Sertés tisztítás PLC-vel! Új alkalmazási példa következik

Sertés tisztítás PLC-vel! Új alkalmazási példa következik

A PLC-k felhasználási lehetőségei vetekednek a végtelennel, ezt bizonyítja az alábbi alkalmazási példa is, amely egy sertés farmra kalauzol el minket és a sertések tisztításába avat be.

A farmon kézi mosás helyett egy ipari automatizált folyamat végzi az állatok tisztítását, aminek a vezérlését korábban egy Siemens S5 konfig látta el, de a meghibásodást követően Rievtech PLC vette át feladatot. Ennek a felhasználását fogjuk most bemutatni.

Hogyan lehet PLC-vel sertést tisztítani?

Felejtsük el a slagot és a körkefét! A farmon egy egy forrázó kádból a kezelő irányításával hidraulika be emeli a sertést egy tisztító “térbe”.

Itt a program beállításai szerint (ami a CPU nyomógombjai és kijelzője segítségével szerkeszthető) megszabott időközönként hideg-meleg víz sugárral mossa és egy tisztító henger pedig “kaparja” az állatot. 

A beállított idő eltelte után egy másik hidraulika szerkezet kiemeli innen egy fogadó asztalra, ahonnan további feldolgozásra kerül.

Választható kézi és automata üzemmód, valamint hiba-detektálás is, mint például munkahenger nyitás-zár idő figyelése, vagy az érzékelők helyes működésének figyelése.

Hogyan néz ki a sertés mosó vezérlése?

A felhasznált termékek:

Rievtech PR-18DC-DA-R PLC relés kimenettel
Rievtech PR-E-16DC-DA-R relés bővítő modul

Bemenetek:

  • 14db DI nyomógomb/kapcsoló, a különböző üzemmódok kiválasztásához, kézi üzem vezérléséhez, hiba nyugtázásához
  • 4db DI induktív érzékelő (hidraulika munkahenger pozíciók figyelésére)
  • 2db DI fázisfigyelés, motorvédő kioldás jelzés

Kimenetek:

  • 1db DO Hidraulika szivattyú kontaktor
  • 1db DO Tisztító henger motor kontaktor
  • 2db DO hideg és melegvíz mágnesszelep
  • 2db DO 1. hidraulika kör nyitás-zárás útszelep
  • 2db DO 2. hidraulika kör nyitás-zárás útszelep
  • 2db DO üzemállapot és hiba jelző lámpához

Neked is van alkalmazási példád, amit megosztanál velünk? Küldd el az info@weloveplc.hu-ra!
Szívesen olvasnál hasonló alkalmazási példkat? Iratkozz fel a hírlevélre és értesülj minden új cikkről elsőként, vagy kattints ide és olvass bele korábbi alkalmazási példáinkba!

PLC az oktatásban

PLC az oktatásban


Korábbi alkalmazási példáinkból megtudhattuk, hogy a Rievtech PLC-ket ipari automatizáláshoz, akár egy 250 Celsius-fokos kemence vezérléséhez is használhatjuk, de otthon is kialakíthatunk vele egy okos otthont és vezérelhetjük a fűtést vagy akár a garázskaput.

Most egy egészen új felhasználási módot mutatunk be, ami nem más, mint az oktatás!

A Rievtech PLC-k oktatásban is rendkívül hasznosak, hiszen…

  • ingyenes szoftverek segítségével programozhatóak
  • hazai támogatás jár mindegyik készülék mellé
  • rendkívül gazdaságos és előnyös az ár-érték aránya. Az oktatási intézmények részére pedig további kedvezmények vehetőek igénybe
  • A Rievtech PLC-n tanult szakemberek könnyedén elhelyezkednek olyan munkakörnyezetben (Pl: hazai autógyárakban), ahol Siemens rendszereket használnak a hasonlóság miatt
  • A Rievtech.info egy folyton bővülő online tudástár és támogatási oldal, amihez bármikor segítségért fordulhatunk, ha Rievtech PLC-t tanulunk programozni

Már számos hazai Intézmény választotta a Rievtech PLC-ket, hogy megismertesse segítségükkel a PLC programozás alapjait a diákokkal. Így vezetett az utunk január közepén Gazdagrétre is, ahol a Budapesti Gépészeti Szakképzési Centrum Mechatronikai Szakgimnáziumában adtunk át Rievtech termékeket.

A diákok mostantól elsajátíthatják az iskolapadban a Rievtech PLC-k programozását is, ami növeli elhelyezkedési lehetőségeiket a jövőben.

Hiszen a világ az automatizálás felé halad, az iparban szinte mindenhol megtalálható az automatizálás valamilyen formája, de ha csak körül nézünk magunk körül, akkor is mindenben felfedezhetjük. Gondoljunk csak a mozgólépcsőkre, a liftekre, közlekedési lámpákra vagy szennyvízkezelésre. Egy jó szakember pedig elengedhetetlen 1-1 nagyobb projekt kivitelezéséhez.

Amennyiben érdekel, hogy mi is az a PLC programozás, ajánlom figyelmedbe ezt a korábbi cikkünket. Oktatási intézményeknek szóló ajánlatainkról pedig az alábbi linken olvashatsz bővebb tájékoztatást!

Karriert váltanál? IT helyett, válaszd az IA-t és legyél az ipari forradalom nyertese.

Karriert váltanál? IT helyett, válaszd az IA-t és legyél az ipari forradalom nyertese.

Karriert váltanál? IT helyett, válaszd az IA-t és legyél az ipari forradalom nyertese.

Negyedik ipari forradalom, digitális transzformáció és munkaerőhiány. Ez csak pár buzzword és aktualitás a kezdődő évtizedhez, mégis valós követendő trendekről beszélünk, amelyből nem tanácsos kimaradni, vagy lemaradni.

Több tízezer szakember hiányzik a munkaerőpiacról és a képzett szakemberek hiánya folyamatosan növekszik. Ezek a számok nem csak az IT területre és a szoftverfejlesztőkre vonatkoznak, bár az is igaz, hogy a mérnöki és műszaki pályáknak kevesebb jut a reflektorfényből, pedig ezeken a területeken is jól lehet keresni, itt is sok a kihívás és ide kellenek különböző készségek, soft-skillek. 

Igaz a munkaruha, a gyári környezet, a zaj és a gépolaj nem olyan vonzó, mint egy Google iroda, de azért megvan ennek a szakmának is szépsége.

A szakemberhiány valós probléma. Hazai szakértők nyilatkozatai alapján, a következő néhány évben olyan szakmák fognak alakulni és olyan pozíciókban fognak dolgozni emberek, amelyekről még most nem sokat tudunk. Az egyetemek nem képesek önmagukban tízezerszám kibocsátani a szakembereket, szükség van az intenzív képzést nyújtó bootcampekre, amelyek rövid idő alatt, gyakorlatias tudással bocsátanak ki pályakezdő szakembereket. A bootcampek mellett, számos vállalat is belekezdett saját szakembergárdájának kinevelésébe, így többek között a SIEMENS, a Bosch, az Audi és Mercedes gyárak is együttműködnek oktató intézményekkel és sok forrást biztosítanak a képzési területekre.

Sikeres karriert szeretnél? Dolgozz érte!

Abban is egyetértenek a szakértők, hogy a vállalatok, komolyan elvárják cserébe az elkötelezettséget és a szorgalmat.

Minden szakmában fontos az elhivatottság és az alázat, hiszen senki nem a csúcson kezdi. A kérdés az, hogy meddig tudsz eljutni és mit teszel a céljaid eléréséért?!

Ahogy régen az IT területeken kötelező volt a több fokozatos diploma, hogy valaki szoftverfejlesztő legyen, ma már elég egy pár hónapos tanfolyam ahhoz, hogy junior fejlesztő legyél, minden féle előképzettség nélkül. Persze erről sok vita van, hogy ez jó-e vagy sem. Minden esetre a lehetőség megvan, a vélemények meg azért vannak, hogy különbözzenek.:) 

A mérnöki tudományokban az iskolázottságot tekintve, nem igazán lazultak a dolgok, még a hanyatló oktatási rendszert tekintve sem, de azért nem reménytelen a helyzet. Egyre több cég és multi vállalat ismeri fel a követendő trendeket és a papír helyett a kézzel fogható és mérhető tudást és teljesítményt tekintik elsődlegesnek, ahhoz, hogy szakembereket toborozzanak. Persze a képzettség nagyon fontos, de amikor a 21.század első évtizedét is magunk mögött hagytuk, a digitális forradalomban szinte minden tudás egy kattintásnyira van és a zsebünkben ott lapul egy könyvtár, akkor azért elgondolkodtató, hogy ha az ember miért áldozna több évet arra, hogy megtanuljon valamit, hiszen mire megtanulja, az már elavult technológia lesz.

Tanulj és képezd magad, fejlődj és fektess magadba mert az hosszú távon megtérül. De tudd miért csinálod, mi a célod és csináld szívvel, lélekkel.

Tapasztalataink szerint nem feltétlen a szakmát kitűnően tudó pályakezdőknek sikerül leghamarabb elhelyezkedni, sokkal sikeresebben pályáznak meg egy-egy pozíciót a nyitott, motivált személyiségű és tudásra szomjas frissen végzett szakemberek.

Motiváció, elkötelezettség, alázat, nyitottság és tanulási hajlandóság kell ahhoz, hogy valaki sikeres legyen a munkaerőpiacon és a szakmájában. A pénz önmagában nem motiváció. 

Volt pár évfolyam társam, aki azért akart mérnök lenni, mert azzal jól lehet keresni. Többségük viszonylag versenyképes fizetésért, alacsony pozícióban dolgozik egy multi cégnél, ahol a mérnöki teljesítménye a papírmunka mennyiségében merül ki.

Az ipari forradalom nyertese lehetsz

Korábbi cikkemben már írtam arról, hogy technológia fejlődésével és a negyedik ipari forradalom csúcstermékeivel az IT és az IA egy halmazba tartoznak. Az IT szakembereknek és az automatizálási mérnököknek, össze kell dolgozni egy-egy felhő alapú, vagy MI (mesterséges intelligencia) alapú megoldás előállításban.

Olyannyira össze kell dolgozni, hogy a két területnek lassan elengedhetetlen lesz egymás szemüvegén keresztül nézni a világot.

Az IT-ról viszonylag sokat hallunk és tudunk, de most nézzük az IA-ba.

Az ipar mindennapunk része. Fogyasztói társadalomban élünk, ha új autót szeretnénk, ha mobilt vennénk, vagy csak elmegyünk a boltba ételért, akkor az ipar által előállított termékek kínálataiból tudunk válogatni. Minden különböző termék, különböző gépsoron készül. A termékek márkától függően, nagyrészt különböző gyárakban, különböző földrajzi helyeken készülnek. Ez egy csodálatos rendszer. Ahogy bizonyos anyagokból, pl. fém és műanyag, egy több millió forintos autót kapunk, ami 200 km/órával tud száguldani, miközben nem fázunk és nem ázunk meg.

Ahhoz, hogy ez a folyamat létre jöjjön, rengeteg ember munkája és a technológiai lehetőségek tudatos felhasználása szükséges.

Az ipari robotok alkalmazásával nehéz, vagy monoton munkafolyamatoknál sikerült kiváltani az emberi munkaerőt. Most sok technológia ellenes szeme felcsillanhat, de én továbbra is osztom, hogy a robotok nem veszik el az emberek munkáját, inkább megkönnyítik és új lehetőségeket biztosítanak.

A robotok elveszik a munkánkat (Tényleg?)

Gondoljunk csak bele abba, hogy mennyi ember munkája kell ahhoz, hogy egy robotot munkába állítanak.

  • aki megtervezi
  • akik legyártják
  • aki eladja
  • aki szállítja
  • aki csomagolja
  • aki összerakja
  • aki programozza
  • aki letelepíti
  • aki kitalálja milyen folyamatra fogják használni és megtervezi azt
  • aki karbantartja
  • aki javítja

A dolgok ezen aspektusából tekintve, a robot foglalkoztat és munkát ad embereknek.

Ipar 4.0 szakmák

Összegyűjtöttem néhány konkrét szakmát, vagy pozíciót, amelyek az ipari automatizálás területén keresettek a munkaerőpiacon, illetve van pár olyan utópisztikus is, ami lehet, hogy még csak az én fejemben él, de igény már lenne rá, a tapasztalataim alapján és ha van kereslet, akkor kínálatot kell teremteni hozzá.;)

Ipari robotprogramozó, vagy robot szervizes, esetleg robot kezelő, 

csak 3 azok közül, amely szakmát kitanulva Te biztosan részt vehetsz az ipari forradalomban és nem kell attól félned, hogy nem lesz munkád. 

,,A Nemzetközi Robotikai Szövetség (IFR) szerint 2016-ban Magyarországon 5400 robotot használtak ipari célra, a hegesztő-, valamint az öszze- és szétszerelőgépek kategóriájába 17, illetve 16 százaléknyi tartozott.

Ugyanakkor ez még mindig jelentős elmaradás az európai átlaghoz képest, ahol a 10 000 dolgozóra eső robotok száma 99, míg hazánkban ez 57.”

Írja a Világgazdaság.

Ezek a számok folyamatosan nőnek és ezek a robotok nem fogják magukat karbantartani és beprogramozni. Hogyha eljön ez az idő, akkor majd kitalálunk valamit, amíg el nem pusztítanak minket… Viccet félre téve a robot programozás nagyon keresett szakma Világszerte. A legtöbb nyitott pozíció, vagy szerződéses munka, Kínában, Németországban és az USA-ban van. Így hogyha vállalkozni szeretnél és szabadúszó robotprogramozóként képzeled el az életed, akkor ígéretes jövő áll előtted.

 PLC programozó

Hogyha összetettebb vezérlési feladatok érdekelnek, esetleg gyártósort és gyártási folyamatokat kreálnál és állandóan a laptop előtt ülsz, vagy érdekel a programozás, akkor a PLC programozó szakmát, Neked találták ki. Persze ez nem csak kódolás. Ez annál jóval összetettebb szakma, ahol a kreativitásra, a logikus és az analitikus gondolkodásra is szükség van. A gépész és villamos ipari ismeretek elengedhetetlenek, persze nem kell belőlük doktorálni, de azért a fázis, nulla, föld és 230V, 24V, munkahenger és pneumatika fogalmak legyenek meg. Hasonlóak a számok a PLC tekintetében is, mint a robotoknál, hiszen a legtöbb robotot, vagy robotos rendszert PLC vezérel, így PLC és Robot kéz a kézben jár. A PLC önmagában is teljes értékű eszköz, így vannak olyan célgépek, ahol nincs szükség robotra, de a PLC elengedhetetlen része a vezérlésnek.

Hogy mi az a PLC, arról korábban írtunk.

Ha szívesen vágnál bele a hobbi szintű PLC programozásba, akkor pedig a Rievtech PLC termékeit jószívvel ajánlom tanulásra.

Ipari programozó

Ilyen pozíció jelenleg, ha jól tudom konkrétan nincs, mert a fenti kettő ezt magába foglalja, viszont a tapasztalataim azt mutatják, hogy ez külön kezelendő a PLC és Robot programozástól. Az ipari automatizálásban rengeteg féle és fajta eszköz van, sőt egyre több, ami programozható, mivel az ipar 4.0 trendnek megfelelően, mindenki kommunikáljon mindenkivel, minden eszközből lehessen adatok kinyerni és minden eszköz képes legyen önálló működésre.

Ezeknek az eszközöknek a hálózatba kötésével, a programozásával és fejlesztésével, az adatbázisok és automatizált rendszerek összehangolásával foglalkozó szakember az ipari programozó az én értelmezésemben.

Vegyünk csak egy felhő alapú megoldást, vagy egy vállalatirányítási rendszert, ahol szeretnénk adatot gyűjteni a termelésről. Ehhez IT tudás és automatizálási eszköz ismeret is kell, hogy kezelni tudjuk, mindezt egy rendszerben. A MOM és MES, valamint egyéb integrált termelési adatgyűjtő rendszerek és a felhő megoldások alkalmazása egyre elterjedtebb. Nem is kell messzire menni ennek úttörője, egy magyar fejlesztésű platform a WaMeWo, amelynek szoftveres megoldásai lépést tesznek a SmartFactory implementálása felé.

A WaMeWo csapat tagjai és fejlesztői az iparból jött szakemberek, akik több éves Robot és PLC, valamint automatizálási tapasztalattal jó példái arra, hogy az IT tudást ötvözve, a BackEnd és FrontEnd fejlesztéssel az ipari forradalom kiemelkedő szereplőivé válhatnak.

Legyél Te az első ipari programozó a cégednél. Készíts prezentációt és add elő a menedzsmentnek, ha házon belül valami újra vágysz.


Industrial UX Designer

Ilyen sincs, az én fejemből pattant ki, mert azt látom, hogy az UX egy nagyon jó és fontos terület az IT belül. Az UX (user experience) felhasználói élmény, az a terület, ami felel azért, hogy az elborult elméjű programozó kódja és a működtetett mechanizmus ,,emberi” nyelvre le legyen fordítva, azaz a végfelhasználó megnyomhassa a gombot. A mobilok, az alkalmazások és különböző platformok felhasználóbaráttá tétele nagyon fontos és az látszik az UX működik, mivel veszek egy úgy mobilt, vagy letöltök egy appot, esetleg online felületen használok egy programot, nem kell elmennem egy tanfolyamra hozzá, hogy tudjam kezelni.

A UX ipari környezetbe beillesztését is hasonló területre tudom elképzelni. Minden automatizált gépen vannak gombok, kapcsolók és egy monitor, vagy HMI (Human Machine Interface), amivel kezelni tudjuk, illetve szükség esetén be lehet avatkozni a gép működésébe.

A legtöbb PLC programozó szaki, a maga elvont világával keveset foglalkozik azzal, hogy a gépkezelőnek jó legyen. Ha működik a gép és ott a szürke gomb akkor tökéletes.

Mi lenne, ha a gépkezelők által használt felület sokkal egyszerűbb lenne? Ha lenne valaki, aki megtervezi a designt a HMI-n és felméri, hogy mik a felhasználói igények, esetleg tapasztalatok, akkor azt egy kreatív ipari szakembernek hívnám, aki az Industrial UX Designer lenne. ☺

Mit gondolsz, egy ilyen pozícióról? Szívesen dolgoznál benne? HMI dizájnt szerkeszteni, PC programozókkal egyeztetni, termelésben dolgozni és közben hozzájárulni a termékek gyártásához…Nekem tetszik.

IOT, AI, DataScience

Itthon még csak feltörekvőben lévő szakmák, de nagyon keresettek már most. De ez egy külön cikk lesz, mert ezekről önmagukban is lehet írni 5-6 ezer karakter.


Nem tudjuk mit hoz a jövőNem tudjuk mit hoz a jövő

Az ipari forradalom és a digitális transzformáció olyan lehetőségeket teremt majd, amiket álmunkban sem gondoltunk volna, de ez mindig is így volt, amikor az emberiség egy új korszakhoz ért és félt a jövő kihívásaitól.

A fenti pozíciókkal szerettem volna bemutatni, hogy mennyi lehetőség van körülöttünk és ez csak néhány azok közül, amilyen emberekre és szakmákra szükség van a munkaerőpiacon, jelen esetben az automatizálási és gyártási szektorban. A kitalált pozíciók lehet, hogy badarságok, de nem tudhatjuk, mire lesz igény ebben a rohamosan fejlődő Világban pár év múlva.

Az biztos, hogyha az ipar 4.0-ban képzeled el a jövőd, keresd a lehetőségeket és fejleszd magad, mert megéri. Nem kell mindenkinek IT területen dolgoznia, és irodaházban dolgoznia egy startup-nál. Hozzáteszem a jövő automatizálási cégei is remélem hasonló Startup ökoszisztémává válnak majd, így vonzóbb szervezetek létrehozva a Y és Z, valamit az Alfa generációnak. 

Az automatizálás egyszerű. Vannak bemenetek, vannak kimenetek és ezek között valamilyen logikai kapcsolat van. Nyugodtan vágj bele Te is.

Amennyibe kérdésed van, kommentben írd meg bátran.

Találkozásunk Űrdongóval, aki állateledelt csomagol főállásban

Találkozásunk Űrdongóval, aki állateledelt csomagol főállásban

PLC programozás közben a legváratlanabb ismerősöket sodorhatja utunkba az élet, ahogyan ez egy csomagoló üzemben történt nemrég. Had mutassam be cikkem főszereplőit Űrdongót (1. robot) és Optimust (2. robot), az állateledel csomagolásban résztvevő két Fanuc robotot.

1. Robot
1. robot
2. robot

Ahogy a hőseink munkaköréből sejthetjük, ez az alkalmazási példa egy állateledel készítő és csomagoló üzemből érkezik, ahol a csomagoló robotcellák vezérlésének felújítása volt a feladatunk.

Hiba azt gondolni, hogy amint elkészült a PLC-vel való vezérlés és minden rendben működik, ott véget érnek a feladataink. Ez a cikk azt mutatja be, hogy a kivitelezésen túl milyen biztonságtechnikai teendőkre kell figyelni az optimális működés biztosítása érdekében.

Először is nézzük meg közelebbről a PLC-vel vezérelt folyamatokat az üzemben!

A cégnél állateledeleket készítenek és azokat csomagolják be különböző ízekben, méretekben jellemzően háziállatok – kutyák, macskák – számára. A tápok kimérése és csomagolásba helyezése már évek óta automatizált. A kész termékek raklapra való pakolása és annak megfelelő fóliázása jellemzően emberi erővel történik, de egy munkaállomáson a robotok már 6 éve vannak szolgálatban a nap 24 órájában, ahol a rakodást és a fóliázást is a ők végzik.

Optimus a raklapadagolóból egy raklapot a rakodási helyre tesz, majd egy kartont helyez a raklapra. Ezt követően a szállítószalagon megérkeznek a zsákok. Űrdongó érzékeli, hogy két zsák vár rakodásra és kettesével elkezdi pakolni a raklapokra 16 sor magasan a zsákokat. Amikor befejezte megkezdődik a fóliázás, amit szintén PLC-vel vezérlünk. A fóliázás után a szállítópályán továbbításra kerül, ahonnan targonca vagy emelő segítségével a raktárba teszik a kész raklapot. Ez a folyamat ismétlődik ciklikusan.

Röviden összefoglalva az alábbi részegységek vezérlése történik PLC segítségével:

  • Zsákok szállítása a robotokhoz
  • A raklapra pakolt zsákok magasságának figyelése, dinamikus  magasság méréssel
  • A raklapok forgatása a megfelelő fóliázás elvégzéséhez
  • A raklapok továbbítása a szállítópályán a levételi területig
  • Kommunikáció a robotokkal
  • Kommunikáció a PLC és a Safety PLC között
  • Külön Safety PLC a biztonságos munkavégzés biztosításához

Hogy még könnyebb legyen elképzelni, az alábbi videón megtekinthetjük mindezt:

A konkrét feladatunk a meglévő vezérlés felújítása, PLC program felülvizsgálata és annak esetleges korrigálása a kezelők észrevételei szerint volt, de ahogyan az lenni szokott menetközben derültek ki további apró kellemetlenségek és hibák.

Az ilyenek indokolják a rendszerek rendszeres felülvizsgálatát és felújítását, valamint a Safety PLC programjának újraindítását.

Rendkívül fontos továbbá minden PLC-vel vezérelt gép üzembiztonságának felügyelete is, hiszen két féle gép létezik. Amelyiknek már volt adatvesztése, és amelyiknek lesz.

Képzeljük el, hogy az üzemben, ahol pontosan ki van számolva a napi teljesítendő feladat, meghibásodik valami és leáll a gyártás. A kamionok üresen várnak az állateledelre, a boltok polcairól kezdenek elfogyni a készletek, a PLC programozója valamilyen okból kifolyólag nem elérhető, más gyakorlott PLC programozónak pedig hetekbe telik újra elkészíteni az üzem eredeti vezérlését. Nem kellemes szituáció, szerencsére egy adatőr szolgáltatással meg lehet előzni az ilyen idő- és pénznyelő helyzeteket, hiszen a szoftverek kinyerése és megfelelő archiválása töredéknyi időt vesz ígénybe. Éppen ezért érdemes még a bajt megelőzve gondoskodni róla.

Összegezve a feladat nagyon érdekes és kihívásokkal teli volt, amelyet sikeresen megoldottunk. Ami legfontosabb számunkra, hogy a megrendelő is elégedett az elvégzett felújítással.

Végezetül egy előtte-utána kép a vezérlőszekrényről:

Előtte
Utána

A vezérlés felújítását a közel 25 év tapasztalattal rendelkező PLC szerviz Kft. készítette, akik külön PLCadatőr szolgáltatást is biztosítanak.

Érdekesnek találtad a cikket? Van olyan PLC-s téma amiről szívesen olvasnál? Írd meg kommentben!

Hamarosan újabb alkalmazási példával jelentkezünk. Iratkozz fel hírlevelünkre és értesülj róla elsőként!

Orchidea gondozás PLC-vel? Folytatás következik

Orchidea gondozás PLC-vel? Folytatás következik

Folytatódik az orchidea kihívás, amelyben az abszolút 0-ról indulva lépésről lépésre beszámolok a projektem haladásáról, amely nem más, mint egy orchidea életben tartása PLC segítségével. Az előző részben eljutottam odáig, hogy a PLC-t sikeresen bekapcsoltam. Itt az idő, hogy elkészítsem hozzá a programot, rátöltsem a készülékre és megbizonyosodjam róla, hogy működik.

Mivel készüljön a program?

PLC-nket többféleképpen is programozhatjuk. A Rievtech PLC-khez ingyenesen letölthetőek az xLogic és xLadder programok a rievtech.info támogatói oldalról. Az xLogic Funkcióblokk-Diagram (FBD) alapú programnyelv, ami használata rendkívül felhasználóbarát, hisz végeláthatatlan mátrix szerű kódsorok helyett vizuálisan, funkció dobozok elhelyezésével és összekapcsolásával készíthetjük el a programunkat.

Az xLadder, ami létradiagramokra épül, szintén egy vizuális programozási nyelv, ráadásul a műszaki rajzok logikájára épül, így ismerős lehet mindenkinek, aki már munkája során találkozott, esetleg készített műszaki rajzokat.

A Funkcióblokk- Diagramokról és a létradiagramokról bővebben olvashatsz korábbi cikkünkben ide kattintva.

Műszaki rajzok ismerete hiányában számomra az xLadder nem jelentett előnyt, így az xLogic mellett tettem le a voksom, aminek építőkockái hasonlatosak egy e-mail automatizmus elkészítéséhez. (Online marketinges? Valaki?)

A programot ingyenesen letöltöttem az alábbi linkről, ahol példaprogramokat is találhatunk a gyakorláshoz. Én egy videó követésével futottam neki az xLogic megismerésének, ami nem más, mint Walter Reéb –  PLC, egyszerűbb mint gondolnád! Az alapok – videója.

Az orchidea életben tartásának 3 alappillére a fény, a hőmérséklet és a páratartalom szabályozása. Walter videójában egy égő fel-le kapcsolását tanulhatjuk meg elkészíteni, így ez pont hasznomra lesz az orchideának későbbiekben fényt adó lámpa vezérlésénél.

A program készítése

A videót követve xLogic-ban az új gombra kattintva megkezdtem a program megírását. Elsőként egy digitális bemenet funkció dobozt, majd egy digitális kimenet funkció dobozt helyeztem el a munkafelületen, az eszköztárban az összekapcsolás ikon segítségével pedig összekötöttem a kettőt. 

Ezt követően az időzítő mappából egy aszinkron impulzusgenerátor funkció dobozt helyeztem a kettő közé, és ismét összekötöttem a dobozokat. Két kattintás után a felnyíló ablakban megadtam az impulzus és impulzusszünet hosszát, ellenőrzésképpen pedig az eszköztárban a szimuláció gombra kattintva elindítottam egy szimulációt. Ez abból a szempontból is nagyon hasznos, hogy a piros pontok a PLC ki-és bemeneteinél pontosan megmutatják, hova kell majd kötnöm az égőt és a kapcsolót.

A program elkészítését követően a PLC-t egy programozó kábel segítségével összekötöttem a számítógéppel, és mivel nem ismerte fel a gép az eszközt, telepítettem szintén a rievtech.info oldalról az USB drive 32 bit programot és a problémám meg is oldódott. 

Visszatérve a programba elsőként össze kellett párosítanom a PLC-vel, amit a kommunikációs port ikonra kattintva lehet megtenni. A felugró kommunikációs konfiguráció ablakban a csatlakozás gombra kell kattintani és ha minden rendben, egy felugró ablak jelzi, hogy sikeres volt a párosítás. Ezt követően a csatlakozás a PLC-hez gombra kattintottam és további menüpontok váltak elérhetővé az eszköztárban. Többek között egyből a kommunikációs port-tól jobbra található PLC-ELC ikon, amire kattintva rátöltöttem a programot a PLC-re. 

Miután a program a PLC-n volt, elérkezett az idő, hogy kipróbáljam, működik-e. Ehhez egy kapcsolót és egy égőt kötöttem a PLC-hez, az alábbi módon.

Az összeszerelés

Elsőként megbizonyosodtam róla, hogy a PLC nincs feszültség alatt. Ezt követően a PLC 1-es kimenetét egy fehér vezetékkel és érvéghüvellyel összekötöttem a kapcsoló egyik végét, a másik végét pedig egy barna vezetékkel, szintén fehér érvéghüvellyel bekötöttem a 24 voltos elosztó emeleti, (+) részébe.

Az lámpa egyik végét a PLC Q1-es kimenetének 2-es pontjába kötöttem egy fehér vezetékkel, fehér érvéghüvellyel, a másik végét pedig az elosztó földszinti (-) részébe.

Ezt követően a PLC Q1-es kimenetének 1-es pontját összekötöttem az elosztó emeleti (+) részével egy barna vezetékkel, amire fehér érvéghüvelyt erősítettem.

Kapcsolási rajz

Be kell valljam, Nekem nem sikerült elsőre mindent a megfelelő helyre kötnöm és segítséget kellett kérnem. Neked, kedves olvasó minden érthető? Hogyha bármilyen kérdésed felmerül ezt olvasva, írd meg bátran kommentben!

Miután minden csavar a helyére került bedugtam a konnektorba a kis rendszerem és a kapcsoló felkapcsolásával el is kezdett villogni az égő.

Be kell valljam, Nekem nem sikerült elsőre mindent a megfelelő helyre kötnöm és segítséget kellett kérnem. Neked, kedves olvasó minden érthető? Hogyha bármilyen kérdésed felmerül ezt olvasva, írd meg bátran kommentben!

Hamarosan érkezik a folytatás! Iratkozz fel a hírlevélre és értesülj róla elsőként!


Kedvet kaptál a PLC programozáshoz? Fedezd fel a Rievtech blogjának videó- és tudásbázisát ide kattintva! Haladóknak ajánlom figyelmébe az alkalmazási példákat is!

Milyen nyelven programozhatunk PLC-t?

Milyen nyelven programozhatunk PLC-t?

A programozás szó sokakat elrémiszt, egyből fekete alapon zöld számok kígyózó sorát vizionálják a mátrixból, amit csak a kiválasztottak képesek értelmezni.

Ugyanakkor már vannak olyan egyszerű és grafikus PLC programozási nyelvek, amik könnyen elsajátíthatóak nem szakemberek számára is, ezzel széleskörű felhasználást biztosítanak. Ebben a cikkünkben a Funkcióblokk-diagramokkal (FBD) és Létradiagramokkal (LAD) ismerkedünk meg közelebbről, melyek méltán népszerűek a PLC programozók körében.

A cikk végére nem csak az alapokkal és a felhasználási területekkel kapcsolatban kapsz tiszta képet, de ingyenesen le is töltheted őket és alkalmazási példákat is mutatunk hozzájuk.


Funkcióblokk-diagram (FBD)

A legtöbb programozó imádja az FBD-t, mert ez egy nagyon egyszerű módja a PLC programozásának. Miért? Mert jól átlátható módon több jól koordinálható részegységre bont 1-1 feladatot, ezzel pontosan igazodik a villamos mérnöki gondolatmenethez.

Az FBD-vel elfelejthetjük a mátrix szerű sok kódsorral írt programokat, helyette vizuálisan és egyszerűen funkció dobozok elhelyezésével és összekapcsolásával készíthetjük el programmunkat, ahogyan azt az alábbi képen is láthatjuk:

Funkcióblokk

Az FBD alapját a funkcióblokkok adják. A program megalkotásához funkcióblokkokat (dobozokat) kell elhelyeznünk a munkafelületen és ezeket kell összekötnünk egymással. Minden funkcióblokk bizonyos ki- és bemenettel rendelkezik és könnyen értelmezhető szimbólumok vagy szövegek segítenek beazonosítani a funkcionalitásukat.

Programozáskor számos sztenderd és speciális funkcióblokk közül választhatunk, de akár elkészíthetjük saját funkcióblokkjainkat is. Nézzünk rá pár példát, milyen sztender funkcióblokkok közül választhatunk.

Logikai funkcióblokkok

Az OR (vagy) funkcióblokk (>=1)  talán a legegyszerűbb. Két bemenettel és egy kimenettel rendelkezik. Amennyiben az egyik bemenet értéke 1, a kimenet is 1 lesz.

Az AND (ÉS) funkcióblokk nem sokban különbözik, szintén két bemenettel és egy kimenettel rendelkezik, ám ahhoz, hogy a kimenet 1 legyen, mindkét bemenetnek 1-nek kell lennie

Saját funkcióblokkok

Amennyiben nem találjuk amire szükségünk van a számos alap és speciális funkcióblokk között, elkészíthetjük saját funkcióblokkjainkat is. A Rievtech PLC-k programozó környezete ezt LID-ként definiálja. 

Mit lehet programozni FBD-vel?

Bármit, például egy családi ház fűtésének vezérlését, amit az alábbi linken részletesen elolvashatunk.  (https://rievtech.info/alkalmazasi-peldak/futes-hutes-vezerles/) A képen láthatjuk magát a kész programot, ami segítségével kézi és automata üzemmódban is vezérelhető a családi ház teljes hűtési és fűtési rendszere Rievtech PLC segítségével. A program az FBD alapú xLogic programozó szoftverrel készült, ami ingyenesen letölthető ide kattintva (https://rievtech.info/programok/xlogic/)  a Rievtech támogatói oldaláról.

Létradiagram (LAD)

Az egyik legjobb vizuális programozási nyelvet a Létra logikának vagy létradiagramnak (LAD) hívják, és nem csak jó neve van, de nagyon könnyen és gyorsan megtanulható. 

Ez a grafikus programozási nyelv ránézésre ismerős lehet mindenkinek, aki már dolgozott relés kapcsolással. Mivel villamos szakemberek számára készült programot a relés kapcsolás logikájára alapozták, ha már ismerjük a relés áramkörök kapcsolási rajzát akkor nagyon könnyen el tudjuk sajátítani a létradiagramos programozást is. Ugyanakkor ne tévesszen meg bennünket az egyszerűsége, a LAD használatával összetett és fejlett PLC programok készíthetőek.

Hasonlóan az FBD-hez, a LAD is egy vizuális programozási nyelv, így hosszú programsorok írása helyett szimbólumokat helyezünk el a munkalapon, melyeket összekötünk a program létrehozásához.

Különbségek

Csakúgy, mint az elektromos rajzokon, a létradiagramban is megtaláljuk az érintkezők és relék szimbólumait (tekercsek). Egy lényeges különbség a létra logikai diagramok és az elektromos rajzok között a rajzolásuk módja. Ahol az elektromos vázlatokat gyakran vízszintesen rajzolják, a létra logikai ábrákat függőlegesen rajzolják.

Ez a megoldás mindenekelőtt a létra logikáját könnyebben olvashatóvá teszi, mert természetes, ha a szem balról jobbra, majd lefelé a következő sorra megy. Csakúgy, mint olvasás közben. A létra logika függőleges rajzolásának oka továbbá a végrehajtási sorrend beállítása. A PLC mindig a létra logikájának tetején indul, majd lefelé haladva hajtja végre az egyes feladatokat.


Mitől létra?

Létra logika létrehozása során egyszerre egy sor készül, ám amint egyre több vonal (lépcső) készül, a lépcsők egymás felé sorolnak, ezzel létrehozva a létrához hasonlatos megjelenést.

Programozása

Az első dolog amit meglátunk a programozás megkezdésekor két vertikális vonal. E közé a két vonal közé kerülnek a lépcsők, amikre elhelyezhetjük a szimbólumokat (tekercseket). A program mindig szimbólumról szimbólumra, lépcsőről lépcsőre haladva hajtja végre a feladatokat, fentről lefelé haladva.

Nézzünk meg pár szimbólumot közelebbről!

A záró érintkező. Ez a szimbólum alaphelyzetben nyitott állapotú érintkező. Megvizsgálja, hogy az érték 1-e és 1 értéknél zár

A bontó érintkező. Ez a szimbólum alaphelyzetben zárt állapotú érintkező, ami 0 értéknél bont.

Ez a szimbólum mindig a sor jobb szélén (végén) helyezkedik el. Ez az általános kimeneti elem, ami tartozhat többek között mágneskapcsolóhoz, mágnesszelephez, reléhez …

Mit lehet létra diagramokkal programozni?

Egyszerűségének köszönhetően az elmúlt 20-25 évben az egyik legnépszerűbb ipari programozási nyelvé vált, így a felhasználási példák száma szinte végtelen. Az alkalmazási példák között megtaláljuk többek között Rievtech PLC-vel vezérelt csatornavas hajlító gép programját is, amiről részletesebben ide kattintva olvashatunk és az alábbi képen láthatjuk.

A program az LAD alapú xLadder programozó szoftver segítségével készült, ami ingyenesen letölthető ide kattintva a Rievtech támogatói oldaláról.