A PLC programozó szakma szépségei és kihívásai  /interjú Csóka Zsolttal/

A PLC programozó szakma szépségei és kihívásai /interjú Csóka Zsolttal/

Foglalkoztat már egy ideje a PLC programozás területe, és szívesen ismernéd meg jobban a szakma sajátosságait? Szeretnél olyan gyakorlott személyektől választ kapni a “milyen az élet PLC programozóként” kérdésre, akik a hosszú évek alatt rengeteget tapasztaltak már a szakmában?

Megyünk tovább a korábban indított tartalomsorozatunkkal, amiben sokat látott és tapasztalt szakembereket kérdezünk a karrierjük indulásáról, az őket érintő kihívásokról, izgalmas projektekről, valamint a szakma jövőjéről.

Korábban interjú alanyunk volt már Pallagi ÁdámZink JánosZink BencePál Csaba és Hrabovszky János. Ezúttal pedig Csóka Zsolt mesélt arról, milyen szépségekkel és kihívásokkal jár együtt a PLC programozás.

Nagyjából mióta dolgozol a PLC programozás területén?

Közép X generációsként még TTL technikát tanultam, és aztán ennek kapcsán kezdtem el valamit használni. PLC-kel legelőször a Pepsi Cola palackozóüzemeiben találkoztam, ez még valamikor 1996 környékén történt.

Mi motivált arra, hogy ezen a területen helyezkedj el?

Két jelentéktelen dolog kezdett erre a területre vezetni. Egyrészt a nagyszüleim házában volt 4-5 éves koromban valami baj a „villannyal”. Fogalmam sincs, nem is érthettem akkor, mi lehetett a hiba.

De arra emlékszem, hogy a Tóth Imre bácsi – a helyi villanyszerelő – hosszú órákon keresztül járt le és fel a padlásra egy nagyon érdekes világító piros műszerrel a nyakában. A padlás számomra akkor még egy nagyon tikos és varázslatos helye volt annak a régi háznak, nem is mehettem fel oda.

De minden alkalommal lent vártam a létra alján és folyton folyvást csak azt kértem, mondja meg nekem: mi megy abban a vezetékben, hol és hogyan, illetve mi is az az áram egyáltalán. Persze NEM válaszolt. Így kénytelen voltam pár évvel később utánajárni a dolognak.

Másrészt mindig robotokat szeretem volna építeni és irányítani. Ne feledjük el, hogy az én gyerekkoromban a vezetékes távirányítós autó volt a játékok csúcsa. Ez előre vagy balra-hátra tudott csak menni. (Azóta se tudok jobbra tolatni). Így nagyon lenyűgöztek azok a robotok, amiket csak a Deltában láttam.

Hogy a PLC programozás NEM is robotvezérlés? Valóban, de nem bánkódok, van még hová fejlődni.

A végzettségednek és a tanulmányaidnak volt-e bármilyen köze ahhoz, hogy végül ezt a szakmát választottad?

Egyáltalán nem, az első szakmám ugyanis 614-es elektroműszerész.

Milyen kezdeti nehézségeken kellett túllendülnöd a szakmai pályafutásod elején?

Nem álltak rendelkezésre PLC-s tananyagok, a Siemens PLC-k és a programozásukra alkalmas eszközök pedig elérhetetlenül drágák voltak.

Szerinted milyen irányultság és gondolkodásmód kell ahhoz, hogy valaki a területen jól boldoguljon?

Nem tudom, már a „jól boldogulni”-t is nehéz meghatározni. Én szeretek segíteni mindazoknak, akiknek vezérlési ötleteik vagy problémáik vannak, de nem értenek a „gépek nyelvén”. Gyakorlatilag egy tolmács vagyok a gépész, vegyész vagy bárki, illetve a PLC között.

Hozzávetőlegesen hány PLC programozói munka kivitelezésében vettél már részt?

Vannak projektek, amiken akár egy évet is dolgozunk, de vannak olyanok is, amik néhány óra alatt elkészülnek. Úgy gondolom, nagyjából 1500 db körül lehet ez a szám.

Melyik projektre vagy a legbüszkébb azok közül, amiken dolgoztál?

Mindegyikre. Akkor vagyok a legbüszkébb, amikor olyan berendezést készítünk, amely sok-sok évig segíti és könnyíti meg a berendezésen dolgozó emberek munkáját. Jó érzés, amikor egy összetettebb szakmai problémát sikerül megoldani. Illetve természetesen annak is tudok örülni, ha egy projekt üzletileg sikeres.

Melyik munka okozta a legtöbb nehézséget? Hogyan oldottad meg?

Kiemelkedően szeretem a színháztechnikai projekteket. A színpad mögött, mellett, alatt és felett található berendezések világa mindannyiszor rabul ejt. Valamiért viszont minden eddigi munkánk során nagyvonalúan voltak specifikálva a vezérlés felé támasztott követelmények. Így sok esetben kellet akár az előadás előtti éjszakán jelentős mértékben módosítani a programon.

Hogyan oldottuk meg? – Igyekeztünk azt a szemléletet magunkba szippantani, ami minden ügyelőt, díszlet munkást, gyakorlatilag mindenkit vezérel. Az előadáson mindennek tökéletesen kell működnie.

Tudsz olyan PLC programozói munkát említeni, ami egyáltalán nem szokványos?

Csak olyanokat tudok.

Olyan projektet, amire az emberek rendre felkapják a fejüket?

Sajnos nem. A PLC programozás „csak” egy nagyon kis porszem az egész berendezés születésének folyamatában. Talán mindenki látta már a margitszigeti zenélő szökőkutat. Eszébe jut bárkinek is, ki volt az, aki programozta?

Volt/van-e olyan „side projekted”, aminek a kivitelezésén a normál munkavégzés mellett puszta érdeklődésből dolgozol/dolgoztál?

Minden projektünk ilyen. A szívünk és a szakmai érdeklődésünk hajt elsősorban.

Van olyan személy, akit mentorodnak neveznél?

Szerencsés vagyok, mert sokan vannak, akikre példaképként felnézhetek, akik segítették és terelgették az életemet. De gondolom a kérdés elsősorban a PLC programozásra vonatkozik. Így egy nagyon rövid lista:

  • Nagy Béla Csaba – aki elsőként vezetett be az elektrotechnika rejtelmeibe.
  • Fajta József – akinek a cipőfűzőjén állva tanultam PLC-t programozni.
  • Rádi János – akitől mindig lehet kérdezni, ha elkavarodik az ember a programosotok között.

Mi az, amit a mai napig a legjobban kedvelsz ebben a szakmában?

Az újabb és újabb kihívásokat.

Mi az, amit a legkevésbé kedvelsz ebben a szakmában?

A legnehezebb, amikor egy–egy gépészeti berendezés tervezési vagy gyártási hibáit kell (kellene) programból „javítani”.

Mik lehetnek a reális elvárásai egy a szakmát most kezdő személynek az 1. évben, illetve 10 éves távlatban?

Elvárásokra nincs szükség. Szeressen programokat alkotni és a siker majd jön szépen lassan.

Szeretnél még több PLC programozóval megismerkedni és eszmét cserélni? A zárt Facebook csoportunkkal találkoztál már? Kattints ide, lépj be a PLC-k és HMI-k iránt érdeklődők közösségébe, és legyél képben az újdonságokkal!

A PLC programozó szakma szépségei és kihívásai  /interjú Hrabovszky Jánossal/

A PLC programozó szakma szépségei és kihívásai /interjú Hrabovszky Jánossal/

Foglalkoztat már egy ideje a PLC programozás területe, és szívesen ismernéd meg mélyre hatóan a szakma rejtelmeit? Szeretnél olyan gyakorlott személyektől választ kapni a “milyen az élet PLC programozóként” kérdésre, akik a hosszú évek alatt rengeteget tapasztaltak már a szakmában?

Folytatjuk azt a korábban indított tartalomsorozatunkat, amiben sokat látott és tapasztalt szakembereket kérdezünk a karrierjük indulásáról, az őket érintő kihívásokról, izgalmas projektekről, valamint a szakma jövőjéről.

Korábban interjú alanyunk volt már Pallagi Ádám, Zink János, Zink Bence és Pál Csaba. Ezúttal pedig Hrabovszky János válaszolt a kérdéseinkre, amik főként a PLC programozás szépségeire és kihívásaira irányultak.

Nagyjából mióta dolgozol a PLC programozás területén?

1993-óta foglalkozom a PLC programozással.

Mi motivált arra, hogy kifejezetten ezt a munkát akard csinálni?

Az életutam a vezérléstechnika körül mozgott, az elektronikával pedig már 1972-től foglalkozom. A feladatok megoldása egyrészt a tudás, másrészt az eszközök fejlődésével egyre egyszerűbbé és átláthatóbbá vált, miközben a megoldások egyre színesebbek és látványosabbak lettek. Ezen felül mindig is szerettem megismerni az új megoldásokat, a korszerű eszközöket.

Mi motivált a PLC programozás oktatására?

Mindig emberek irányításával foglalkoztam. Ha az általam vezetettek nem tudták a készülékeket megjavítani, akkor nekem kellett menni. Ez kellő motivációt jelentett arra, hogy olyan szinten magyarázzak el minden lényeges tudnivalót, hogy ők azt el tudják sajátítani.

Mivel ez elég jól sikerült, így belevágtam az oktatásba, és viszonylag hamar sikerült is rátalálnom a megfelelő hangra.

Szerinted milyen irányultság és gondolkodásmód kell ahhoz, hogy valaki a területen jól boldoguljon?

Szerintem a jó program egyrészt a folyamat, másrészt az alkalmazott berendezések működési határainak megismerésével kezdődik. Az volna a legjobb, ha a kezelő fejével tudnánk gondolkodni, hiszen ő fogja használni magát a berendezést.

A működési leírást mindenképp a tervezővel kell tisztázni, és már itt kiszűrni a hibákat. Sajnos nem mindenki gondolkodik a logika mentén, így „bolondbiztosra” kell tervezni. El kell tudni képzelni a rendszer működését, főleg a meghibásodásokat. Ezek előre látása sokat segít.

Szerinted mennyire képes felkészíteni a középiskola a mai fiatalokat arra, hogy elhelyezkedjenek PLC programozóként?

Azt szeretném megtanítani, hogy a tanulók képesek legyenek programot készíteni egy berendezés leírása, áramutas rajza vagy kézi működése alapján.

Hozzávetőlegesen hány diákot indítottál el a PLC programozói pálya irányába?

Nagyjából harmincra tehető azoknak a diákoknak a száma, akiket én indítottam el a PLC programozói pálya felé.

Van olyan iskolai PLC-vel kapcsolatos projekt, amit szívesen kiemelnél?

Minden évben sikerül olyan gépet elkészíteni, ami PLC segítségével működtethető. Építettünk már többek között beültető gépet, HMI-s daruvezérlést, vagy például kisvasutat négy állomással.

Mi okozza a legnagyobb kihívást a munkád során?

A tanulók induló szintjét kell eltalálni, majd pedig valami érdekes, gyorsan kézzel fogható, működő darabot létrehozni. Ez sokszor okoz kihívást.

Volt/van-e olyan “hobby projekted”, aminek a kivitelezésén a normál munkavégzés mellett puszta érdeklődésből dolgoztál?

Már abban a korban vagyok, hogy elég sok időm jut ilyen jellegű elfoglaltságokra. Jelenleg például egy hajlító gépen dolgozom.

Van olyan személy, akit mentornak neveznél? Aki elindított a PLC programozás, vagy az oktatás irányába?

Dr. prof. Ajtonyi István volt ez a személy, aki sajnos már nincs közöttünk.

Mi az, amit a mai napig a legjobban kedvelsz a szakmában?

Megnyomom a gombot, és úgy működik minden, ahogyan kell. Ez az, amit mind a mai napig a legjobban kedvelek a szakmában.

Szerinted milyen készségekre, kompetenciákra, illetve milyen szakirányú végzettségre van szükség a PLC programozáshoz? Szükséges-e egyetemi végzettség, vagy OKJ?

Sok olyan kollégám van, akik maguktól tanulták meg a szakmát. Ha a tanulóimat veszem alapul, akkor nem a legokosabbnak kell lenni. Sokkal inkább akarni kell, csinálni és kipróbálni mindent. Ezen felül fontos, hogy legyen meg a logikus gondolkodás, az alapos elektronikai ismeretekkel együtt.

Mi az a három tanács, amit egy kezdő, PLC programozás iránt érdeklődő személynek tanácsolnál?

Először is vegyen egy kis PLC-t, és kezdje el írni a programokat szép sorban. Másodszor próbáljon ki mindent, amire csak lehetősége nyílik. Harmadszor pedig készítsen magának sok jegyzetet.

Hogyan látod a szakma jövőjét? Egyetértesz abban, hogy egyre több jó PLC szakértőre lesz szükség a következő években / évtizedekben?

Az automatizálás növekedése, az okos otthonok, az internetes elérhetőség, valamint a távfelügyeletek miatt egyre intelligensebbek lesznek a berendezések. Ezeket egyértelműen a megfelelő szakembereknek kell egyrészt elkészíteni, majd pedig felügyelni.

Szeretnél még több PLC programozóval megismerkedni és eszmét cserélni? A zárt Facebook csoportunkkal találkoztál már? Kattints ide, lépj be a PLC-k és HMI-k iránt érdeklődők közösségébe, és legyél képben az újdonságokkal!

Így segíthetik a munkád vízanalitika korszerű és felhasználóbarát műszerei

Így segíthetik a munkád vízanalitika korszerű és felhasználóbarát műszerei

Melyek a vízanalitika korszerű, felhasználóbarát, és tűpontos méréseket elősegítő eszközei manapság, és miként tudod őket akár Te magad is alkalmazni a munkádban?

A cikkben ezeket a kérdéseket fogjuk részletesen megválaszolni. Vagyis a pH méréshez, a redoxpotenciál méréséhez, az oldott oxigén méréshez, továbbá a vezetőképesség precíz méréséhez remekül alkalmazható eszközöket, illetve azok előnyeit mutatjuk meg egyenként.

Természetesen arról is lesz szó, hogy az egyes mérőeszközök és kiegészítők beszerzésére miként nyílhat lehetőséged.

A pH mérés hatékonyságát elősegítő eszközök

Definíció szerint a pH a hidrogén ionok aktivitásának, másként fogalmazva a híg oldatokban való koncentrációjának a mértékét mutatja meg. A méréséhez a következő apparátusra lehet szükséged.

Kalibráló oldatok – Fontos, hogy a kifinomult és pontos érzékelőkhöz precíz kalibrációs megoldásokat alkalmazz. Az Atlas Scientific pH-kalibráló oldatait ennek szellemében a legnagyobb pontosság biztosítása végett készítik, három pontos eljárással. PH 4.00, PH 7.00 és PH 10.00 változatban egyaránt rendelkezésre állnak.

Gravity analóg pH mérő – A pH-méréséhez remekül használható, ugyanakkor az alacsonyabb árfekvésű kézi pH-mérő pontosságát szolgáltató eszköz. Az alkalmazása egyszerű, a célnak tökéletesen megfelel,  miközben könnyen olvasható analóg jelet biztosít.

IXIAN ipari pH mérő műszer – Szintén egyszerűen használható pH műszer, amely a lényegre fókuszálva, precízen olvassa le a pH-t. A könnyű telepítésről a DIN sínre szerelhető tartó, az egyszerű leolvasásról pedig 4-20 mA-es analógkimenet és kijelző gondoskodik.

Labor szonda – Kifinomult pontosságú pH-érzékelő, amely anélkül teszi lehetővé az oldatok pH értékének leolvasását, hogy maga a szonda károsodna. Emellett a kifejezetten tiszta vízben is elősegíti a tűpontos a pH-érzékelést.

A szonda egyébként extrudált epoxiból készült, hihetetlen ellenállást biztosítva így az erős savakkal és egyéb anyagokkal szemben. A segítségével akár a füstölgő salétromsav pH értékének leolvasása sem jelenthet gondot.

Ipari pH szonda – A készülék a nagyobb felülete miatt jóval több belső elektrolitot tartalmaz, ennek köszönhetően a várható élettartama csaknem is kétszer hosszabb a labor szondához képest.

A vastag Ryton teste gyakorlatilag elpusztíthatatlan, a szonda sík érzékelési területe miatt pedig az üveg törésétől sem kell tartani.  A 3/4 ″ -os NPT menetes test, valamint a belső hőmérséklet érzékelő pedig további hozzáadott értékkel bír.

A redoxpotenciál számításához szükséges kellékek

A redukciós-oxidációs (redox) reakciók legfontosabb paraméterének méréséhez a Rievtech webshopban a következő újdonságok állnak rendelkezésre.

Redoxpotenciál 225mV kalibráló oldat – Állandó jelleggel 225 mV értéket tart fenn, ami optimális a redoxpotenciál szonda kalibrálásához. Hogyha 16 °C alatt tárolod, jelentősen megnövelhetjük az eltarthatóságát.

Gravit analóg redoxpotenciál mérő – Ideális kellék, hogyha a méréseket szeretnéd hozzáadni a készülékhez, mégpedig egyszerűen. Nagyszerű ár-érték aránnyal bír, miközben az alap kézi mérőeszközök tudásával bír.

Ixian redoxpotenciál műszer – Mivel az EZO besorolású eszközök rendszerint nem integrálódnak jól a PLC-kkel, az IXIAN műszerek segíthetnek áthidalni ezt a problémát.

Mini redoxpotenciál szonda – Tudását tekintve nem marad el a labor szondáktól, a kisebb mérete viszont segítséget jelent a zökkenőmentes használatban. Remekül alkalmazható a környezeti mérések során, ahol rendszerint kevés hely áll rendelkezésre a megvalósításhoz.

Ipari redoxpotenciál szonda – Úgy tervezték, hogy szinte elpusztíthatatlan legyen. A 3/4″ -os NPT menetes test ráadásul megkönnyíti a csőágba szerelést, így a szonda vegyszergyártás, vagy egy uszoda környezetében is elképesztően hasznos lehet.

Fontos hozzávalók az oldott oxigén méréshez

Oldott oxigén teszt oldat – Remekül alkalmazható az oldott oxigén skála alsó értékének kalibrálásához, illetve annak megerősítéséhez, hogy az oldott oxigén szonda megfelelően működik.

Gravity analóg oldott oxigén mérő – Az oldott oxigén mérés nem feltétlenül kell, hogy összetett vizsgálat legyen. A Gravity oldott oxigén mérő analóg feszültséget 10mV és 1000mV között bocsát ki analóg feszültséget, a D.O. leolvasásokat pedig csak a telítettség százalékában fejezi ki.

Ixian oldott oxigén műszer – Egyszerű megoldást kínál a komplex méréshez. Elég csatlakoztatni és kalibrálni a szondát, hogy kifogástalan minőségben rendelkezésre álljanak a mérési adatok. Egyszerű, mégis pontos és hatékony, ahogyan az elvárható.

Mini oldott oxigén szonda – Kifejezetten a kisebb helyekre tervezett mini szonda, ami tudását tekintve egyáltalán nem marad el a labor szondáktól. Alacsonyabb áron szerezhető be, ugyanakkor a kisebb elektrolit tartalma miatt gyakrabban kell újra tölteni, mint egy nagyméretű, vagy ipari szondát.

Újdonságok, amelyek a vezetőképesség méréshez bizonyulhatnak hasznosnak

Ixian vezetőképesség műszer – Jóval egyszerűbbé teszi a vezetőképességi adatok beolvasását PLC segítségével, mégpedig a ma piacon lévő megoldások árának csaknem a töredékéért.

Mini vezetőképesség szonda – Ugyanolyan megbízható működik, mint a nagyobb méretű vezetőképességi szondák, csak kisebb méretben. Fontos tudni vele kapcsolatban, hogy mivel a vezetőképességi szondákban nincs kimerülő elektrolit, ezért csak a telepítés során szükséges kalibrálni őket.

Miként tudod beszerezni a felsorolt újdonságokat? Látogass el a Rievtech webshopjába, ahol minden fontos információt megtalálsz a készülékekkel kapcsolatban. Ha pedig kérdésed van, tedd fel nekünk ide kattintva.

Szeretnél még több PLC programozóval megismerkedni és eszmét cserélni? A zárt Facebook csoportunkkal találkoztál már? Kattints ide, lépj be a PLC-k és HMI-k iránt érdeklődők közösségébe, és legyél képben az újdonságokkal!

A PLC programozó szakma szépségei és kihívásai  /interjú Pál Csabával/

A PLC programozó szakma szépségei és kihívásai /interjú Pál Csabával/

Komolyan érdekel a PLC programozás területe, és szívesen tudnál meg többet a szakma rejtelmeiről? Jó volna választ kapni a “milyen az élet PLC programozóként” kérdésre olyan releváns személyektől, akik már hosszú évek óta aktívan dolgoznak a szakmában?

Folytatjuk korábban indított tartalomsorozatunkat. Vagyis újfent egy tapasztalt PLC programozót kérdeztünk a karrierjének indulásáról, az őt érintő kihívásokról, izgalmas projektekről, valamint a szakma jövőjéről.

Pallagi Ádám, Zink János és Zink Bence után ezúttal Pál Csabával volt szerencsénk beszélgetni a PLC programozás szépségeiről és kihívásairól.

Nagyjából mióta dolgozol a PLC programozás területén?

Körülbelül 5-6 éve már, hogy aktívan dolgozom a PLC programozásban. Ezt megelőzően a villamosiparban tevékenykedtem.

Mi motivált arra, hogy ezen a területen helyezkedj el?

Gyermekkoromtól kezdve kedvelem az elektronikát. Már a nyolcvanas években logikai kapukkal, időzítő áramkörökkel, és érzékelőkkel kezdetleges, ugyanakkor jól működő, és feltételekhez kötött vezérléseket valósítottam meg.

Tettem ezt pusztán azért, mert az örömömet leltem benne. Úgy is fogalmazhatunk, hogy ez volt a hobbim. Akkortájt kezdtem el foglalkozni a programozással is. Először az akkor elérhető számítógépeken, mikro computereken. Vagyis az ZX81-en, Commodore 64-en, 1993-95-től pedig már PC-n.

Aztán a kétezres évek elején kezdtem el építgetni komolyabb vezérlőket, mégpedig PIC mikrokontrollerek alkalmazásával. Ezek már megírt program alapján működtek. Közben pedig a munkáim során egyre több helyen találkoztam PLC segítségével megoldott vezérléssel. Kényszert éreztem a közelebbi megismerésére, illetve a technológia felhasználására.

Milyen kezdeti nehézségeken kellett túllendülnöd a szakmai pályafutásod elején?

A szegényes információ ellátottság, valamint az idegennyelv hiánya okozott kezdetben olyan nehézségeket, amiket át kellett hidalnom.

Manapság egyébként már kedvezőbb a helyzet ilyen szempontból. Kapásból eszembe jut a Rievtech weboldala, ahol nagyon jó a szakirodalom ellátottság. De némi kereséssel magyar, angol vagy német nyelvű oldalakat is könnyű már találni a témában, amelyek egytől egyig nagy segítséget nyújtanak.

Szerinted milyen irányultság és gondolkodásmód kell ahhoz, hogy valaki a területen jól boldoguljon?

Úgy gondolom, hogy az elektronika és az informatika szeretete mellett a logikus, kognitív funkciók megléte szükséges több szinten. Kulcsfontosságú hozzávaló továbbá a magas szintű problémamegoldó képesség.

Hozzávetőlegesen hány PLC programozói munka kivitelezésében vettél már részt?

Hét komolyabb önálló fejlesztésem volt mostanáig, kiegészítve rengeteg kisebb, már meglévő program módosításával és / vagy kiegészítésével az igények szerint. Hozzáteszem, hogy szeretek foglalkozni ezzel a területtel.

Tehát otthon a virágaimat nem én locsolom, hanem PLC vezérlés végzi a locsolást. Volt egy nagyon jó projektem pár évvel ezelőtt, szintén csak hobbi szinten. Ott léptető motorokkal megoldott precíziós mechanika vezérlését kellett elkészíteni.

Ez egy tekercselő gép volt, amivel transzformátorokat, illetve különböző tekercseket lehetett elkészíteni. Az ember befűzte a drótot, megadta a paramétereket, a gép pedig elkészítette saját maga a végeredményt.

Melyik projektre vagy a legbüszkébb azok közül, amiken dolgoztál?

Egy gyár üzemcsarnok kapuinak, kültéri és beltéri biztonsági világításának, ipari levegő ellátásának, tetőablakainak, továbbá a vagyonvédelmi rendszerének egyetlen PLC-vel történő felügyelete, irányítása, illetve automatikus funkciókkal történő ellátása volt a komplex feladat.

Közel egy évet vett igénybe. Itt ugyanis nemcsak a programozásról volt szó, hanem a terepi megvalósítást is én csináltam. Egyébként Hörmann és Scan-Door típusú redőnykapuk vannak ezeken az üzemcsarnokokon.

Meg kellett oldani, hogy ezeknek a távolról vezérelhetősége, automatikus nyitása és zárása, valamint a füstelvezető tetőablakoknak a felügyelete a manuális parancskiadás mellett, automatikusan is működjön.

Ha példának okáért tűz üt ki az üzemcsarnokban, akkor az oda tartozó tetőablakok automatikusan kinyílnak. Emellett műszak végén az üzemvezetőnek nem kell végigjárni és ellenőrizni minden kaput és kapcsolót. Ehelyett csak megnyom egy gombot, és minden automatikus módon bezáródik, a villany lekapcsol, a biztonsági rendszer élesedik.

Fontos, hogy az időjárás paramétereinek a változása is befolyással van a rendszer működésére. Nagy szél vagy eső hatására az ablakok automatikusan becsukódnak, a redőnykapuk pedig nyitáskor nem nyílnak fel teljesen, ha esik az eső.

Volt/van-e olyan hobbi projekted, ami egyáltalán nem hétköznapi?

Az előbb említett gyár automatizálása rendkívül látványos, hiszen bármely funkció vezérelhető telefonról is. A dolgozók egyébként sokáig nem is értették, hogy miért kapcsolnak fel a lámpák és nyílnak ki az ajtók automatikusan, amerre csak járnak az épületen belül.

Melyik munka okozta a legtöbb nehézséget? Hogyan oldottad meg?

Különösebb nehézséget egyik sem okozott. Mindig szépen sorban haladok, lépésről lépésre egy projektben. Ha egy probléma megoldása megakad, azt félreteszem néhány napra. Addig folytatom más lépéssel, majd pár nap múlva visszatérek a pihentetett problémás kérdésre.

Mi az, amit a mai napig a legjobban kedvelsz ebben a szakmában?

A kihívást, valamint a megvalósításban rejlő sikerélményeket. Ha elkészítek egy projekten belül egy-egy lépést vagy funkciót, az nekem óriási sikerélményt okoz.

Mit kedvelsz a legkevésbé a szakmán belül?

Azt hiszem, hogy az aktuális projekt első néhány napját. Amíg kitalálom, majd papírra vetem a megvalósításhoz vezető utat.

Fontos tudni ezzel kapcsolatban, hogy alapvetően kétféle programozó létezik. Van, aki terv szerint készíti a programot és van, aki az úgynevezett monolit programozást csinálja. Utóbbi esetben nem készül előre terv, hanem az illető csak nekiáll, és csinálja.

A tapasztalataim szerint a tervezés alapos kidolgozása kiemelten fontos. Ha nem így csináljuk, a későbbiekben elég sok problémába ütközünk.

Szerinted milyen készségekre, kompetenciákra, illetve milyen szakirányú végzettségre van szükség a PLC programozáshoz?

Úgy gondolom, hogy jól kell ismerni a villamosiparban használatos technológiákat, megoldásokat, alkatrészeket, méghozzá készségszinten. Nem árt továbbá az sem, ha van az embernek objektum orientált programfejlesztési gyakorlata.

Szerintem spontán tanulással is elsajátíthatók a fontosabb ismeretek. Nekem például általános programozói és villamosipari végzettségem van. A kettő alkalmazása egyenes út a PLC programozáshoz.

Nem kell mást tenni, mint felkutatni, illetve megismerni egy-egy adott PLC típusnak a felhasználhatóságát és logikáját.

Mi az a három tanács, amit egy kezdő PLC programozónak mondanál?

A legfontosabbnak a tanulást tartom. Másodiknak a kitartást. A harmadiknak tanácsom pedig az, hogy mindig legyen biztonsági mentés egy másik háttértárolón. Jártam már úgy, hogy több hét munkáját követően tönkrement a winchester, és elölről kellett kezdeni mindent.

Hogy látod a szakma jövőjét? Egyetértesz azzal, hogy egyre több jó PLC programozóra lesz szükség a következő években?

Az iparban egyre többször, egyre több helyen PLC-vel valósítják meg már az egyszerű vezérléseket is. Ez nemcsak a vezérlés könnyebb megvalósítását jelenti, hanem több olyan funkciót is ad a rendszernek, amit a későbbiekben fel lehet használni.

Például egy üdítőital készítő gyárban, ahol a 80-as és 90-es években még ember nézte végig a szalagról legördülő ládák hibátlan összetételét, manapság ezeket már mind PLC-k figyelik.

Úgy gondolom, hogy ez a tendencia folytatódik, hiszen az automatizálás napról napra fejlődik. Ennek megfelelően a terület szakemberei is egyre keresettebbek lesznek.

Pál Csaba elérhetősége szakmai jellegű megkeresésekhez: mest@freemail.hu

Szeretnél még több PLC programozóval megismerkedni és eszmét cserélni? A zárt Facebook csoportunkkal találkoztál már? Kattints ide, lépj be a PLC-k és HMI-k iránt érdeklődők közösségébe, és legyél képben az újdonságokkal!

Megkönnyítheti a baromfitartóknak az életét a mindszenti fejlesztésű robot

Megkönnyítheti a baromfitartóknak az életét a mindszenti fejlesztésű robot

Javít a csirkék életkörülményein, csökkenti a stresszt, biztonságossá teszi a munkavégzést, stabilabbá, gazdaságosabbá az állattartást és így a gazdák életét a mindszenti fejlesztésű alomszóró robot.

– A fejlesztés soha nem zárul le, folyamatos a finomhangolás, újabb és újabb ötletek jönnek – mondta az alomszóró robotot kivitelező, informatikus barátjukkal szövetkező két mindszenti gazda. Szijjártó Ádám és keresztapja, Gál Jenő hosszú évek munkaerőhiány miatti küzdelmeit akarta lezárni új ötletével.

Forrás: delmagyar.hu

Azok a családi ebédek

Ahogy azt a mindszenti majorban összegyűlve mesélték: nem múlhatott el családi összejövetel a problémák emlegetése nélkül. Az automatizálás gondolata gyorsan megfogant. A gazdák ötleteit barátjuk, Nagy Tamás programozóként szerencsére kitűnően értette, és tudta, miként segítheti a technikai igények automatizálását, a robot szoftveres vezérlését.

Az egyik mélyalmos csarnok tízezer csirkéje alá összedarált szalmát szóró, síneken közlekedő, távvezérelt robot híre szépen terjed a településen. A gazdák gépükön munka mellett, szabadidejükben dolgoztak, és egy bordányi telepen kezdték a fejlesztést. Az első két évben ötleteltek, terveztek és építettek, megcsinálták a robotot, valamint a mozgásához szükséges felsőpályákat. A csarnokba belépve a legapróbb részleteken át próbálták érzékeltetni, a baromfitartás micsoda összmunka és hány ponton bukhat a sikeressége.

Forrás: delmagyar.hu

A szalmát terítő robot

Ádám a csirkék alatti alom, a nemzetközileg alkalmazott eljárások közti különbségeket magyarázta. A mélyalom szárazon tartását a turnus befejeztéig többnyire két irányból közelítik meg. Vagy olyan almot – mondjuk a legelterjedtebb búzaszalmát – használnak az ólban, amelyet folyamatos utánpótlással újra és újra frissítenek, vagy az állomány telepítése előtt egyszerre elhelyezik például a fapelletet, aminek minőségét megóvva tartják fenn az elvárt ideális körülményeket. Az anyag nedvességgel telítődésekor fűtéssel és szellőztetéssel szárítják vissza azt, ezzel hatalmas energiamennyiséget elhasználva.

A Szijjártó telepen mindkét technikával dolgoztak már, tapasztalatuk szerint a szalma használata gazdaságosabb és az állatoknak is kedvező körülményeket nyújt az újabb és újabb alájuk helyezett réteg. Ezt a feladatsort automatizálták a gazdák. Ahhoz, hogy a robot egyenletesen teríthesse szét az almot, azt előbb darálóval apróra törik, hogy könnyebben szóródjon a könnyű súlya miatt a szerkezetből egyébként nehezen távozó szalma. A csarnok teljes hosszában az itatósorokkal párhuzamos síneken, távvezérléssel fut az gép.

Forrás: delmagyar.hu

Méri a csarnok értékeit

Az elektromos vezérlés miatt szinte hangtalanul gördül a síneken, elkerülve a baromfit terhelő stresszhatást. Az akkumulátorokkal, 24 voltról működtetett robot elektromos árammal és alomanyaggal tölti magát, emberi beavatkozás nélkül. Rögzíti, hogy terítés közben a csarnok mely pontján fogyott ki a szalma, és újratöltés után a visszakeresett pozícióból folytatja a munkát. Ezt a fejlesztés egyik legfontosabb pontjaként említették a gazdák. Ahogy azt is, hogy képes a csarnok belső értékeit, például páratartalmat és hőmérsékletet mérni, így javíthatják a szárnyasok életkörülményeit. A folyamatosan frissen szórt és így száraz alommal csökkenthetik az egészségügyi kockázatokat.

A cikk eredetileg a delmagyar.hu weboldalon jelent meg: https://www.delmagyar.hu/vezeto-hirek/megkonnyitheti-a-baromfitartoknak-az-eletet-a-mindszenti-fejlesztesu-robot-6754043/

A robot vezérlése Rievtech PLC-vel valósult meg.

A PLC programozó szakma szépségei és kihívásai – interjú Zink Bencével

A PLC programozó szakma szépségei és kihívásai – interjú Zink Bencével

Komolyan érdeklődsz a PLC programozás iránt, és szívesen tudnál meg többet a szakma rejtelmeiről? Szívesen kapnál választ a “milyen az élet PLC programozóként” kérdésre olyan releváns személyektől, akik már hosszú évek óta aktívan dolgoznak a területen?

Folytatjuk nemrégiben indított tartalomsorozatunkat, amiben PLC programozókat kérdezünk a karrierjük indulásáról, az őket érintő kihívásokról, izgalmas projektekről, valamint a szakma jövőjéről.

Beszélgettünk már Pallagi Ádámmal és Zink Jánossal is, most pedig Zink Bence válaszolt a kérdéseinkre.

Nagyjából mióta dolgozol a PLC programozás területén?

Hivatalosan két éve, előtte édesapámtól lestem el hasznos praktikákat. Maga a terület mindig is érdekelt, aztán szép lassan úgy alakult, hogy egyre mélyebben belekerültem a PLC programozásba.

Mi motivált arra, hogy ezen a területen helyezkedj el?

Számos egyéb platformon programoztam már korábban is. Aztán nagyjából 2,5 éve egy ajánlás miatt tértem át Unitronics-ról Rievtech-re. Részben a kedvezőbb árazás miatt is döntött úgy a cég, hogy a kisebb projekteket csináljuk meg Rievtech PLC-vel. Egyre jobban megtetszett maga a platform, így rám bízták, hogy mélyedjek el benne minél inkább.

A végzettségednek és a tanulmányaidnak volt-e bármilyen köze ahhoz, hogy végül ezt a szakmát választottad?

Leginkább az informatikai végzettségem játszott közre, de a villanyszerelői szakvizsgám is hasznosnak bizonyult. A cégnél tulajdonképpen a villanyszerelési részleg igazgatóhelyetteseként dolgozom, és ezen a munkakörön belül programozom gyakorlatilag PLC-t is.

Milyen kezdeti nehézségeken kellett túllendülnöd a szakmai pályafutásod elején?

A legnagyobb kezdeti nehézséget az okozta, hogy át kellett állnom egy teljesen más programozó környezetről a létradiagram működésére. Meg kellett értenem a felépítését, a működését és a logikáját. Korábban teljesen más programozói környezetben dolgoztam, így időbe telt az átállás.

Szerinted milyen irányultság és gondolkodásmód kell ahhoz, hogy valaki a területen jól boldoguljon?

A területen történő boldoguláshoz önmagában nem elég megtanulni, hogy melyik utasítás mire való. Az igazi kulcs meg is érteni mindazt, amit a program csinál. Amennyiben sikerül átlátni a teljes működést, úgy a később felmerülő esetleges programozási hibák megtalálása is lényegesen egyszerűbb lesz.

Hozzávetőlegesen hány PLC programozói munka kivitelezésében vettél már részt?

A hivatalos PLC programozással kapcsolatos munkákat alapul véve nagyjából 18 projekt kivitelezésében vállaltam aktív szerepet. Az otthoni projektekkel is kalkulálva ez a szám bőven 30 felett van.

Melyik projektre vagy a legbüszkébb azok közül, amiken dolgoztál?

Nemrégiben volt a cégünknél egy konstrukciófrissítés, aminek én terveztem és építettem a komplett lelkét. Egy nagyméretű, elektromotorokkal meghajtott lemezollóról volt szó egyébként, ami a pillanat törtrésze alatt hasítja át akár a 4-5mm vastag acéllemezeket is.

A géphez tartozik egy vezérelt billenő tálca, valamint egy digitális ütköző a vágásméret pontos beállításához. Mindezek mellett olyan szenzorokkal is el van látva, amelyek a balesetvédelmet hivatottak szolgálni.

Bár korábban is PLC hajtotta, a szoftvert teljes mértékben át kellett írni, így mostanra jóval többet tud az eredeti verziónál. A projekt mintegy három teljes hetet vett igénybe, és személy szerint egyedül vittem véghez.

Volt/van-e olyan hobbi projekted, ami egyáltalán nem hétköznapi?

PLC vezérléssel megcsináltam itthon az egész házra a komplett riasztó rendszert, ami csaknem egy teljes éve hibátlanul működik. A rendszer szünetmentes tápegységgel ellátott, sorba kötve egy riasztó akkumulátorral, így áramszünet esetén is tökéletesen működik.

Az ajtóknál és ablakoknál érzékelőket kötöttem rá, továbbá része még a riasztórendszernek egy biztonsági kamera, ami riasztás esetén bekapcsol, a két szirénával együtt.

Melyik munka okozta a legtöbb nehézséget? Hogyan oldottad meg?

Az egyik projekt keretei között egy háromhengeres egyengető gépnek kellett az egész vezérlését megoldani. Itt merült fel először igényként, hogy a PLC-t párosítsuk HMI-vel. Vagyis egy nagyobb érintőképernyővel, ami mutatja az információkat, és segít a beállítások elvégzésében.

A nehézséget annak a kitapasztalása okozta, hogy miként is működik a PLC és HMI párosítása, hogyan kommunikál a két eszköz. A fő problémát egy bitváltás jelentette, amit a HMI-ről kellett volna irányítani, és a PLC-nek elvégezni.

Megoldásként az egész bitváltást megírtam Java nyelven, utána pedig papírra rajzoltam, hogyan is nézhetne ki mindez létradiagramon. Miután egy másik platformon megoldottam, majd lefordítottam a PLC nyelvére, működött a rendszer.

Mi az, amit a mai napig a legjobban kedvelsz ebben a szakmában?

Egyrészt szinte bármit meg lehet valósítani a PLC programozás segítségével, másrészt minden nagyobb projekt újabb kihívás elé állít, én pedig szeretem a kihívásokat.

Szerinted milyen készségekre, kompetenciákra, illetve milyen szakirányú végzettségre van szükség a PLC programozáshoz?

Véleményem szerint maga a szakirányú végzettség kevésbé lényeges. A területen történő sikeres érvényesülés csakis kizárólag azon múlik, hogy valakit mennyire érdekel, mennyire akar elmélyedni benne, mennyire akarja megérteni és megtanulni a PLC programozást.

Mi az a három tanács, amit egy kezdő PLC programozónak mondanál?

A legfontosabb, hogy ne megtanulni akarjuk a PLC programozást, hanem megérteni. Így könnyebben fogjuk megalkotni a programokat, miközben az esetleges hibák megtalálása is gyorsabban megy.

Fontos, hogy ne akarjuk belevágni a fejszénket egyből a legdrágább fába. Tehát ne a legdrágább eszközt vegyük meg mindjárt. Az egyszerűbb PLC-k segítségével könnyebben átláthatjuk magát a működést, ha pedig ezzel megvagyunk, akkor léphetünk előre szép folyamatosan.

Mindezek mellett amenyire csak lehet, célszerű kerülni a Block programozást. A PLC esetében sokkal inkább érdemes létrát használni, mert átláthatóbb, egyszerűbb és kevesebb hibalehetőséggel jár.

Hogy látod a szakma jövőjét? Egyetértesz azzal, hogy egyre több jó PLC programozóra lesz szükség a következő években?

Egyetértek vele, de fontosnak tartom hozzátenni, hogy elsősorban felkészült szakértőkre lesz szükség. A pontos és átgondolt tervezés szerepe az életünk számos területén felértékelődik, ami egyre mélyebb szaktudást igényel majd.

Szeretnél még több PLC programozóval megismerkedni és eszmét cserélni? A zárt Facebook csoportunkkal találkoztál már? Kattints ide, lépj be a PLC-k és HMI-k iránt érdeklődők közösségébe, és legyél képben az újdonságokkal!