Orchidea gondozás PLC-vel? Folytatás következik

Orchidea gondozás PLC-vel? Folytatás következik

Folytatódik az orchidea kihívás, amelyben az abszolút 0-ról indulva lépésről lépésre beszámolok a projektem haladásáról, amely nem más, mint egy orchidea életben tartása PLC segítségével. Az előző részben eljutottam odáig, hogy a PLC-t sikeresen bekapcsoltam. Itt az idő, hogy elkészítsem hozzá a programot, rátöltsem a készülékre és megbizonyosodjam róla, hogy működik.

Mivel készüljön a program?

PLC-nket többféleképpen is programozhatjuk. A Rievtech PLC-khez ingyenesen letölthetőek az xLogic és xLadder programok a rievtech.info támogatói oldalról. Az xLogic Funkcióblokk-Diagram (FBD) alapú programnyelv, ami használata rendkívül felhasználóbarát, hisz végeláthatatlan mátrix szerű kódsorok helyett vizuálisan, funkció dobozok elhelyezésével és összekapcsolásával készíthetjük el a programunkat.

Az xLadder, ami létradiagramokra épül, szintén egy vizuális programozási nyelv, ráadásul a műszaki rajzok logikájára épül, így ismerős lehet mindenkinek, aki már munkája során találkozott, esetleg készített műszaki rajzokat.

A Funkcióblokk- Diagramokról és a létradiagramokról bővebben olvashatsz korábbi cikkünkben ide kattintva.

Műszaki rajzok ismerete hiányában számomra az xLadder nem jelentett előnyt, így az xLogic mellett tettem le a voksom, aminek építőkockái hasonlatosak egy e-mail automatizmus elkészítéséhez. (Online marketinges? Valaki?)

A programot ingyenesen letöltöttem az alábbi linkről, ahol példaprogramokat is találhatunk a gyakorláshoz. Én egy videó követésével futottam neki az xLogic megismerésének, ami nem más, mint Walter Reéb –  PLC, egyszerűbb mint gondolnád! Az alapok – videója.

Az orchidea életben tartásának 3 alappillére a fény, a hőmérséklet és a páratartalom szabályozása. Walter videójában egy égő fel-le kapcsolását tanulhatjuk meg elkészíteni, így ez pont hasznomra lesz az orchideának későbbiekben fényt adó lámpa vezérlésénél.

A program készítése

A videót követve xLogic-ban az új gombra kattintva megkezdtem a program megírását. Elsőként egy digitális bemenet funkció dobozt, majd egy digitális kimenet funkció dobozt helyeztem el a munkafelületen, az eszköztárban az összekapcsolás ikon segítségével pedig összekötöttem a kettőt. 

Ezt követően az időzítő mappából egy aszinkron impulzusgenerátor funkció dobozt helyeztem a kettő közé, és ismét összekötöttem a dobozokat. Két kattintás után a felnyíló ablakban megadtam az impulzus és impulzusszünet hosszát, ellenőrzésképpen pedig az eszköztárban a szimuláció gombra kattintva elindítottam egy szimulációt. Ez abból a szempontból is nagyon hasznos, hogy a piros pontok a PLC ki-és bemeneteinél pontosan megmutatják, hova kell majd kötnöm az égőt és a kapcsolót.

A program elkészítését követően a PLC-t egy programozó kábel segítségével összekötöttem a számítógéppel, és mivel nem ismerte fel a gép az eszközt, telepítettem szintén a rievtech.info oldalról az USB drive 32 bit programot és a problémám meg is oldódott. 

Visszatérve a programba elsőként össze kellett párosítanom a PLC-vel, amit a kommunikációs port ikonra kattintva lehet megtenni. A felugró kommunikációs konfiguráció ablakban a csatlakozás gombra kell kattintani és ha minden rendben, egy felugró ablak jelzi, hogy sikeres volt a párosítás. Ezt követően a csatlakozás a PLC-hez gombra kattintottam és további menüpontok váltak elérhetővé az eszköztárban. Többek között egyből a kommunikációs port-tól jobbra található PLC-ELC ikon, amire kattintva rátöltöttem a programot a PLC-re. 

Miután a program a PLC-n volt, elérkezett az idő, hogy kipróbáljam, működik-e. Ehhez egy kapcsolót és egy égőt kötöttem a PLC-hez, az alábbi módon.

Az összeszerelés

Elsőként megbizonyosodtam róla, hogy a PLC nincs feszültség alatt. Ezt követően a PLC 1-es kimenetét egy fehér vezetékkel és érvéghüvellyel összekötöttem a kapcsoló egyik végét, a másik végét pedig egy barna vezetékkel, szintén fehér érvéghüvellyel bekötöttem a 24 voltos elosztó emeleti, (+) részébe.

Az lámpa egyik végét a PLC Q1-es kimenetének 2-es pontjába kötöttem egy fehér vezetékkel, fehér érvéghüvellyel, a másik végét pedig az elosztó földszinti (-) részébe.

Ezt követően a PLC Q1-es kimenetének 1-es pontját összekötöttem az elosztó emeleti (+) részével egy barna vezetékkel, amire fehér érvéghüvelyt erősítettem.

Kapcsolási rajz

Be kell valljam, Nekem nem sikerült elsőre mindent a megfelelő helyre kötnöm és segítséget kellett kérnem. Neked, kedves olvasó minden érthető? Hogyha bármilyen kérdésed felmerül ezt olvasva, írd meg bátran kommentben!

Miután minden csavar a helyére került bedugtam a konnektorba a kis rendszerem és a kapcsoló felkapcsolásával el is kezdett villogni az égő.

Hamarosan érkezik a folytatás! Iratkozz fel a hírlevélre és értesülj róla elsőként!


Kedvet kaptál a PLC programozáshoz? Fedezd fel a Rievtech blogjának videó- és tudásbázisát ide kattintva! Haladóknak ajánlom figyelmébe az alkalmazási példákat is!

A zárt Facebook csoportunkhoz csatlakoztál már? Kattints ide, lépj be a PLC-k és HMI-k iránt érdeklődők közösségébe, és legyél képben az újdonságokkal.

Milyen nyelven programozhatunk PLC-t?

Milyen nyelven programozhatunk PLC-t?

A programozás szó sokakat elrémiszt, egyből fekete alapon zöld számok kígyózó sorát vizionálják a mátrixból, amit csak a kiválasztottak képesek értelmezni.

Ugyanakkor már vannak olyan egyszerű és grafikus PLC programozási nyelvek, amik könnyen elsajátíthatóak nem szakemberek számára is, ezzel széleskörű felhasználást biztosítanak. Ebben a cikkünkben a Funkcióblokk-diagramokkal (FBD) és Létradiagramokkal (LAD) ismerkedünk meg közelebbről, melyek méltán népszerűek a PLC programozók körében.

A cikk végére nem csak az alapokkal és a felhasználási területekkel kapcsolatban kapsz tiszta képet, de ingyenesen le is töltheted őket és alkalmazási példákat is mutatunk hozzájuk.


Funkcióblokk-diagram (FBD)

A legtöbb programozó imádja az FBD-t, mert ez egy nagyon egyszerű módja a PLC programozásának. Miért? Mert jól átlátható módon több jól koordinálható részegységre bont 1-1 feladatot, ezzel pontosan igazodik a villamos mérnöki gondolatmenethez.

Az FBD-vel elfelejthetjük a mátrix szerű sok kódsorral írt programokat, helyette vizuálisan és egyszerűen funkció dobozok elhelyezésével és összekapcsolásával készíthetjük el programmunkat, ahogyan azt az alábbi képen is láthatjuk:

Funkcióblokk

Az FBD alapját a funkcióblokkok adják. A program megalkotásához funkcióblokkokat (dobozokat) kell elhelyeznünk a munkafelületen és ezeket kell összekötnünk egymással. Minden funkcióblokk bizonyos ki- és bemenettel rendelkezik és könnyen értelmezhető szimbólumok vagy szövegek segítenek beazonosítani a funkcionalitásukat.

Programozáskor számos sztenderd és speciális funkcióblokk közül választhatunk, de akár elkészíthetjük saját funkcióblokkjainkat is. Nézzünk rá pár példát, milyen sztender funkcióblokkok közül választhatunk.

Logikai funkcióblokkok

Az OR (vagy) funkcióblokk (>=1)  talán a legegyszerűbb. Két bemenettel és egy kimenettel rendelkezik. Amennyiben az egyik bemenet értéke 1, a kimenet is 1 lesz.

Az AND (ÉS) funkcióblokk nem sokban különbözik, szintén két bemenettel és egy kimenettel rendelkezik, ám ahhoz, hogy a kimenet 1 legyen, mindkét bemenetnek 1-nek kell lennie

Saját funkcióblokkok

Amennyiben nem találjuk amire szükségünk van a számos alap és speciális funkcióblokk között, elkészíthetjük saját funkcióblokkjainkat is. A Rievtech PLC-k programozó környezete ezt LID-ként definiálja. 

Mit lehet programozni FBD-vel?

Bármit, például egy családi ház fűtésének vezérlését, amit az alábbi linken részletesen elolvashatunk.  (https://rievtech.info/alkalmazasi-peldak/futes-hutes-vezerles/) A képen láthatjuk magát a kész programot, ami segítségével kézi és automata üzemmódban is vezérelhető a családi ház teljes hűtési és fűtési rendszere Rievtech PLC segítségével. A program az FBD alapú xLogic programozó szoftverrel készült, ami ingyenesen letölthető ide kattintva (https://rievtech.info/programok/xlogic/)  a Rievtech támogatói oldaláról.

Létradiagram (LAD)

Az egyik legjobb vizuális programozási nyelvet a Létra logikának vagy létradiagramnak (LAD) hívják, és nem csak jó neve van, de nagyon könnyen és gyorsan megtanulható. 

Ez a grafikus programozási nyelv ránézésre ismerős lehet mindenkinek, aki már dolgozott relés kapcsolással. Mivel villamos szakemberek számára készült programot a relés kapcsolás logikájára alapozták, ha már ismerjük a relés áramkörök kapcsolási rajzát akkor nagyon könnyen el tudjuk sajátítani a létradiagramos programozást is. Ugyanakkor ne tévesszen meg bennünket az egyszerűsége, a LAD használatával összetett és fejlett PLC programok készíthetőek.

Hasonlóan az FBD-hez, a LAD is egy vizuális programozási nyelv, így hosszú programsorok írása helyett szimbólumokat helyezünk el a munkalapon, melyeket összekötünk a program létrehozásához.

Különbségek

Csakúgy, mint az elektromos rajzokon, a létradiagramban is megtaláljuk az érintkezők és relék szimbólumait (tekercsek). Egy lényeges különbség a létra logikai diagramok és az elektromos rajzok között a rajzolásuk módja. Ahol az elektromos vázlatokat gyakran vízszintesen rajzolják, a létra logikai ábrákat függőlegesen rajzolják.

Ez a megoldás mindenekelőtt a létra logikáját könnyebben olvashatóvá teszi, mert természetes, ha a szem balról jobbra, majd lefelé a következő sorra megy. Csakúgy, mint olvasás közben. A létra logika függőleges rajzolásának oka továbbá a végrehajtási sorrend beállítása. A PLC mindig a létra logikájának tetején indul, majd lefelé haladva hajtja végre az egyes feladatokat.


Mitől létra?

Létra logika létrehozása során egyszerre egy sor készül, ám amint egyre több vonal (lépcső) készül, a lépcsők egymás felé sorolnak, ezzel létrehozva a létrához hasonlatos megjelenést.

Programozása

Az első dolog amit meglátunk a programozás megkezdésekor két vertikális vonal. E közé a két vonal közé kerülnek a lépcsők, amikre elhelyezhetjük a szimbólumokat (tekercseket). A program mindig szimbólumról szimbólumra, lépcsőről lépcsőre haladva hajtja végre a feladatokat, fentről lefelé haladva.

Nézzünk meg pár szimbólumot közelebbről!

A záró érintkező. Ez a szimbólum alaphelyzetben nyitott állapotú érintkező. Megvizsgálja, hogy az érték 1-e és 1 értéknél zár

A bontó érintkező. Ez a szimbólum alaphelyzetben zárt állapotú érintkező, ami 0 értéknél bont.

Ez a szimbólum mindig a sor jobb szélén (végén) helyezkedik el. Ez az általános kimeneti elem, ami tartozhat többek között mágneskapcsolóhoz, mágnesszelephez, reléhez …

Mit lehet létra diagramokkal programozni?

Egyszerűségének köszönhetően az elmúlt 20-25 évben az egyik legnépszerűbb ipari programozási nyelvé vált, így a felhasználási példák száma szinte végtelen. Az alkalmazási példák között megtaláljuk többek között Rievtech PLC-vel vezérelt csatornavas hajlító gép programját is, amiről részletesebben ide kattintva olvashatunk és az alábbi képen láthatjuk.

A program az LAD alapú xLadder programozó szoftver segítségével készült, ami ingyenesen letölthető ide kattintva a Rievtech támogatói oldaláról.

A zárt Facebook csoportunkhoz csatlakoztál már? Kattints ide, lépj be a PLC-k és HMI-k iránt érdeklődők közösségébe, és legyél képben az újdonságokkal.