Találkozásunk Űrdongóval, aki állateledelt csomagol főállásban

Találkozásunk Űrdongóval, aki állateledelt csomagol főállásban

PLC programozás közben a legváratlanabb ismerősöket sodorhatja utunkba az élet, ahogyan ez egy csomagoló üzemben történt nemrég. Had mutassam be cikkem főszereplőit Űrdongót (1. robot) és Optimust (2. robot), az állateledel csomagolásban résztvevő két Fanuc robotot.

1. Robot
1. robot
2. robot

Ahogy a hőseink munkaköréből sejthetjük, ez az alkalmazási példa egy állateledel készítő és csomagoló üzemből érkezik, ahol a csomagoló robotcellák vezérlésének felújítása volt a feladatunk.

Hiba azt gondolni, hogy amint elkészült a PLC-vel való vezérlés és minden rendben működik, ott véget érnek a feladataink. Ez a cikk azt mutatja be, hogy a kivitelezésen túl milyen biztonságtechnikai teendőkre kell figyelni az optimális működés biztosítása érdekében.

Először is nézzük meg közelebbről a PLC-vel vezérelt folyamatokat az üzemben!

A cégnél állateledeleket készítenek és azokat csomagolják be különböző ízekben, méretekben jellemzően háziállatok – kutyák, macskák – számára. A tápok kimérése és csomagolásba helyezése már évek óta automatizált. A kész termékek raklapra való pakolása és annak megfelelő fóliázása jellemzően emberi erővel történik, de egy munkaállomáson a robotok már 6 éve vannak szolgálatban a nap 24 órájában, ahol a rakodást és a fóliázást is a ők végzik.

Optimus a raklapadagolóból egy raklapot a rakodási helyre tesz, majd egy kartont helyez a raklapra. Ezt követően a szállítószalagon megérkeznek a zsákok. Űrdongó érzékeli, hogy két zsák vár rakodásra és kettesével elkezdi pakolni a raklapokra 16 sor magasan a zsákokat. Amikor befejezte megkezdődik a fóliázás, amit szintén PLC-vel vezérlünk. A fóliázás után a szállítópályán továbbításra kerül, ahonnan targonca vagy emelő segítségével a raktárba teszik a kész raklapot. Ez a folyamat ismétlődik ciklikusan.

Röviden összefoglalva az alábbi részegységek vezérlése történik PLC segítségével:

  • Zsákok szállítása a robotokhoz
  • A raklapra pakolt zsákok magasságának figyelése, dinamikus  magasság méréssel
  • A raklapok forgatása a megfelelő fóliázás elvégzéséhez
  • A raklapok továbbítása a szállítópályán a levételi területig
  • Kommunikáció a robotokkal
  • Kommunikáció a PLC és a Safety PLC között
  • Külön Safety PLC a biztonságos munkavégzés biztosításához

Hogy még könnyebb legyen elképzelni, az alábbi videón megtekinthetjük mindezt:

A konkrét feladatunk a meglévő vezérlés felújítása, PLC program felülvizsgálata és annak esetleges korrigálása a kezelők észrevételei szerint volt, de ahogyan az lenni szokott menetközben derültek ki további apró kellemetlenségek és hibák.

Az ilyenek indokolják a rendszerek rendszeres felülvizsgálatát és felújítását, valamint a Safety PLC programjának újraindítását.

Rendkívül fontos továbbá minden PLC-vel vezérelt gép üzembiztonságának felügyelete is, hiszen két féle gép létezik. Amelyiknek már volt adatvesztése, és amelyiknek lesz.

Képzeljük el, hogy az üzemben, ahol pontosan ki van számolva a napi teljesítendő feladat, meghibásodik valami és leáll a gyártás. A kamionok üresen várnak az állateledelre, a boltok polcairól kezdenek elfogyni a készletek, a PLC programozója valamilyen okból kifolyólag nem elérhető, más gyakorlott PLC programozónak pedig hetekbe telik újra elkészíteni az üzem eredeti vezérlését. Nem kellemes szituáció, szerencsére egy adatőr szolgáltatással meg lehet előzni az ilyen idő- és pénznyelő helyzeteket, hiszen a szoftverek kinyerése és megfelelő archiválása töredéknyi időt vesz ígénybe. Éppen ezért érdemes még a bajt megelőzve gondoskodni róla.

Összegezve a feladat nagyon érdekes és kihívásokkal teli volt, amelyet sikeresen megoldottunk. Ami legfontosabb számunkra, hogy a megrendelő is elégedett az elvégzett felújítással.

Végezetül egy előtte-utána kép a vezérlőszekrényről:

Előtte
Utána

A vezérlés felújítását a közel 25 év tapasztalattal rendelkező PLC szerviz Kft. készítette, akik külön PLCadatőr szolgáltatást is biztosítanak.

Érdekesnek találtad a cikket? Van olyan PLC-s téma amiről szívesen olvasnál? Írd meg kommentben!

Hamarosan újabb alkalmazási példával jelentkezünk. Iratkozz fel hírlevelünkre és értesülj róla elsőként!

A zárt Facebook csoportunkhoz csatlakoztál már? Kattints ide, lépj be a PLC-k és HMI-k iránt érdeklődők közösségébe, és legyél képben az újdonságokkal.

Orchidea gondozás PLC-vel? Folytatás következik

Orchidea gondozás PLC-vel? Folytatás következik

Folytatódik az orchidea kihívás, amelyben az abszolút 0-ról indulva lépésről lépésre beszámolok a projektem haladásáról, amely nem más, mint egy orchidea életben tartása PLC segítségével. Az előző részben eljutottam odáig, hogy a PLC-t sikeresen bekapcsoltam. Itt az idő, hogy elkészítsem hozzá a programot, rátöltsem a készülékre és megbizonyosodjam róla, hogy működik.

Mivel készüljön a program?

PLC-nket többféleképpen is programozhatjuk. A Rievtech PLC-khez ingyenesen letölthetőek az xLogic és xLadder programok a rievtech.info támogatói oldalról. Az xLogic Funkcióblokk-Diagram (FBD) alapú programnyelv, ami használata rendkívül felhasználóbarát, hisz végeláthatatlan mátrix szerű kódsorok helyett vizuálisan, funkció dobozok elhelyezésével és összekapcsolásával készíthetjük el a programunkat.

Az xLadder, ami létradiagramokra épül, szintén egy vizuális programozási nyelv, ráadásul a műszaki rajzok logikájára épül, így ismerős lehet mindenkinek, aki már munkája során találkozott, esetleg készített műszaki rajzokat.

A Funkcióblokk- Diagramokról és a létradiagramokról bővebben olvashatsz korábbi cikkünkben ide kattintva.

Műszaki rajzok ismerete hiányában számomra az xLadder nem jelentett előnyt, így az xLogic mellett tettem le a voksom, aminek építőkockái hasonlatosak egy e-mail automatizmus elkészítéséhez. (Online marketinges? Valaki?)

A programot ingyenesen letöltöttem az alábbi linkről, ahol példaprogramokat is találhatunk a gyakorláshoz. Én egy videó követésével futottam neki az xLogic megismerésének, ami nem más, mint Walter Reéb –  PLC, egyszerűbb mint gondolnád! Az alapok – videója.

Az orchidea életben tartásának 3 alappillére a fény, a hőmérséklet és a páratartalom szabályozása. Walter videójában egy égő fel-le kapcsolását tanulhatjuk meg elkészíteni, így ez pont hasznomra lesz az orchideának későbbiekben fényt adó lámpa vezérlésénél.

A program készítése

A videót követve xLogic-ban az új gombra kattintva megkezdtem a program megírását. Elsőként egy digitális bemenet funkció dobozt, majd egy digitális kimenet funkció dobozt helyeztem el a munkafelületen, az eszköztárban az összekapcsolás ikon segítségével pedig összekötöttem a kettőt. 

Ezt követően az időzítő mappából egy aszinkron impulzusgenerátor funkció dobozt helyeztem a kettő közé, és ismét összekötöttem a dobozokat. Két kattintás után a felnyíló ablakban megadtam az impulzus és impulzusszünet hosszát, ellenőrzésképpen pedig az eszköztárban a szimuláció gombra kattintva elindítottam egy szimulációt. Ez abból a szempontból is nagyon hasznos, hogy a piros pontok a PLC ki-és bemeneteinél pontosan megmutatják, hova kell majd kötnöm az égőt és a kapcsolót.

A program elkészítését követően a PLC-t egy programozó kábel segítségével összekötöttem a számítógéppel, és mivel nem ismerte fel a gép az eszközt, telepítettem szintén a rievtech.info oldalról az USB drive 32 bit programot és a problémám meg is oldódott. 

Visszatérve a programba elsőként össze kellett párosítanom a PLC-vel, amit a kommunikációs port ikonra kattintva lehet megtenni. A felugró kommunikációs konfiguráció ablakban a csatlakozás gombra kell kattintani és ha minden rendben, egy felugró ablak jelzi, hogy sikeres volt a párosítás. Ezt követően a csatlakozás a PLC-hez gombra kattintottam és további menüpontok váltak elérhetővé az eszköztárban. Többek között egyből a kommunikációs port-tól jobbra található PLC-ELC ikon, amire kattintva rátöltöttem a programot a PLC-re. 

Miután a program a PLC-n volt, elérkezett az idő, hogy kipróbáljam, működik-e. Ehhez egy kapcsolót és egy égőt kötöttem a PLC-hez, az alábbi módon.

Az összeszerelés

Elsőként megbizonyosodtam róla, hogy a PLC nincs feszültség alatt. Ezt követően a PLC 1-es kimenetét egy fehér vezetékkel és érvéghüvellyel összekötöttem a kapcsoló egyik végét, a másik végét pedig egy barna vezetékkel, szintén fehér érvéghüvellyel bekötöttem a 24 voltos elosztó emeleti, (+) részébe.

Az lámpa egyik végét a PLC Q1-es kimenetének 2-es pontjába kötöttem egy fehér vezetékkel, fehér érvéghüvellyel, a másik végét pedig az elosztó földszinti (-) részébe.

Ezt követően a PLC Q1-es kimenetének 1-es pontját összekötöttem az elosztó emeleti (+) részével egy barna vezetékkel, amire fehér érvéghüvelyt erősítettem.

Kapcsolási rajz

Be kell valljam, Nekem nem sikerült elsőre mindent a megfelelő helyre kötnöm és segítséget kellett kérnem. Neked, kedves olvasó minden érthető? Hogyha bármilyen kérdésed felmerül ezt olvasva, írd meg bátran kommentben!

Miután minden csavar a helyére került bedugtam a konnektorba a kis rendszerem és a kapcsoló felkapcsolásával el is kezdett villogni az égő.

Hamarosan érkezik a folytatás! Iratkozz fel a hírlevélre és értesülj róla elsőként!


Kedvet kaptál a PLC programozáshoz? Fedezd fel a Rievtech blogjának videó- és tudásbázisát ide kattintva! Haladóknak ajánlom figyelmébe az alkalmazási példákat is!

A zárt Facebook csoportunkhoz csatlakoztál már? Kattints ide, lépj be a PLC-k és HMI-k iránt érdeklődők közösségébe, és legyél képben az újdonságokkal.

Milyen nyelven programozhatunk PLC-t?

Milyen nyelven programozhatunk PLC-t?

A programozás szó sokakat elrémiszt, egyből fekete alapon zöld számok kígyózó sorát vizionálják a mátrixból, amit csak a kiválasztottak képesek értelmezni.

Ugyanakkor már vannak olyan egyszerű és grafikus PLC programozási nyelvek, amik könnyen elsajátíthatóak nem szakemberek számára is, ezzel széleskörű felhasználást biztosítanak. Ebben a cikkünkben a Funkcióblokk-diagramokkal (FBD) és Létradiagramokkal (LAD) ismerkedünk meg közelebbről, melyek méltán népszerűek a PLC programozók körében.

A cikk végére nem csak az alapokkal és a felhasználási területekkel kapcsolatban kapsz tiszta képet, de ingyenesen le is töltheted őket és alkalmazási példákat is mutatunk hozzájuk.


Funkcióblokk-diagram (FBD)

A legtöbb programozó imádja az FBD-t, mert ez egy nagyon egyszerű módja a PLC programozásának. Miért? Mert jól átlátható módon több jól koordinálható részegységre bont 1-1 feladatot, ezzel pontosan igazodik a villamos mérnöki gondolatmenethez.

Az FBD-vel elfelejthetjük a mátrix szerű sok kódsorral írt programokat, helyette vizuálisan és egyszerűen funkció dobozok elhelyezésével és összekapcsolásával készíthetjük el programmunkat, ahogyan azt az alábbi képen is láthatjuk:

Funkcióblokk

Az FBD alapját a funkcióblokkok adják. A program megalkotásához funkcióblokkokat (dobozokat) kell elhelyeznünk a munkafelületen és ezeket kell összekötnünk egymással. Minden funkcióblokk bizonyos ki- és bemenettel rendelkezik és könnyen értelmezhető szimbólumok vagy szövegek segítenek beazonosítani a funkcionalitásukat.

Programozáskor számos sztenderd és speciális funkcióblokk közül választhatunk, de akár elkészíthetjük saját funkcióblokkjainkat is. Nézzünk rá pár példát, milyen sztender funkcióblokkok közül választhatunk.

Logikai funkcióblokkok

Az OR (vagy) funkcióblokk (>=1)  talán a legegyszerűbb. Két bemenettel és egy kimenettel rendelkezik. Amennyiben az egyik bemenet értéke 1, a kimenet is 1 lesz.

Az AND (ÉS) funkcióblokk nem sokban különbözik, szintén két bemenettel és egy kimenettel rendelkezik, ám ahhoz, hogy a kimenet 1 legyen, mindkét bemenetnek 1-nek kell lennie

Saját funkcióblokkok

Amennyiben nem találjuk amire szükségünk van a számos alap és speciális funkcióblokk között, elkészíthetjük saját funkcióblokkjainkat is. A Rievtech PLC-k programozó környezete ezt LID-ként definiálja. 

Mit lehet programozni FBD-vel?

Bármit, például egy családi ház fűtésének vezérlését, amit az alábbi linken részletesen elolvashatunk.  (https://rievtech.info/alkalmazasi-peldak/futes-hutes-vezerles/) A képen láthatjuk magát a kész programot, ami segítségével kézi és automata üzemmódban is vezérelhető a családi ház teljes hűtési és fűtési rendszere Rievtech PLC segítségével. A program az FBD alapú xLogic programozó szoftverrel készült, ami ingyenesen letölthető ide kattintva (https://rievtech.info/programok/xlogic/)  a Rievtech támogatói oldaláról.

Létradiagram (LAD)

Az egyik legjobb vizuális programozási nyelvet a Létra logikának vagy létradiagramnak (LAD) hívják, és nem csak jó neve van, de nagyon könnyen és gyorsan megtanulható. 

Ez a grafikus programozási nyelv ránézésre ismerős lehet mindenkinek, aki már dolgozott relés kapcsolással. Mivel villamos szakemberek számára készült programot a relés kapcsolás logikájára alapozták, ha már ismerjük a relés áramkörök kapcsolási rajzát akkor nagyon könnyen el tudjuk sajátítani a létradiagramos programozást is. Ugyanakkor ne tévesszen meg bennünket az egyszerűsége, a LAD használatával összetett és fejlett PLC programok készíthetőek.

Hasonlóan az FBD-hez, a LAD is egy vizuális programozási nyelv, így hosszú programsorok írása helyett szimbólumokat helyezünk el a munkalapon, melyeket összekötünk a program létrehozásához.

Különbségek

Csakúgy, mint az elektromos rajzokon, a létradiagramban is megtaláljuk az érintkezők és relék szimbólumait (tekercsek). Egy lényeges különbség a létra logikai diagramok és az elektromos rajzok között a rajzolásuk módja. Ahol az elektromos vázlatokat gyakran vízszintesen rajzolják, a létra logikai ábrákat függőlegesen rajzolják.

Ez a megoldás mindenekelőtt a létra logikáját könnyebben olvashatóvá teszi, mert természetes, ha a szem balról jobbra, majd lefelé a következő sorra megy. Csakúgy, mint olvasás közben. A létra logika függőleges rajzolásának oka továbbá a végrehajtási sorrend beállítása. A PLC mindig a létra logikájának tetején indul, majd lefelé haladva hajtja végre az egyes feladatokat.


Mitől létra?

Létra logika létrehozása során egyszerre egy sor készül, ám amint egyre több vonal (lépcső) készül, a lépcsők egymás felé sorolnak, ezzel létrehozva a létrához hasonlatos megjelenést.

Programozása

Az első dolog amit meglátunk a programozás megkezdésekor két vertikális vonal. E közé a két vonal közé kerülnek a lépcsők, amikre elhelyezhetjük a szimbólumokat (tekercseket). A program mindig szimbólumról szimbólumra, lépcsőről lépcsőre haladva hajtja végre a feladatokat, fentről lefelé haladva.

Nézzünk meg pár szimbólumot közelebbről!

A záró érintkező. Ez a szimbólum alaphelyzetben nyitott állapotú érintkező. Megvizsgálja, hogy az érték 1-e és 1 értéknél zár

A bontó érintkező. Ez a szimbólum alaphelyzetben zárt állapotú érintkező, ami 0 értéknél bont.

Ez a szimbólum mindig a sor jobb szélén (végén) helyezkedik el. Ez az általános kimeneti elem, ami tartozhat többek között mágneskapcsolóhoz, mágnesszelephez, reléhez …

Mit lehet létra diagramokkal programozni?

Egyszerűségének köszönhetően az elmúlt 20-25 évben az egyik legnépszerűbb ipari programozási nyelvé vált, így a felhasználási példák száma szinte végtelen. Az alkalmazási példák között megtaláljuk többek között Rievtech PLC-vel vezérelt csatornavas hajlító gép programját is, amiről részletesebben ide kattintva olvashatunk és az alábbi képen láthatjuk.

A program az LAD alapú xLadder programozó szoftver segítségével készült, ami ingyenesen letölthető ide kattintva a Rievtech támogatói oldaláról.

A zárt Facebook csoportunkhoz csatlakoztál már? Kattints ide, lépj be a PLC-k és HMI-k iránt érdeklődők közösségébe, és legyél képben az újdonságokkal.

PLC-vel vezérelt festőüzem

PLC-vel vezérelt festőüzem

Alkalmazási példa 250 Celsius-fokos kihívásról.

Gyerekként biztosan sokan álmodoztunk arról, hogy építünk egy robotot, ami aztán elvégzi helyettünk a házimunkát. Meglocsolja a virágokat, lenyírja a füvet, kinyitja a garázskaput és megírja a házit.

Aztán felnőttünk és kiderült, ehhez nem varázsrobot kell, hanem egy PLC. Na jó, házifeladatot nem fog írni senki helyett, de a PLC-vel automatizálható feladatok száma vetekedik a végtelennel.

Új sorozatunk azt hivatott bemutatni, hogy milyen sokrétűen használhatóak fel a PLC-k és egy-egy feladat megoldásához mire is van pontosan szükség. Kedves olvasónk, hogyha Te is eljátszottál már a gondolattal, hogy automatizálod a környezeted, olvass tovább és inspirálódj!

Sorozatunk első részében a Polilakk Kft. festőüzémben járunk, ahol kül- és beltéri használatú alapanyagok, színes, matt, csillámló, fa- vagy márvány-hatásúra dekorált festése történik. A méretes csarnok plafonját 343,5 méter hosszú kanyargó konvejor pálya borítja, ami hatalmas, 6-7 méter hosszú felfüggesztett profilokat szállít elsőként a festőberendezésbe, majd egy 250 Celsius-fokos beégető kemencébe és végül egy hűtőzónába. A pályán alternatív útvonalak is találhatóak, például ami a megszokott útvonal helyett a kézi festőegységbe vezeti a teher szállító kocsikat egyedi színű megrendelések kivitelezéséhez.

A konvejor pálya
A festő berendezés

Mindennek a vezérlése PLC-vel zajlik. Számos kihívást kell itt megoldani. Nézzük őket sorban.

A kovejor pálya vezérlése, a sínen haladó kocsik azonosítása, a pályaelemek hajtásának szinkronban tartása, az olajzó művek vezérlés és a bizotnsági elemek felügyelete.A porszóró kabin- ahol a porfesték kerül a lécekre – ventilátorának és poreleválasztó szelepeinek vezérlése, amivel a fel nem használt port visszajuttatja a rendszerbe.A 250 Celsius-fokos kemence hőmérsékletének szabályzása, a megfelelő keringés biztosítása, nap végi leállítása, és a beégető kemence minden egyes pontján a megfelelő hőmérséklet ellenőrzése.A Qualicoat minősítési követelmények folyamatos felügyelete és betartása.A hűtő zóna ventillátorainak vezérlése.

Nézzük meg közelebbről is, 1-1 egységen belül milyen feladatokat kell felügyelni és vezérleni PLC segítségével:

  • Konvejor
    • 3 db 3×230 V / 0,75 kW-os meghajtó motor szinkronvezérlése, frekvenciaváltók segítségével
    • 2 db konvejorlánc olajzó vezérlése
    • 2 db Váltómű vezérlése
    • 3 db Pneumatikus láncfeszítő
    • 2 db Sűrített levegő nyomáskapcsoló
  • Porszóró kabinok
    • 2 db 5,5 kW ventilátor motor
    • 6 db 24 V DC porleválasztó szelep vezérlése
  • A beégető kemence
    • 2 db WG30 Gázégő vezérlése a PLC álltal biztosított folyamatszabályzó alapjel segítségével
    • 4 db Keringető ventilátor, 11kW 400 V Y/D (csillag delta) indítással
    • 4 db Légáramlás kapcsoló jelfeldolgozása
    • 2 db Légzsilip ventilátor, 1,5 kW 400 V
    • 1 db Ernyő elszívó ventilátor, 1,5 kW 400 V
    • 1 db PT100 hőfok távadó
    • 2 db Hőfok korlátozó
  • Hűtőzóna
    • 2 db Keringető ventilátor, 4kW 400 V
    • 2 db Légáramlás kapcsoló

Magát a vezérlést a bal oldalon látható Rievtech PR-18DC-DA-RT PLC végzi, a hozzá kapcsolt digitális kimenetű 5 db PR-E-16D-TN bővítő modul , és a jobb szélen PR-E-AQ-VI látható analóg kimeneti modul segítségével.

Továbbá a Rievtech HMI-n keresztül lehet az egyes folyamatokat manuálisan is irányítani, de ha nem vagyunk az üzem közelében, akkor sincs gond. A Rievtech ethernetes HMI VNC segítségével távoli eléréssel telefonon, vagy bármilyen mobil eszköz segítségével nyomon lehet követni és irányítani az egyes folyamatokat. A HMI továbbá folyamatosan rögzíti az üzemviteli és a hibajelzési adatokat is.

Maga a program a Rievtech PLC-khez tartozó ingyenes xLadder szoftverrel készült, amely segítségével egyszerűen és elegánsan lehet létradiagrammokat létrehozni. A beépített offline szimulátor lehetővé teszi hogy rátaláljunk az esetleges hibákra is, bármilyen harvder csatlakoztatása nélkül. Tudj meg többet az xLadder-ről ide kattintva.

A vezérlés kivitelezését pedig a PLC szerviz Kft. készítette, akik több mint 20 év szakmai tapasztalatot tudhatnak a hátuk mögött.

Te mit szeretnél automatizálni PLC segítségével? Olvass bele korábbi alkalmazási példáinkba ide kattintva vagy ha még csak ismerkedsz a PLC-k világával, ajánjuk figyelmedbe Walter Reéb videóit a PLC alapismeretekről.

Hamarosan újabb alkalmazási példával jelentkezünk. Iratkozz fel hírlevelünkre és értesülj róla elsőként!

A zárt Facebook csoportunkhoz csatlakoztál már? Kattints ide, lépj be a PLC-k és HMI-k iránt érdeklődők közösségébe, és legyél képben az újdonságokkal.

Mi is az a PLC valójában?

Mi is az a PLC valójában?

Ebben a cikkben a PLC-ről, mint egy divatos hiányszakma buzzword-ről és lehetőségeiről fogunk részletesebben írni.

Azt hogy a PLC egy mozaik szó, biztosan tudod, azt is, hogy ez a Programmable Logic Controller-ből jött, vagy ha német területen dolgozol, akkor az SPS (Speicherprogrammierbare Steuerung) is ismerős lehet. De tisztában vagy-e azzal, hogy miért használnak PLC-t, vagy mit rejt ez a három betű, valójában?

Az első PLC

Mint ahogyan a neve is mutatja, a PLC azaz a programozható logikai vezérlő, egy mikroprocesszoros, villamosan működtetett folyamatok szabályozását és vezérlését végző kisvezérlő, amely nem tekinthető számítógépnek.

Ahhoz, hogy ezt megértsük, ismerni kell a PLC-k, mint logikai vezérlők történetét, amelyet az alábbiakban be is mutatok.

1968-ban az amerikai General Motors pályázati keretek között meghirdetett projektjében – Richard ,,Dick” Morley és Odo J. Struger – 1969-ben megtervezték az első huzalozott központi vezérlőegységgel (CPU) rendelkező logikai vezérlőt, a Modicon 084-et (Modular Digital Controller). Ez hatalmas áttörést jelentett az eddig használt relés huzalozást tekintve.

Dick Morley a ,,PLC atyja”


A képen Dick Morley (balra) és csapata az első Modicon vezérlővel. Forrás – schneider-electric.co.in


Ezt a huzalozott logikát később, egy mikroprocesszor váltotta fel és persze még sok mindenben fejlődtek a programozható logikai vezérlők, amelyek lehetővé tették az iparosodás fejlődését.

Programozhatóság

A relés logika egyik nagy hátránya, azon kívül, hogy sok helyet foglal, az, hogy az egyszer már összeépített logika, nehezen módosítható. A PLC ezzel ellentétben, programozható és bármikor módosíthatóak a benne tárolt logikai kapcsolatok. Ezzel a megoldással forradalmasította az automatizálási ipart és a lehetőségek tárházát, így ezzel hamar berobbant a köztudatba.
A programozását tekintve nem egy klasszikus PC programozásról beszélünk, bár az aritmetikai műveletek és a Boole-algebra felhasználást figyelembe véve, lényegében 1 és 0 bináris értékek logikai kapcsolatára épül a működése, viszont a bonyolult skriptek és gépi kódok (mnemonik) helyett a grafikus programozási nyelvben látták a lehetőséget a tervezők.


LAD, FBD, STL,

Talán ilyen elnevezések miatt nem tartanak minket ,,igazi” programozónak az IT guruk.

Most már tudjuk, hogy mi is ez a három betű, tudjuk, hogy lehet programozni, de mire is jó valójában? Hol találkozhatunk vele a való életben és miért is jó ez nekünk?
Kezdjük ott, hogy hol találkozhatunk a PLC-vel a hétköznapokban.


A PLC-k köztünk élnek

Talán ilyen elnevezések miatt nem tartanak minket ,,igazi” programozónak az IT guruk.

Nem olyan rég hallottam egy előadást a mesterséges intelligenciáról és arról, hogy mennyire beépült a mindennapjainkba, úgy, hogy fogalmunk sincs róla, mégis ott lapul a zsebünkben.
Valami ilyesmi a helyzet a PLC körül is. Az nyilvánvaló, hogy a programozható logikai vezérlők az iparban fordulnak elő többnyire, hiszen ipari automatizálásra és folyamatok szabályozására szánták őket, de emellett olyan helyeken is előfordulnak, ahol nem is gondolnánk.


Erre nézzünk pár példát és felhasználási területet.

Otthon

A lakásautomatizálás egyre divatosabb, bár sokan nem látják értelmét, vagy a benne rejlő lehetőségeket és azért lássuk be az a fajta luxus, hogy a redőnyt ne kelljen felhúzni, hát hogy is mondjam, a közember számára megfizethetetlen.
Az otthon okosítására nagyon sok eszköz van már és a PLC nem túl elterjedt ezen a területen, mivel a DDC-k (Direct Digital Controller) direkt épületautomatizálásra lettek kitalálva és jóval kedvezőbb az áruk, mint egy komolyabb PLC-nek és persze a tudása is kevesebb, mivel nincs szükség olyan ciklusidőre, vagy annyi funkcióra, mint egy logikai vezérlő esetében, az iparban. Tehát, ha a teljes házunkat szeretnénk okosítani, nem feltétlen a legjobb megoldás PLC-vel megoldani, inkább nézz körül a piacon, milyen megoldásokat kínálnak.
Persze vannak esetek, amikor egy kis programozható relét olcsóbb megvásárolni és felprogramozni.

Programozható relés projektek otthon

  • Fűtésvezérlés (1-2 körös kazánvezérlés, esetlegesen távoli vezérléssel)
  • Automatizált locsolórendszer
  • Elektromos automata kapu
  • Amit csak akarsz

Ha több ötletet szeretnél, olvasd el a 10+1 automatizálási projekt PLC-vel cikkünket!

Az utcán

Nem is kell messzire menned, hogy az automatizálással találkozz, elég, ha kilépsz az utcára. A SIEMENS az egyik legnagyobb vezérléstechnikai elemeket és automatizálási eszközöket gyártó vállalat. A SIEMENS többek között PLC-t is gyárt és ha láttál már az utcán sétálva nagyobb kereszteződéseknél ezzel a logóval ellátott elosztószekrényt, vagy aknafedelet, akkor gratulálok, rátaláltál egy PLC-re is. Ugyanis a modern közlekedési lámpák vezérlését is programozható vezérlők végzik.

De a mozgólépcsők, liftek és a szennyvíz átemelők is mind, valamilyen PLC-s vezérléssel működnek.


Ahol előfordulnak a logikai vezérlők

  • Mozgólépcsők
  • Liftek
  • Közlekedési lámpák
  • A szennyvízkezelők

Ezen kívül az iparban, szinte mindenhol megtalálod a vezérlők, valamilyen formáját.

Tehát azt már tudjuk, hogy hol futhatunk bele egy-két kósza programozható relébe, de miért is jó, ez?

Mert az automatizálás a jövő és a jövő már itt kopogtat az ajtónkon és valahol már be is rontott ajtóstól. Az automatizálásnak pedig elengedhetetlen eszköze a számítógép, vagy a speciális gépvezérlők, amelyekkel a gyárak könnyedén ki tudják szolgálni a fogyasztói társadalmat.


Az automatizálásról

Ne aggódj, ha nem vagy automatizálási szakember, van egy elméletem, az automatizálásról, amit sok éves tapasztalatomból kiindulva találtam ki. Az automatizálás egyszerű, vannak bemenetek, vannak kimenetek, ezek között van valami logikai kapcsolat és ez ciklikusan ismétlődik.

Persze nem ilyen egyszerű, de sokszor ezzel nyugtatom magam. Amikor túlbonyolítom a dolgokat, mindig eszembe jut, így valamikor a legegyszerűbb program logika lesz a megoldás.
Összefoglalva, tehát a PLC nem más, mint egy programozható logikai vezérlőegység, amely beépíthető bármilyen automatizálási projektbe. Az automatizálási megoldásoknak csak a képzelet szab határt, így bármi, ami eszedbe jut és szeretnéd megkönnyíteni az életed, automatizálhatod, csupán a megfelelő eszközöket kell megválasztanod hozzá.

Ne feledd, az automatizálás egyszerű!

A zárt Facebook csoportunkhoz csatlakoztál már? Kattints ide, lépj be a PLC-k és HMI-k iránt érdeklődők közösségébe, és legyél képben az újdonságokkal.

Egy BLOG a jövőről.

Egy BLOG a jövőről.

“Azt gondolom, hogy mindenkinek meg kell tanulni számítógépet programozni, mert az megtanít gondolkodni.”

Steve Jobs

A zárt Facebook csoportunkhoz csatlakoztál már? Kattints ide, lépj be a PLC-k és HMI-k iránt érdeklődők közösségébe, és legyél képben az újdonságokkal.