Ellenállás-szekrényektől a PLC programozásig, avagy az Allen-Bradley márka 117 éves története

Ellenállás-szekrényektől a PLC programozásig, avagy az Allen-Bradley márka 117 éves története

Hogyha erőteljesen érdeklődsz a PLC programozás és az ipari automatizálás iránt, akkor minden bizonnyal a kompressziós ellenállás-szekrény fogalmával is találkoztál már. Csakúgy, mint az Allen-Bradley vállalat termékeivel, akik egyébként a kezdetek kezdetén pontosan ilyen szekrények gyártásával foglalkoztak.

Biztosan kitaláltad már, hogy folytatjuk a neves PLC, illetve automatizálási gyártók történetét  ismertető sorozatunkat, mégpedig az 1903-ban Rockwell Automation néven alapított Allen Bradley sztori felelevenítésével.

Egyrészt felidézzük a vállalat történetének jelentős mérföldköveit, emellett pedig az általuk képviselt filozófiára, illetve ügyfélközpontú szemléletmódra szintén kitérünk.

Az Allen-Bradley vállalat létrejöttének kezdeti lépései

A történet 1903-ban vette kezdetét, amikor Lynde Bradley és Dr. Stanton Allen megalapították a Compression Rheostat Company-t, méghozzá 1000 dollárnyi kezdeti befektetéssel. Egyébként a vállalat neve 6 évvel később változott Allen-Bradley Company-ra.

Minden bizonnyal kezdettől fogva tudatosan és eredményesen dolgoztak, hiszen 1904-ben a cég egyik első kereskedelmi forgalomban gyártott daru-vezérlőjét már ki is állították a St. Louis-i világkiállításon.

Termékfejlesztési szempontból aztán az 1920-as év számított komolyabb mérföldkőnek. Merthogy ekkor dobták piacra első ízben a “Bradleystat” ellenálló-szekrényt, ami egyébként az autók műszerfalaiban és rádióiban alkalmazható. A fogadtatás teljes mértékben pozitív volt, így 1924-re a „Bradleystat” eladási statisztikái az 1.161.380 dollárnál álltak meg.

Háború, majd pedig berendezkedés a globális színtérre

1944-ben a vállalat igyekezett alkalmazkodni az aktuális politikai és gazdasági helyzethez, így a megrendelések 80 százaléka egyértelműen a háborús igények kiszolgálására összpontosult: konkrétabban az ipari vezérlésre, másrészt az elektromos alkatrészekre.

Aztán a háborút követő évtizedek az új irányok keresésével teltek, emiatt is válhatott 1969-ben az angliai Bletchley-ben található Allen-Bradley U.K. Ltd. a vállalat legelső Észak-Amerikán kívüli üzemévé.

A tendencia pedig tovább erősödött, így a 80-as évekre globális méretűvé gyarapodó vállalkozás a bűvös egymilliárd dolláros éves árbevételi határt is átléphette. A folyamatos fejlődés pedig szép lassan a nagyobb befektetők figyelmét is felkeltette.

Végül a Rockwell International 1,651 milliárd dollárért cserébe vásárolta meg az Allen-Bradley-t, amely addigra az ipari automatizálási berendezések piacán Észak-Amerika szerte vezető szerepet betöltő piaci szereplőnek számított.

A PLC programozás korszerű megoldásaihoz vezető lépések

PLC programozói szempontból fontos lépés volt, amikor 1994-ben az Allen-Bradley szoftvervonal egyesült az ICOM vonallal. Miért volt ez jelentős lépés? Mert így alakulhatott meg a Rockwell Software Inc, az automatizálási piacon működő szoftverek fejlesztésében és támogatásában világszerte vezető vállalat.

A kétezres évek jelentősebb eseményei kapcsán az Intel nagy teljesítményű hálózati processzor-technológiájának az ipari automatizálási alkalmazásokba történő kiterjesztése említhető még.

Csakúgy, mint Rockwell Automation és a Cisco Systems szövetsége. Utóbbi a vállalati hálózatok integrációjának egyszerűsítését célozta a termelési információk áramlásának és biztonságának javítása érdekében.

Szintén jelentős mérföldkőnek számított a „hallgat – gondolkodik – megold” koncepció, ami a vállalat által képviselt szemlélet központi elemévé vált. Mégpedig az ügyfelek igényeinek minél magasabb szintű kiszolgálását célozva.

Részben ennek is volt köszönhető, hogy a 2012-es esztendőben az Ethisphere Institute immáron negyedik alkalommal ismerte el a Rockwell Automationt a “világ legetikusabb vállalatai” között.

Az Allen-Bradley készülékek létrehozása mögött rejlő filozófia

A vállalat kötelékében az “intelligens, biztonságos, fenntartható gyártás” elősegítése körül csoportosul minden erőfeszítés. Ez jelenti tehát az alapot, továbbá ez a központi mozgatórugója valamennyi innovatív fejlesztésnek.

Ma már nem az alacsony képzettségű munkavállalók sokaságára jelenti ugyanis a leghatékonyabb eszközt a munka elvégzéséhez. Sokkal inkább a gyárak biztonságosabbá, termelékenyebbé és fenntarthatóbbá tétele a kulcs, elsősorban automatizált rendszerek alkalmazásával.

Az ügyfeleiket kiszolgáló gyártóknak tehát hatékonyabbnak és produktívabbnak kell lenniük, mint valaha. Az Allen-Bradley termékeket létrehozó Rockwell-nél eltökélt szándék, hogy ebben tényleges segítséget nyújtsanak.

Szeretnél még több PLC programozóval megismerkedni és eszmét cserélni? A zárt Facebook csoportunkkal találkoztál már? Kattints ide, lépj be a PLC-k és HMI-k iránt érdeklődők közösségébe, és legyél képben az újdonságokkal!

Kapcsolókészülékek gyártásától a PLC programozásig – a Moeller márka és vállalat története

Kapcsolókészülékek gyártásától a PLC programozásig – a Moeller márka és vállalat története

A neves PLC, illetve automatizálási gyártók történetét, illetve innovatív fejlesztéseit bemutató cikksorozatunkban ezúttal a Moeller márka, illetve vállalat sztoriját göngyölítettük fel.

Mivel a PLC programozást gyakorlók, illetve a terület iránt érdeklődők körében meglehetősen ismert és sokak által kedvelt márkáról van szó, ezért a vállalat születésének a körülményei minden bizonnyal sok érdekességet tartogatnak.

A japán Omron, majd a Siemens bemutatása után tehát most a Moeller történetével foglalkozunk.

Ma PLC eszközöket köszönhetünk nekik, először viszont kapcsolókészülékeket gyártottak

Amikor az 1899-es évben Franz Klöckner megalapította a ma világhírű márka elődjét, kezdetben még kapcsolókészülékek gyártása volt a fő tevékenység.

Hein Moeller 1911-ben mérnökként csatlakozott a vállalathoz, 1925-től kezdve pedig már kizárólagos tulajdonosként kormányozta a vállalatot.

Hogy az évtizedek során milyen szép növekedést sikerült produkálniuk, azt remekül példázza, hogy 1950-re a cégnél már 1500 alkalmazott dolgozott, Belgiumban pedig az első leányvállalatot alapították.

Ekkoriban egyébként a vállalkozás már Klöckner-Moeller néven futott. A következő jelentős mérföldkő az 1988-as esztendő, amikor a cégcsoport első ízben érte el az egymilliárd márkás éves forgalmat.

A növekedés továbbra sem állt le, az 1999-es 100 éves jubileumot pedig már ismét új elnevezéssel, Moeller néven ünnepelte a cégcsoport. Ahogy később kiderült, messze nem ez volt az utolsó névváltoztatás a vállalat életében.

A Moeller cégcsoport 100%-os felvásárlásához vezető út

A 2003-as évre datálható annak a folyamatnak a kezdete, amikor a Moeller cégcsoport felvásárlása gyakorlatilag kezdetét vette. Első körben befektetők egy csoportja a Moeller család részvényeit szerezte meg.

Ezzel párhuzamosan szép lassan végbement egy stratégiai átszervezés is. Ennek keretei között a cégcsoport egyrészt elbúcsúzott a periférikus tevékenységektől, illetve kivonta magát a jövedelmet nem hozó üzleti területek mindegyikéről.

Ennek a folyamatnak, valamint az újdonsült részvényeseknek hála a Moeller ismételten szert tett a tartós működéshez elengedhetetlen pénzügyi stabilitásra. A stratégia középpontjába pedig az ipari- és épületautomatizálás alap üzletágai kerültek.

Két évvel később, vagyis 2005 szeptemberében az angol tulajdonú Dougthy Hanson & Co. magánjogi társaság szerzett a Moeller csoportban 75% többségi részesedést. Innen pedig egyetlen fontos lépés vezetett a teljes felvásárláshoz.

A tényleges dátum 2008. április 4-e. Az amerikai Eaton Corporation ekkor vásárolta fel 100%-ban a Moeller Csoportot. A tranzakció értelmében az Eaton kizárólagos tulajdonos lett, a Moeller pedig az Eaton Villamosipari Csoportjának vezető cégévé vált.

Az egyesülés nem volt véletlen. Az egyértelmű célkitűzés a két cég erőinek egyesítésén keresztül vezető pozíciót létrehozni és elfoglalni a villamosipari ágazatban.

A Moeller cégcsoport tevékenysége Magyarországon

A Klöckner-Moeller márkanév minden bizonnyal nem cseng ismeretlenül a PLC programozás iránt érdeklődők, illetve a területen dolgozók számára. Merthogy a vállalkozás hosszabb ideje tevékenykedik már Magyarországon.

Mégpedig úgy, mint a kifogástalan minőségű, és nem utolsó sorban megbízható elektromos és elektronikus ipari készülékek és berendezések gyártója. Egész pontosan az 1995-ös volt az az év, amikor Klöckner Moeller Hungaria Kft. néven a kizárólagos tulajdonú magyarországi leányvállalatot megalapították.

Mondhatni, a vállalat azóta is remekül prosperál és jön ki újabb innovatív fejlesztésekkel, a felhasználók legnagyobb örömére. A névváltoztatás azonban itt is megtörtént, hiszen a Moeller Electric Kft. hivatalos neve 2010. májustól már Eaton Industries Kft. Mindez szerencsére a márka által képviselt minőséget nem érintette negatív előjellel.

Szeretnél még több PLC programozóval megismerkedni és eszmét cserélni? A zárt Facebook csoportunkkal találkoztál már? Kattints ide, lépj be a PLC-k és HMI-k iránt érdeklődők közösségébe, és legyél képben az újdonságokkal!

A Siemens brand és vállalat története

A Siemens brand és vállalat története

Nemrégiben útjára indított cikksorozatunkban neves PLC, illetve automatizálási gyártók történetét, küldetését és értékrendjét, illetve innovatív fejlesztéseit mutatjuk be.

Sokak által ismert és elismert brandekről van szó, amelyeknek az indulása mindenképp külön cikket érdemel.

A japán Omron bemutatását követően ezúttal a Siemens történetével foglalkozunk.

A Siemens korai története dióhéjban

A németországi Lenthe nevű településről származó Siemens család 14 gyermeke körül hárman is az ipar történelmének jeles képviselőjévé váltak:

  • Carl Wilhelm Siemens Angliában Sir William néven vált ismertté, mégpedig az úgynevezett Siemens-Martin acélgyártási eljárás kidolgozójaként;
  • August Friedrich Siemens a nagy hőfokú olvasztókemencék és a tüzeléstechnika korszerűsítésének terén alkotott nagyot;
  • de a leginkább maradandót mégis Werner Siemens hozta létre a mai Siemens AG ősének alapításával.

Werner Siemens úgy maradt fenn a köztudatban, mint a modern elektronika egyik úttörője. Hozzá kapcsolható – többek között – a dinamó elv, vagy a Morse-kód helyettesítését szolgáló innovatív távíró létrehozása is.

Utóbbi találmány tökéletesítése végett Telegraphen-Bauanstalt von Siemens & Halske néven alapított céget 1847. október 1-jén, amely a mai Siemens AG elődjének számított. A vállalkozás gyorsan a nemzetközi színtérre lépett, köszönhetően Werner fivéreinek. Sir William Siemens ugyanis Angliában, Carl von Siemens pedig Szentpéterváron képviselte a vállalatot.

Az úttörő fejlesztésék pedig valósággal egymást érték:

  • 1848-ban Európa akkoriban leghosszabbnak számító távíró vonalát épült Berlin és Frankfurt am Main között;
  • az 1881-s évben pedig az első elektromos közvilágítási hálózat is megszületett az angliai Godalming-ban, amihez az energiát még egy vízimalom által hajtott generátor biztosította.

Az egy ideig Siemens & Halske néven futó cég az 1920-30-as években elsősorban rádiók és televíziók készítésével foglalkozott, hogy aztán 1966-tól már Siemens AG néven robbanjon be a köztudatba.

Egyébként 1968-ig maradt a vállalat vezetése a család kezében. Egészen a 2007-es esztendőig német származású személy vezette az óriásra nőtt vállalatot, hogy aztán az osztrák Peter Löscher vegye át a vezetést és irányítson mind a mai napig.

A Siemens működését meghatározó alapelvekről

„Folyamatos fejlődésünk kulcsa a tanulás”

„Együttműködésünknek nincsenek határai”

„Felelősséggel viseltetünk a társadalom iránt”

„Ügyfeleink igényei határozzák meg tevékenységünket”

„Innovációink alakítják a jövőt”

„A kiemelkedő eredmények titka a korszerű vezetés”

Az alapelvek megfogalmazása és fegyelmezett betartása azt a célkitűzést hivatott szolgálni, hogy a Siemens továbbra is a világ élvonalában maradó vállalatcsoport legyen.

Egyébként az alapelveket még 1997-ben fogadták el, amikor egy teljes mértékben megújított stratégia alapjait kívánták lerakni, és aztán valamennyi Siemens vállalatra kiterjeszteni.

A vállalat tevékenységét átható innovatív szellemiség

Természetesen a világhírű márka bemutatásából az innováció szerepét sem hagyhatjuk ki. Annál is inkább, mivel a brand a kezdetektől fogva élen járt a fejlesztésekkel, folyamatosan megújulva, erőteljes víziókkal és alkotó fantáziával megtámogatva.

Jól példázza ezt az előremutató gondolkodást, hogy Siemens háza táján minden nyolcadik dolgozó a kutatási és fejlesztési területen tevékenykedik. Nem is a véletlen műve, hogy éves szinten mintegy 8 ezer találmányi bejelentés fűződik a nevükhöz.

A szabadalomként bejegyzett találmányok terén sem állnak rosszul, az 50 ezres nagyságrend ugyanis egyenesen a világ élvonalába repíti a Siemens tevékenységét.

A Siemens szerteágazó profilja és tevékenységei

„Egyértelműen és mindenekfelett profitorientált szervezet” – így tekint magára a szervezet, és ennek mentén igyekszik összefogni a tevékenységeit is. Tehát a cégcsoporton belül nem ragadnak le egy-egy területnél, hanem bátran nyitnak a komoly potenciállal bíró, új üzletágak felé.

A Siemens napjainkban ezen ágazatok mentén igyekszik csoportosítani az erőforrásait:

  • energiaszolgáltatás;
  • digitalizáció, kommunikáció és információ technológia;
  • automatizálás és mesterséges intelligencia;
  • energiatermelés, -szállítás és –elosztás;
  • orvostudomány
  • világítás technika

Szeretnél még több PLC programozóval megismerkedni és eszmét cserélni? A zárt Facebook csoportunkkal találkoztál már? Kattints ide, lépj be a PLC-k és HMI-k iránt érdeklődők közösségébe, és legyél képben az újdonságokkal!

Mi is az a PLC valójában?

Mi is az a PLC valójában?

Ebben a cikkben a PLC-ről, mint egy divatos hiányszakma buzzword-ről és lehetőségeiről fogunk részletesebben írni.

Azt hogy a PLC egy mozaik szó, biztosan tudod, azt is, hogy ez a Programmable Logic Controller-ből jött, vagy ha német területen dolgozol, akkor az SPS (Speicherprogrammierbare Steuerung) is ismerős lehet. De tisztában vagy-e azzal, hogy miért használnak PLC-t, vagy mit rejt ez a három betű, valójában?

Az első PLC

Mint ahogyan a neve is mutatja, a PLC azaz a programozható logikai vezérlő, egy mikroprocesszoros, villamosan működtetett folyamatok szabályozását és vezérlését végző kisvezérlő, amely nem tekinthető számítógépnek.

Ahhoz, hogy ezt megértsük, ismerni kell a PLC-k, mint logikai vezérlők történetét, amelyet az alábbiakban be is mutatok.

1968-ban az amerikai General Motors pályázati keretek között meghirdetett projektjében – Richard ,,Dick” Morley és Odo J. Struger – 1969-ben megtervezték az első huzalozott központi vezérlőegységgel (CPU) rendelkező logikai vezérlőt, a Modicon 084-et (Modular Digital Controller). Ez hatalmas áttörést jelentett az eddig használt relés huzalozást tekintve.

Dick Morley a ,,PLC atyja”


A képen Dick Morley (balra) és csapata az első Modicon vezérlővel. Forrás – schneider-electric.co.in


Ezt a huzalozott logikát később, egy mikroprocesszor váltotta fel és persze még sok mindenben fejlődtek a programozható logikai vezérlők, amelyek lehetővé tették az iparosodás fejlődését.

Programozhatóság

A relés logika egyik nagy hátránya, azon kívül, hogy sok helyet foglal, az, hogy az egyszer már összeépített logika, nehezen módosítható. A PLC ezzel ellentétben, programozható és bármikor módosíthatóak a benne tárolt logikai kapcsolatok. Ezzel a megoldással forradalmasította az automatizálási ipart és a lehetőségek tárházát, így ezzel hamar berobbant a köztudatba.
A programozását tekintve nem egy klasszikus PC programozásról beszélünk, bár az aritmetikai műveletek és a Boole-algebra felhasználást figyelembe véve, lényegében 1 és 0 bináris értékek logikai kapcsolatára épül a működése, viszont a bonyolult skriptek és gépi kódok (mnemonik) helyett a grafikus programozási nyelvben látták a lehetőséget a tervezők.


LAD, FBD, STL,

Talán ilyen elnevezések miatt nem tartanak minket ,,igazi” programozónak az IT guruk.

Most már tudjuk, hogy mi is ez a három betű, tudjuk, hogy lehet programozni, de mire is jó valójában? Hol találkozhatunk vele a való életben és miért is jó ez nekünk?
Kezdjük ott, hogy hol találkozhatunk a PLC-vel a hétköznapokban.


A PLC-k köztünk élnek

Talán ilyen elnevezések miatt nem tartanak minket ,,igazi” programozónak az IT guruk.

Nem olyan rég hallottam egy előadást a mesterséges intelligenciáról és arról, hogy mennyire beépült a mindennapjainkba, úgy, hogy fogalmunk sincs róla, mégis ott lapul a zsebünkben.
Valami ilyesmi a helyzet a PLC körül is. Az nyilvánvaló, hogy a programozható logikai vezérlők az iparban fordulnak elő többnyire, hiszen ipari automatizálásra és folyamatok szabályozására szánták őket, de emellett olyan helyeken is előfordulnak, ahol nem is gondolnánk.


Erre nézzünk pár példát és felhasználási területet.

Otthon

A lakásautomatizálás egyre divatosabb, bár sokan nem látják értelmét, vagy a benne rejlő lehetőségeket és azért lássuk be az a fajta luxus, hogy a redőnyt ne kelljen felhúzni, hát hogy is mondjam, a közember számára megfizethetetlen.
Az otthon okosítására nagyon sok eszköz van már és a PLC nem túl elterjedt ezen a területen, mivel a DDC-k (Direct Digital Controller) direkt épületautomatizálásra lettek kitalálva és jóval kedvezőbb az áruk, mint egy komolyabb PLC-nek és persze a tudása is kevesebb, mivel nincs szükség olyan ciklusidőre, vagy annyi funkcióra, mint egy logikai vezérlő esetében, az iparban. Tehát, ha a teljes házunkat szeretnénk okosítani, nem feltétlen a legjobb megoldás PLC-vel megoldani, inkább nézz körül a piacon, milyen megoldásokat kínálnak.
Persze vannak esetek, amikor egy kis programozható relét olcsóbb megvásárolni és felprogramozni.

Programozható relés projektek otthon

  • Fűtésvezérlés (1-2 körös kazánvezérlés, esetlegesen távoli vezérléssel)
  • Automatizált locsolórendszer
  • Elektromos automata kapu
  • Amit csak akarsz

Ha több ötletet szeretnél, olvasd el a 10+1 automatizálási projekt PLC-vel cikkünket!

Az utcán

Nem is kell messzire menned, hogy az automatizálással találkozz, elég, ha kilépsz az utcára. A SIEMENS az egyik legnagyobb vezérléstechnikai elemeket és automatizálási eszközöket gyártó vállalat. A SIEMENS többek között PLC-t is gyárt és ha láttál már az utcán sétálva nagyobb kereszteződéseknél ezzel a logóval ellátott elosztószekrényt, vagy aknafedelet, akkor gratulálok, rátaláltál egy PLC-re is. Ugyanis a modern közlekedési lámpák vezérlését is programozható vezérlők végzik.

De a mozgólépcsők, liftek és a szennyvíz átemelők is mind, valamilyen PLC-s vezérléssel működnek.


Ahol előfordulnak a logikai vezérlők

  • Mozgólépcsők
  • Liftek
  • Közlekedési lámpák
  • A szennyvízkezelők

Ezen kívül az iparban, szinte mindenhol megtalálod a vezérlők, valamilyen formáját.

Tehát azt már tudjuk, hogy hol futhatunk bele egy-két kósza programozható relébe, de miért is jó, ez?

Mert az automatizálás a jövő és a jövő már itt kopogtat az ajtónkon és valahol már be is rontott ajtóstól. Az automatizálásnak pedig elengedhetetlen eszköze a számítógép, vagy a speciális gépvezérlők, amelyekkel a gyárak könnyedén ki tudják szolgálni a fogyasztói társadalmat.


Az automatizálásról

Ne aggódj, ha nem vagy automatizálási szakember, van egy elméletem, az automatizálásról, amit sok éves tapasztalatomból kiindulva találtam ki. Az automatizálás egyszerű, vannak bemenetek, vannak kimenetek, ezek között van valami logikai kapcsolat és ez ciklikusan ismétlődik.

Persze nem ilyen egyszerű, de sokszor ezzel nyugtatom magam. Amikor túlbonyolítom a dolgokat, mindig eszembe jut, így valamikor a legegyszerűbb program logika lesz a megoldás.
Összefoglalva, tehát a PLC nem más, mint egy programozható logikai vezérlőegység, amely beépíthető bármilyen automatizálási projektbe. Az automatizálási megoldásoknak csak a képzelet szab határt, így bármi, ami eszedbe jut és szeretnéd megkönnyíteni az életed, automatizálhatod, csupán a megfelelő eszközöket kell megválasztanod hozzá.

Ne feledd, az automatizálás egyszerű!

A zárt Facebook csoportunkhoz csatlakoztál már? Kattints ide, lépj be a PLC-k és HMI-k iránt érdeklődők közösségébe, és legyél képben az újdonságokkal.