet ez a szám.

Melyik projektre vagy a legbüszkébb azok közül, amiken dolgoztál?

Mindegyikre. Akkor vagyok a legbüszkébb, amikor olyan berendezést készítünk, amely sok-sok évig segíti és könnyíti meg a berendezésen dolgozó emberek munkáját. Jó érzés, amikor egy összetettebb szakmai problémát sikerül megoldani. Illetve természetesen annak is tudok örülni, ha egy projekt üzletileg sikeres.

Melyik munka okozta a legtöbb nehézséget? Hogyan oldottad meg?

Kiemelkedően szeretem a színháztechnikai projekteket. A színpad mögött, mellett, alatt és felett található berendezések világa mindannyiszor rabul ejt. Valamiért viszont minden eddigi munkánk során nagyvonalúan voltak specifikálva a vezérlés felé támasztott követelmények. Így sok esetben kellet akár az előadás előtti éjszakán jelentős mértékben módosítani a programon.

Hogyan oldottuk meg? – Igyekeztünk azt a szemléletet magunkba szippantani, ami minden ügyelőt, díszlet munkást, gyakorlatilag mindenkit vezérel. Az előadáson mindennek tökéletesen kell működnie.

Tudsz olyan PLC programozói munkát említeni, ami egyáltalán nem szokványos?

Csak olyanokat tudok.

Olyan projektet, amire az emberek rendre felkapják a fejüket?

Sajnos nem. A PLC programozás „csak” egy nagyon kis porszem az egész berendezés születésének folyamatában. Talán mindenki látta már a margitszigeti zenélő szökőkutat. Eszébe jut bárkinek is, ki volt az, aki programozta?

Volt/van-e olyan „side projekted”, aminek a kivitelezésén a normál munkavégzés mellett puszta érdeklődésből dolgozol/dolgoztál?

Minden projektünk ilyen. A szívünk és a szakmai érdeklődésünk hajt elsősorban.

Van olyan személy, akit mentorodnak neveznél?

Szerencsés vagyok, mert sokan vannak, akikre példaképként felnézhetek, akik segítették és terelgették az életemet. De gondolom a kérdés elsősorban a PLC programozásra vonatkozik. Így egy nagyon rövid lista:

  • Nagy Béla Csaba – aki elsőként vezetett be az elektrotechnika rejtelmeibe.
  • Fajta József – akinek a cipőfűzőjén állva tanultam PLC-t programozni.
  • Rádi János – akitől mindig lehet kérdezni, ha elkavarodik az ember a programosotok között.

Mi az, amit a mai napig a legjobban kedvelsz ebben a szakmában?

Az újabb és újabb kihívásokat.

Mi az, amit a legkevésbé kedvelsz ebben a szakmában?

A legnehezebb, amikor egy–egy gépészeti berendezés tervezési vagy gyártási hibáit kell (kellene) programból „javítani”.

Mik lehetnek a reális elvárásai egy a szakmát most kezdő személynek az 1. évben, illetve 10 éves távlatban?

Elvárásokra nincs szükség. Szeressen programokat alkotni és a siker majd jön szépen lassan.

Szeretnél még több PLC programozóval megismerkedni és eszmét cserélni? A zárt Facebook csoportunkkal találkoztál már? Kattints ide, lépj be a PLC-k és HMI-k iránt érdeklődők közösségébe, és legyél képben az újdonságokkal!

A PLC programozó szakma szépségei és kihívásai  /interjú Hrabovszky Jánossal/

A PLC programozó szakma szépségei és kihívásai /interjú Hrabovszky Jánossal/

Foglalkoztat már egy ideje a PLC programozás területe, és szívesen ismernéd meg mélyre hatóan a szakma rejtelmeit? Szeretnél olyan gyakorlott személyektől választ kapni a “milyen az élet PLC programozóként” kérdésre, akik a hosszú évek alatt rengeteget tapasztaltak már a szakmában?

Folytatjuk azt a korábban indított tartalomsorozatunkat, amiben sokat látott és tapasztalt szakembereket kérdezünk a karrierjük indulásáról, az őket érintő kihívásokról, izgalmas projektekről, valamint a szakma jövőjéről.

Korábban interjú alanyunk volt már Pallagi Ádám, Zink János, Zink Bence és Pál Csaba. Ezúttal pedig Hrabovszky János válaszolt a kérdéseinkre, amik főként a PLC programozás szépségeire és kihívásaira irányultak.

Nagyjából mióta dolgozol a PLC programozás területén?

1993-óta foglalkozom a PLC programozással.

Mi motivált arra, hogy kifejezetten ezt a munkát akard csinálni?

Az életutam a vezérléstechnika körül mozgott, az elektronikával pedig már 1972-től foglalkozom. A feladatok megoldása egyrészt a tudás, másrészt az eszközök fejlődésével egyre egyszerűbbé és átláthatóbbá vált, miközben a megoldások egyre színesebbek és látványosabbak lettek. Ezen felül mindig is szerettem megismerni az új megoldásokat, a korszerű eszközöket.

Mi motivált a PLC programozás oktatására?

Mindig emberek irányításával foglalkoztam. Ha az általam vezetettek nem tudták a készülékeket megjavítani, akkor nekem kellett menni. Ez kellő motivációt jelentett arra, hogy olyan szinten magyarázzak el minden lényeges tudnivalót, hogy ők azt el tudják sajátítani.

Mivel ez elég jól sikerült, így belevágtam az oktatásba, és viszonylag hamar sikerült is rátalálnom a megfelelő hangra.

Szerinted milyen irányultság és gondolkodásmód kell ahhoz, hogy valaki a területen jól boldoguljon?

Szerintem a jó program egyrészt a folyamat, másrészt az alkalmazott berendezések működési határainak megismerésével kezdődik. Az volna a legjobb, ha a kezelő fejével tudnánk gondolkodni, hiszen ő fogja használni magát a berendezést.

A működési leírást mindenképp a tervezővel kell tisztázni, és már itt kiszűrni a hibákat. Sajnos nem mindenki gondolkodik a logika mentén, így „bolondbiztosra” kell tervezni. El kell tudni képzelni a rendszer működését, főleg a meghibásodásokat. Ezek előre látása sokat segít.

Szerinted mennyire képes felkészíteni a középiskola a mai fiatalokat arra, hogy elhelyezkedjenek PLC programozóként?

Azt szeretném megtanítani, hogy a tanulók képesek legyenek programot készíteni egy berendezés leírása, áramutas rajza vagy kézi működése alapján.

Hozzávetőlegesen hány diákot indítottál el a PLC programozói pálya irányába?

Nagyjából harmincra tehető azoknak a diákoknak a száma, akiket én indítottam el a PLC programozói pálya felé.

Van olyan iskolai PLC-vel kapcsolatos projekt, amit szívesen kiemelnél?

Minden évben sikerül olyan gépet elkészíteni, ami PLC segítségével működtethető. Építettünk már többek között beültető gépet, HMI-s daruvezérlést, vagy például kisvasutat négy állomással.

Mi okozza a legnagyobb kihívást a munkád során?

A tanulók induló szintjét kell eltalálni, majd pedig valami érdekes, gyorsan kézzel fogható, működő darabot létrehozni. Ez sokszor okoz kihívást.

Volt/van-e olyan “hobby projekted”, aminek a kivitelezésén a normál munkavégzés mellett puszta érdeklődésből dolgoztál?

Már abban a korban vagyok, hogy elég sok időm jut ilyen jellegű elfoglaltságokra. Jelenleg például egy hajlító gépen dolgozom.

Van olyan személy, akit mentornak neveznél? Aki elindított a PLC programozás, vagy az oktatás irányába?

Dr. prof. Ajtonyi István volt ez a személy, aki sajnos már nincs közöttünk.

Mi az, amit a mai napig a legjobban kedvelsz a szakmában?

Megnyomom a gombot, és úgy működik minden, ahogyan kell. Ez az, amit mind a mai napig a legjobban kedvelek a szakmában.

Szerinted milyen készségekre, kompetenciákra, illetve milyen szakirányú végzettségre van szükség a PLC programozáshoz? Szükséges-e egyetemi végzettség, vagy OKJ?

Sok olyan kollégám van, akik maguktól tanulták meg a szakmát. Ha a tanulóimat veszem alapul, akkor nem a legokosabbnak kell lenni. Sokkal inkább akarni kell, csinálni és kipróbálni mindent. Ezen felül fontos, hogy legyen meg a logikus gondolkodás, az alapos elektronikai ismeretekkel együtt.

Mi az a három tanács, amit egy kezdő, PLC programozás iránt érdeklődő személynek tanácsolnál?

Először is vegyen egy kis PLC-t, és kezdje el írni a programokat szép sorban. Másodszor próbáljon ki mindent, amire csak lehetősége nyílik. Harmadszor pedig készítsen magának sok jegyzetet.

Hogyan látod a szakma jövőjét? Egyetértesz abban, hogy egyre több jó PLC szakértőre lesz szükség a következő években / évtizedekben?

Az automatizálás növekedése, az okos otthonok, az internetes elérhetőség, valamint a távfelügyeletek miatt egyre intelligensebbek lesznek a berendezések. Ezeket egyértelműen a megfelelő szakembereknek kell egyrészt elkészíteni, majd pedig felügyelni.

Szeretnél még több PLC programozóval megismerkedni és eszmét cserélni? A zárt Facebook csoportunkkal találkoztál már? Kattints ide, lépj be a PLC-k és HMI-k iránt érdeklődők közösségébe, és legyél képben az újdonságokkal!

A PLC programozó szakma szépségei és kihívásai  /interjú Pál Csabával/

A PLC programozó szakma szépségei és kihívásai /interjú Pál Csabával/

Komolyan érdekel a PLC programozás területe, és szívesen tudnál meg többet a szakma rejtelmeiről? Jó volna választ kapni a “milyen az élet PLC programozóként” kérdésre olyan releváns személyektől, akik már hosszú évek óta aktívan dolgoznak a szakmában?

Folytatjuk korábban indított tartalomsorozatunkat. Vagyis újfent egy tapasztalt PLC programozót kérdeztünk a karrierjének indulásáról, az őt érintő kihívásokról, izgalmas projektekről, valamint a szakma jövőjéről.

Pallagi Ádám, Zink János és Zink Bence után ezúttal Pál Csabával volt szerencsénk beszélgetni a PLC programozás szépségeiről és kihívásairól.

Nagyjából mióta dolgozol a PLC programozás területén?

Körülbelül 5-6 éve már, hogy aktívan dolgozom a PLC programozásban. Ezt megelőzően a villamosiparban tevékenykedtem.

Mi motivált arra, hogy ezen a területen helyezkedj el?

Gyermekkoromtól kezdve kedvelem az elektronikát. Már a nyolcvanas években logikai kapukkal, időzítő áramkörökkel, és érzékelőkkel kezdetleges, ugyanakkor jól működő, és feltételekhez kötött vezérléseket valósítottam meg.

Tettem ezt pusztán azért, mert az örömömet leltem benne. Úgy is fogalmazhatunk, hogy ez volt a hobbim. Akkortájt kezdtem el foglalkozni a programozással is. Először az akkor elérhető számítógépeken, mikro computereken. Vagyis az ZX81-en, Commodore 64-en, 1993-95-től pedig már PC-n.

Aztán a kétezres évek elején kezdtem el építgetni komolyabb vezérlőket, mégpedig PIC mikrokontrollerek alkalmazásával. Ezek már megírt program alapján működtek. Közben pedig a munkáim során egyre több helyen találkoztam PLC segítségével megoldott vezérléssel. Kényszert éreztem a közelebbi megismerésére, illetve a technológia felhasználására.

Milyen kezdeti nehézségeken kellett túllendülnöd a szakmai pályafutásod elején?

A szegényes információ ellátottság, valamint az idegennyelv hiánya okozott kezdetben olyan nehézségeket, amiket át kellett hidalnom.

Manapság egyébként már kedvezőbb a helyzet ilyen szempontból. Kapásból eszembe jut a Rievtech weboldala, ahol nagyon jó a szakirodalom ellátottság. De némi kereséssel magyar, angol vagy német nyelvű oldalakat is könnyű már találni a témában, amelyek egytől egyig nagy segítséget nyújtanak.

Szerinted milyen irányultság és gondolkodásmód kell ahhoz, hogy valaki a területen jól boldoguljon?

Úgy gondolom, hogy az elektronika és az informatika szeretete mellett a logikus, kognitív funkciók megléte szükséges több szinten. Kulcsfontosságú hozzávaló továbbá a magas szintű problémamegoldó képesség.

Hozzávetőlegesen hány PLC programozói munka kivitelezésében vettél már részt?

Hét komolyabb önálló fejlesztésem volt mostanáig, kiegészítve rengeteg kisebb, már meglévő program módosításával és / vagy kiegészítésével az igények szerint. Hozzáteszem, hogy szeretek foglalkozni ezzel a területtel.

Tehát otthon a virágaimat nem én locsolom, hanem PLC vezérlés végzi a locsolást. Volt egy nagyon jó projektem pár évvel ezelőtt, szintén csak hobbi szinten. Ott léptető motorokkal megoldott precíziós mechanika vezérlését kellett elkészíteni.

Ez egy tekercselő gép volt, amivel transzformátorokat, illetve különböző tekercseket lehetett elkészíteni. Az ember befűzte a drótot, megadta a paramétereket, a gép pedig elkészítette saját maga a végeredményt.

Melyik projektre vagy a legbüszkébb azok közül, amiken dolgoztál?

Egy gyár üzemcsarnok kapuinak, kültéri és beltéri biztonsági világításának, ipari levegő ellátásának, tetőablakainak, továbbá a vagyonvédelmi rendszerének egyetlen PLC-vel történő felügyelete, irányítása, illetve automatikus funkciókkal történő ellátása volt a komplex feladat.

Közel egy évet vett igénybe. Itt ugyanis nemcsak a programozásról volt szó, hanem a terepi megvalósítást is én csináltam. Egyébként Hörmann és Scan-Door típusú redőnykapuk vannak ezeken az üzemcsarnokokon.

Meg kellett oldani, hogy ezeknek a távolról vezérelhetősége, automatikus nyitása és zárása, valamint a füstelvezető tetőablakoknak a felügyelete a manuális parancskiadás mellett, automatikusan is működjön.

Ha példának okáért tűz üt ki az üzemcsarnokban, akkor az oda tartozó tetőablakok automatikusan kinyílnak. Emellett műszak végén az üzemvezetőnek nem kell végigjárni és ellenőrizni minden kaput és kapcsolót. Ehelyett csak megnyom egy gombot, és minden automatikus módon bezáródik, a villany lekapcsol, a biztonsági rendszer élesedik.

Fontos, hogy az időjárás paramétereinek a változása is befolyással van a rendszer működésére. Nagy szél vagy eső hatására az ablakok automatikusan becsukódnak, a redőnykapuk pedig nyitáskor nem nyílnak fel teljesen, ha esik az eső.

Volt/van-e olyan hobbi projekted, ami egyáltalán nem hétköznapi?

Az előbb említett gyár automatizálása rendkívül látványos, hiszen bármely funkció vezérelhető telefonról is. A dolgozók egyébként sokáig nem is értették, hogy miért kapcsolnak fel a lámpák és nyílnak ki az ajtók automatikusan, amerre csak járnak az épületen belül.

Melyik munka okozta a legtöbb nehézséget? Hogyan oldottad meg?

Különösebb nehézséget egyik sem okozott. Mindig szépen sorban haladok, lépésről lépésre egy projektben. Ha egy probléma megoldása megakad, azt félreteszem néhány napra. Addig folytatom más lépéssel, majd pár nap múlva visszatérek a pihentetett problémás kérdésre.

Mi az, amit a mai napig a legjobban kedvelsz ebben a szakmában?

A kihívást, valamint a megvalósításban rejlő sikerélményeket. Ha elkészítek egy projekten belül egy-egy lépést vagy funkciót, az nekem óriási sikerélményt okoz.

Mit kedvelsz a legkevésbé a szakmán belül?

Azt hiszem, hogy az aktuális projekt első néhány napját. Amíg kitalálom, majd papírra vetem a megvalósításhoz vezető utat.

Fontos tudni ezzel kapcsolatban, hogy alapvetően kétféle programozó létezik. Van, aki terv szerint készíti a programot és van, aki az úgynevezett monolit programozást csinálja. Utóbbi esetben nem készül előre terv, hanem az illető csak nekiáll, és csinálja.

A tapasztalataim szerint a tervezés alapos kidolgozása kiemelten fontos. Ha nem így csináljuk, a későbbiekben elég sok problémába ütközünk.

Szerinted milyen készségekre, kompetenciákra, illetve milyen szakirányú végzettségre van szükség a PLC programozáshoz?

Úgy gondolom, hogy jól kell ismerni a villamosiparban használatos technológiákat, megoldásokat, alkatrészeket, méghozzá készségszinten. Nem árt továbbá az sem, ha van az embernek objektum orientált programfejlesztési gyakorlata.

Szerintem spontán tanulással is elsajátíthatók a fontosabb ismeretek. Nekem például általános programozói és villamosipari végzettségem van. A kettő alkalmazása egyenes út a PLC programozáshoz.

Nem kell mást tenni, mint felkutatni, illetve megismerni egy-egy adott PLC típusnak a felhasználhatóságát és logikáját.

Mi az a három tanács, amit egy kezdő PLC programozónak mondanál?

A legfontosabbnak a tanulást tartom. Másodiknak a kitartást. A harmadiknak tanácsom pedig az, hogy mindig legyen biztonsági mentés egy másik háttértárolón. Jártam már úgy, hogy több hét munkáját követően tönkrement a winchester, és elölről kellett kezdeni mindent.

Hogy látod a szakma jövőjét? Egyetértesz azzal, hogy egyre több jó PLC programozóra lesz szükség a következő években?

Az iparban egyre többször, egyre több helyen PLC-vel valósítják meg már az egyszerű vezérléseket is. Ez nemcsak a vezérlés könnyebb megvalósítását jelenti, hanem több olyan funkciót is ad a rendszernek, amit a későbbiekben fel lehet használni.

Például egy üdítőital készítő gyárban, ahol a 80-as és 90-es években még ember nézte végig a szalagról legördülő ládák hibátlan összetételét, manapság ezeket már mind PLC-k figyelik.

Úgy gondolom, hogy ez a tendencia folytatódik, hiszen az automatizálás napról napra fejlődik. Ennek megfelelően a terület szakemberei is egyre keresettebbek lesznek.

Pál Csaba elérhetősége szakmai jellegű megkeresésekhez: mest@freemail.hu

Szeretnél még több PLC programozóval megismerkedni és eszmét cserélni? A zárt Facebook csoportunkkal találkoztál már? Kattints ide, lépj be a PLC-k és HMI-k iránt érdeklődők közösségébe, és legyél képben az újdonságokkal!

Vágyaink tárgya – avagy mivel álmodnak a PLC programozók

Vágyaink tárgya – avagy mivel álmodnak a PLC programozók

„A vágy nagyon fura dolog. Szerintem senki nem tudja, honnan jön vagy mi az, de még az egysejtű organizmusoknak is van vágyuk. Tehát az élet valahogyan egyenlő a vággyal.”

– Feldmár András –

A mögöttünk lévő, valamint az elkövetkező bejegyzésekben egyaránt sokat mesélünk a PLC programozás számos területéről. Sőt, nemrég indult tartalomsorozatunkban PLC programozókat is meginterjúvolunk a szakma szépségeiről és kihívásairól. Most viszont essen szó valami igazán fantasztikusról.

Mindig örömmel fogadjuk, ha kérdésekkel fordultok hozzánk

Már az elején szeretném leszögezni, hogy az egész a Ti hibátok. Köszönöm a megértést máris könnyebb lélekkel mesélek tovább.

Az egész úgy kezdődik, hogy sokat csörög a telefon, sok-sok e-mail érkezik, esetenként személyesen is meglátogattok minket. Akár PLCszervizen, akár a Rievtech webshopon keresztül érkeznek, számunkra mindig örömteliek ezek a megkeresések.

A telefonhívások, levelek és személyes találkozók gyakori célja a felmerült programozási kérdések megbeszélése. Szuper kreatív kérdéseket tudtok feltenni, amiket hol könnyebben, hol nehezebben, de mindig igyekszünk megválaszolni.

Néha viszont előfordul, hogy olyanok érkeznek hozzánk, akiknek nem csak 1, 2, 3, 10, vagy 100, hanem sokkal több kérdése is van. Személy szerint én őket kedvelem a legjobban, mert aki sokat kérdez, az sokat is foglalkozik az adott területtel. Valamint nagyon hajtja a lelkesedés és a kíváncsiság. Szóval a legjobb tulajdonságokkal indul afelé, hogy ügyes PLC és HMI programozó váljon belőle.

A szakma iránt lelkesen érdeklődők előtt mindig nyitva az ajtónk

A legelszántabbak személyesen is kérnek időpontot és becsengetnek hozzánk. Ilyenkor beengedem őket a PLC vezérelt tolókapunkon. Leültetem a kis bemutatótermünk asztalához, és néhány gondolatban átbeszéljük a vezérlést, amit szeretne megvalósítani a Rievtech PLC-vel.  

Személyes kedvencem a családi traktorra szerelt Rievtech PLC vezérelt automata sebességváltó. De erről majd egy későbbi bejegyzésben részletesebben is beszámolunk.

Sok esetben a személyes beszélgetések közben derül ki, hogy a kíváncsi, elszánt, lelkes programozó jelölt tökéletesen tisztában van azzal, mit is szeretne. De esetenként vannak hiányosságai elektrotechnikából, mechanikából, vagy gépészetből.

Óriási dzsembori veszi ilyenkor kezdetét. Én, mint a jó főcserkész papírt, ceruzát, vezetéket, multimétert, kapcsolót, lámpákat ragadok. Szorgos oktatásba kezdek. A kiscserkész pedig – szerénytelenség nélkül mondhatom – issza a szavaimat.

Az első nehézségekbe akkor ütközünk, amikor olyan fogalmak kerülnek szóba, amiket nem tudunk megmutatni. Léptető motor, pneumatikus munkahenger, hidraulika szivattyú, láncpálya, vagy például láncos emelő. Valóban sok mindenről eshet szó, egészen addig a bizonyos hosszú lánccal felszerelt toronyóráig.

Amivel a lelkes PLC programozók álmodnak

De most elérkezik a pillanat amiről /szerintem/ minden gyerek álmodik. Amivel nem érhet fel egyetlen ipari robotcella, egyetlen színpad vagy szállító pályavezérlés sem. A Vígvári rendszerház segítségével érkezik hozzánk egy ilyen mindenre IS jó bemutató berendezés:

Nagyon várjuk. Már most nagyon szeretjük. És nagyon szívesen megmutatjuk, ha felénk jártok.

Mesélünk még róla sokat…

Addig is. Örüljetek velünk.

Köszi.

Szeretnél még több PLC programozóval megismerkedni és eszmét cserélni? A zárt Facebook csoportunkkal találkoztál már? Kattints ide, lépj be a PLC-k és HMI-k iránt érdeklődők közösségébe, és legyél képben az újdonságokkal!

A PLC programozó szakma szépségei és kihívásai – interjú Zink Jánossal

A PLC programozó szakma szépségei és kihívásai – interjú Zink Jánossal

Komolyan érdeklődsz a PLC programozás iránt, és szívesen tekintenél a szakma kulisszái mögé? Jó volna azoktól a releváns személyektől választ kapni a “milyen az élet PLC programozóként” kérdésre, akik már hosszú évek óta aktívan dolgoznak a területen?

Akkor a nemrégiben indított tartalomsorozatunk pontosan neked szól. Merthogy PLC programozókat kérdezünk a karrierjük indulásáról, a velük nap-mint-nap szembejövő kihívásokról, izgalmas projektekről, illetve a szakma jövőjéről.

Egy korábbi cikkünkben  Pallagi Ádámmal, aki a PLCszervíz Kft. oszlopos tagjával beszélgettünk, most pedig Zink Jánost faggattuk ki a PLC programozó szakma rejtelmeiről.

Nagyjából mióta dolgozol a PLC programozás területén?

Úgymond hivatásszerűen immáron 11 éve. Ugyanakkor a PLC-vel való ismeretségem hosszabb időre nyúlik vissza. Korábban is építettem néhány automata rendszert, de még relé vezérléssel. Amikor a mostani cégemnél elkezdtem dolgozni, akkor kerültem ismét kapcsolatba a PLC területével, azon belül is a Unitronics PLC-vel.

Mi motivált arra, hogy ezen a területen helyezkedj el?

Már egészen kisgyerek korom óta az elektronika a hobbim, így egész fiatalon is a vezérléstechnika, illetve a logikai kapcsolások érdekeltek. Később villanyszerelőként helyezkedtem el, közben pedig akadtak olyan feladataim, amikor néhány automatikát meg kellett oldanom.

A mostani munkáltatómhoz kerülve már én terveztem és építettem a cégnél a gépvezérlőket, továbbá az egyszerűbb rendszereket saját tervezésű és építésű mikrovezérlős áramkörökkel láttam el. A komplexebb rendszerekhez ez viszont kevés volt.

Ezen vezérlésekhez egy külsős cég szállította a PLC-t felprogramozva. Elkezdtem tehát autodidakta módon tanulni. Immáron bő tíz éve az összes létező programot én írom a cégnél.Később az egyedi elektronikák nagy részét a Riew/Tech PLC család legkisebb egységére váltottam. Ugyanis az elektronikák gyártása a ráfordított idő és alkatrész tekintetében többe került, mint ez a PLC.

A végzettségednek és a tanulmányaidnak volt-e bármilyen köze ahhoz, hogy végül ezt a szakmát választottad?

Nem volt hozzá köze. Az eredeti végzettségem gépszerelő karbantartó.

Milyen kezdeti nehézségeken kellett túllendülnöd a szakmai pályafutásod elején?

Mindenképp nehézségeket okozott megemészteni, hogy a létradiagram hiába hasonló felépítésű a relé vezérléshez, amíg a relé vezérlésben minden művelet azonnali, a létradiagramban ez nem így van. Ez kezdetben sok kihívással járt.

Nehézségek okozott például, ha egy motor kimenetet szerettem volna bekapcsolni, közben pedig volt egy ugyanerre a motorra hivatkozást tartalmazó feltételrendszer. Amennyiben ez a feltételrendszer nem teljesült, akkor nem kapcsolt be a motor.

Rá kellett jönnöm, hogy a PLC minden esetben az utolsó parancsot tekinti érvényesnek. Ezeket a speciális körülményeket volt nehéz megszokni eleinte. Az átállásban egyébként nagy segítséget jelentett a Unitronics felhasználóbarát fejlesztői környezete.

Szerinted milyen irányultság és gondolkodásmód kell ahhoz, hogy valaki a területen jól boldoguljon?

Problémamegoldó készségre alapvetően szükség van. Ezen kívül fontos végigjárni a szamárlétrát a programozásnál. Ennek hiányában ugyanis nem fogjuk érteni, hogy az általunk megírt program pontosan mit is csinál.

Azt a gondolkodást kell elsajátítani, hogy relé vezérlés szinten meg tudjunk tervezni egy vezérlést. Amikor ez már magabiztosan megy, akkor mögé fogunk látni a dolgoknak, és léphetünk tovább a magasabb szintű programnyelvekre.

Hozzávetőlegesen hány PLC programozói munka kivitelezésében vettél már részt? (közelítő szám is megfelel)

Nagyjából 60-70 programot írtam a 10 év alatt különböző gépekre. Továbbá elég sok olyan programon is dolgoztam, ami sokkal inkább fejlesztésnek, vagy tökéletesítésnek számít.

Melyik projektre vagy a legbüszkébb azok közül, amiken dolgoztál?

Egy bádogos ipari cégnél dolgozom, tehát bádogos ipari gépeket gyártunk. Működik egy úgynevezett hasító sor, mégpedig a hozzá kapcsolódó gépekkel ellátva. Ez volt az a projekt, amire a legbüszkébb vagyok.

A rendszert úgy építettem fel, hogy a kezdő gépen helyet kapjon egy saját, kis teljesítményű PLC azokra a feladatokra, ami úgymond az anyag behúzásával kapcsolatos. Része még továbbá a rendszernek egy központi PLC is, ami a túloldalon ugyanezeket a feladatokat látja el a felcsévélővel, miközben a vezérlést is megvalósítja. Szintén megoldandó kérdést jelentett a kommunikáció, vagyis PLC-k közötti összeköttetés kialakítása a megfelelő vezetékekkel.

Ez egy meglehetősen komplex gép, több mérőponttal ellátva. A három gépnek hibáktól mentes szinkronban kell működnie, hogy a rendszer a lemezt ne hullámoztassa és ne tépje. Ezt biztonságosan és működőképesen kialakítani volt a legösszetettebb projektem.

Volt/van-e olyan „side projekted”, aminek a kivitelezésén a normál munkavégzés mellett puszta érdeklődésből dolgozol/dolgoztál? Pl: Az otthonodban is mindent PLC vezérel a garázsajtótól kezdve a redőnyig?

Mivel a hobbim is ez a terület, ennek megfelelően idehaza is sokat foglalkozom vezérléstechnikával. Itthon viszont nem PLC-t használok, hanem magam által összerakott áramköröket PIC mikrokontroller vezérléssel.

Jó példa erre az az öreg, 30 éves 350-es Jawa motorkerékpár, amihez PIC-el csináltam automata előgyújtás vezérléses gyújtásrendszert.

Van olyan személy, akit mentorodnak neveznél?

Nincs ilyen személy, mert mindent autodidakta módon tanultam.

Mi az, amit a mai napig a legjobban kedvelsz ebben a szakmában?

A leginkább a változatosságot kedvelem ebben a szakmában. A PLC bőven ad gondolkodni valót, logikai feladványt. Mivel a monotóniát egyáltalán nem bírom elviselni, ezért számomra kiemelten fontos, hogy ez a terület egyszerűen nem tud monotóniába fulladni.

Miért javasolnád ezt a területet egy a PLC-k és HMI-k iránt érdeklődő pályakezdőnek vagy karrierváltáson gondolkodónak?

Annak idején nekem az élet hozta így, viszont ha valaki iskolai szinten tanulja ki a PLC programozó szakmát, és sikerül megfelelő munkahelyet találnia, akkor komoly keresethez tud hozzájutni.

Egyértelműen olyan személyiséggel rendelkezőknek javaslom egyébként a szakma kipróbálását, akik szeretik a kihívásokat, szeretnek agyalni, gondolkodni, és nem utolsó sorban fejleszteni.

Mi az a három tanács, amit egy kezdő PLC programozónak mondanál?

Ne elmondás alapján készítsenek programot. Ismerjék meg a gépet, amit vezérelni kell!
Mit csinál, hogyan működik, milyen baleseti veszélyforrásokat rejt, hogyan lehet programból kivédeni a felhasználó esetleges hibáit.

Nagyon fontos az is, hogy a kezelő felületet ne a saját szemszögünkből nézve alakítsuk ki! Mindig a felhasználó szemszögéből nézzük a dolgokat. Ne kelljen a felhasználónak mérnöki diplomát szereznie ahhoz, hogy kezelni tudja.

Mit értek ez alatt?

Tavaly volt egy eset, hogy a kollégával nem tudtunk időben elindulni egy digitális ütközős, programozható félautomata lemezhajlító gép beüzemelésére. A teherautó a géppel órákkal előttünk célhoz ért. Mire mi odaértünk, a géppel már két órája dolgoztak. Pedig még a gépkönyvet a kezelési leírással is mi vittük magunkkal. 

Szeretnél még több PLC programozóval megismerkedni és eszmét cserélni? A zárt Facebook csoportunkkal találkoztál már? Kattints ide, lépj be a PLC-k és HMI-k iránt érdeklődők közösségébe, és legyél képben az újdonságokkal!

A PLC programozó szakma szépségei és kihívásai – interjú Pallagi Ádámmal

A PLC programozó szakma szépségei és kihívásai – interjú Pallagi Ádámmal

Érdekel a PLC programozás? Szeretnéd jobban megismerni a szakterületet? Kíváncsi vagy, milyen PLC programozónak lenni, illetve mire számíthat az, aki karrierjéhez ezt a szakterületet választotta? Már jó párszor rákerestél a Google-ben, de néha azt kívánod bárcsak lenne valaki, akit jól kifaggathatnál? Aki pontos képet tud neked adni és megválaszolni a benned kavargó kérdéseket?

Egy izgalmas új projektbe kezdtünk a blogon: interjú sorozatot indítottunk, ahol PLC programozókat kérdezünk a karrierjük indulásáról, a nap-mint-nap felmerülő kihívásokról, a legizgalmasabb munkáikról, és a szakma jövőjéről. Olvass tovább, bővítsd az ismereteidet, és találd meg a válaszokat a kérdéseidre. Inspirálódj és ismerd meg a tapasztalt PLC programozókat, akik voltak olyan kedvesek, hogy részt vettek új sorozatunk elkészítésében.

Elsőként hadd mutassuk be Pallagi Ádámot, aki a PLCszervíz Kft. csapatát erősíti, egyúttal a Rievtech.hu webshopban segít elhivatottan a megfelelő termék kiválasztásától kezdve a pontos program elkészítéséig. Alább a vele készült interjút olvashatjátok:

Nagyjából mióta dolgozol a PLC programozás területén?

Egész pontosan 2017. júniusa óta dolgozom ezen a területen.

Mi motivált arra, hogy ezen a pályán helyezkedj el?

Mindenképpen változtatni akartam az akkori munkámon. Ez volt az, ami érdekesnek és kihívásokkal telinek tűnt.

A végzettségednek és a tanulmányaidnak volt-e bármilyen köze ahhoz, hogy végül ezt a szakmát választottad?

Nem volt hozzá köze, jelenleg viszont egy OKJ-s PLC programozó képzésre járok.

Milyen kezdeti nehézségeken kellett túllendülnöd a szakmai pályafutásod elején?

Villamossággal kapcsolatos dolgokat még a középiskolában tanultam utoljára. Ráadásul azokat az ismereteket sem ezen a szinten. Ezáltal ezeket kellett utólag megtanulnom.

Szerinted milyen irányultság és gondolkodásmód kell ahhoz, hogy valaki a területen jól boldoguljon?

Véleményem szerint komoly előnnyel indul a PLC programozás területén az, aki kedveli a villamossággal, illetve elektromossággal kapcsolatos dolgokat.

Hozzávetőlegesen hány PLC programozói munka kivitelezésében vettél már részt?

Egy becsült számot tudok mondani, nagyjából 100-150 programozói munka kivitelezésében működtem közre mostanáig.

Melyik projektre vagy a legbüszkébb azok közül, amiken dolgoztál?

Jelenleg az országban 150 kórházban oldják meg a meleg víz fertőtlenítését. Ebben a projektben mi készítettük mind a 150 villamos kapcsolószekrényt, valamint a vezérlésükhöz szükséges PLC és HMI programokat.

Melyik munka okozta a legtöbb nehézséget? Hogyan oldottad meg?

Azt kell mondjam, hogy szinte kivétel nélkül minden projekt kihívást jelent. A közös bennük, hogy végül mindent meg tudunk oldani.

Volt/van-e olyan „side projekted”, aminek a kivitelezésén a normál munkavégzés mellett puszta érdeklődésből dolgozol/dolgoztál? Pl: Az otthonodban is mindent PLC vezérel a garázsajtótól kezdve a redőnyig?

Jelenleg az irodánkban a tolókapu PLC vezérléssel működik. Emellett pedig az akvárium világítását is PLC vezérli, de ugyanúgy említhetem a fűtést is, amit szintén a PLC segítségével oldottam meg.

Van olyan személy, akit mentorodnak neveznél?

Csóka Zsolt és Mányi Zoltán kollégáim nagyon sokat segítettek és segítenek is a mai napig mindenben.

Honnan szerzel új információkat a szakterületen belül? Milyen híroldalak, könyvek, magazinok, blogok segítenek?

Egyrészt a Magyar Elektronika felületét emelném ki mint hasznos információforrás, másrészt a releváns szakmai Facebook csoportokat.

Mi az, amit a mai napig a legjobban kedvelsz ebben a szakmában?

Soha nincs két egyforma projekt, tehát a mi munkánk rengeteg változatossággal jár. Egyúttal folyamatosan fejlődik a problémamegoldó készségünk is.

Mi az, amit a legkevésbé kedvelsz ebben a szakmában?

Talán a legnehezebb a közös hang megtalálása az emberekkel. Ez egyébként nem is biztos, hogy a szakmához kapcsolódik szorosan. Inkább annak tudható be, hogy egy kezelőnek jól kell magyaráznia egy gép működését annak érdekében, hogy a PLC program is a lehető legjobb legyen.

Miért javasolnád ezt a területet egy a PLC-k és HMI-k iránt érdeklődő pályakezdőnek, vagy karrierváltáson gondolkodónak?

Leginkább azért, mert ez egy izgalmas, kihívásokkal teli terület. Mivel nincs két egyforma projekt, ezért folyamatos az új impulzus, a munkánk úgymond változatos és megunhatatlan.

Szerinted milyen készségekre, kompetenciákra, illetve milyen szakirányú végzettségre van szükség a PLC programozáshoz?

Ahogyan korábban már említettem, a villamossággal kapcsolatos alapismeretek rendkívül hasznosnak bizonyulhatnak. Ettől függetlenül leginkább a tapasztalaton múlik, hogy valaki mennyire tud sikerrel boldogulni a PLC programozó szakmában.

Mik lehetnek a reális elvárásai egy a szakmát most kezdő személynek az 1 évben, illetve 10 éves távlatban?

Én azt látom, hogy a PLC programozás egy örökös tanulási folyamat. 10 év után is jöhet olyan feladat, ami megakasztja az embert. Ettől függetlenül úgyis lesz rá megoldás.

Mi az a három tanács, amit egy kezdő PLC programozónak mondanál?

1. NE 2. ADD 3. FEL!

Szeretnél még több PLC programozóval megismerkedni és eszmét cserélni? A zárt Facebook csoportunkkal találkoztál már? Kattints ide, lépj be a PLC-k és HMI-k iránt érdeklődők közösségébe, és legyél képben az újdonságokkal!